A hírekben tegnap már szerepelt, de talán érdemes bővebben is beszámolni arról, hogy Szájer Józsefnek a közéletbe való visszatéréséről közöl terjedelmes cikket a Politico, és kiemeli, hogy Orbán követője, szoros szövetségese – saját állítása szerint – ezzel meg akarja mutatni, hogy ő több, mint az a karikatúrafigura, aminek beállították.
A négy évvel ezelőtt történtekről azt mondta a portálnak: a botrány elkerülésére a legjobb módszernek az ablakon át történő menekülés látszott arról a helyszínről, amelyet a belga sajtó meztelen férfiaknak a járványügyi összejöveteli tilalom idején tartott kábítószeres orgiájaként jellemzett. Hangsúlyozta, hogy a partin semmilyen bűncselekmény nem történt, és hogy felmentették őt a kábítószer birtoklásának gyanúja alól, így csupán 250 euró bírságot kellett fizetnie a covid-rendezvénytilalom megsértése miatt.
A Fidesz társalapítója a skandalum nyomán eltűnt a reflektorfényből, most azonban visszatért. A politikai pályafutásáról szóló könyv nemrég jelent meg, ő pedig új szerepben mutatkozik, a Szabad Európáért Intézet elnevezésű elemző műhely – think tank – vezetőjeként. Az intézetet a Politico úgy minősíti, mint Orbán jobboldali, puha hatalmi intézményhálózatának a részét.
Szájer – írja a portál – elismerte, hogy léteznek homofób érzelmek saját politikai közösségében, de leszögezte, hogy mindenki a saját szavaiért felelős. Azt is hozzátette, hogy sok ponton nem ért egyet a Fidesszel, de a kulcskérdésekben, mint például az ukrajnai háború magyar megítélésében, vagy az Európai Néppárttal történt szakítást illetően ma is Orbán mögött áll. Ugyanez a helyzet az úgynevezett gyermekvédelmi törvénnyel, amit a bírálók LMBT-ellenesnek tartanak, mert korlátozza az átfogó szexuális nevelést, az LMBT-életformát a pedofíliával azonosítja, akadályozza az LMBT-párok általi örökbefogadást, és korlátozza a média-, illetve reklámtartalmakat.
Szájer több ízben leszögezte, hogy személyes érintettsége okán nem kommentál LMBT-ügyeket, a Politiconak azonban azt mondta: Magyarországon senkinek a magánéleti szabadságát nem korlátozza semmilyen jogszabály. „Ha a sajtószabadságra nézve az a legnagyobb gond, hogy befóliáznak könyveket, vagy hogy csak este 10 óra után lehet vetíteni olyan filmet, amelyekben melegek csókja látható, akkor egészen jól állunk” – vélekedett.
Szájer a négy év hallgatás alatt is tanácsokkal látta el politikai közösségét, és megőrizte jó viszonyát a Fidesz vezetőivel. Miután előzőleg három évtizeden át reflektorfényben volt, a kényszerű szünetet elmondása szerint „purgatóriumként” élte meg. Most, hogy Orbán szívesen látja a visszatérését, az a terve, hogy felvázolja Európa autonómián alapuló koncepcióját, kidolgozza az EU-országok átfogó szuverenitásindexét, és megfogalmazza a nemzetek jogainak a chartáját. „A föderalisták nem sajátíthatják ki maguknak az Európa-pártiságot” – mondja. Szerinte ma a brüsszeli fősodorban a föderalizmus az egyetlen álláspont, holott lehet új Európát teremteni a nemzetekre alapozva is, és ők részesei kívánnak lenni az ezzel kapcsolatos intellektuális pezsgésnek.
Túlélheti-e az Európai Unió a trumpizmus járványát? – olvasható a drámai hangütésű kérdés a brüsszeli Brueghel Intézet honlapján közölt közös írásában Heather Grabbe és Jean Pisani-Ferry, a neves elemző műhely két vezető kutatója. Meglátásuk szerint a trumpizmus létében áshatja alá az európai integrációt, ha az EU-országok kormányai nem mutatnak szilárdságot, és nem védik meg az unió jogra alapozott rendszerét. Felhívják a figyelmet arra, hogy Trump szövetségese, Elon Musk az általa tulajdonolt X platform – előző nevén: Twitter – algoritmusa segítségével nyíltan igyekszik befolyásolni az európai választások kimenetelét, hogy Trump megváltoztatja a nemzetközi kapcsolatok normáit, amikor Grönland és a Panama-csatorna amerikai kézbe vételéről beszél, hogy a most hivatalba lépett amerikai elnök gyengíteni próbálja a globális intézményeket – a párizsi klímaegyezményből való kihátrálással, a szabályokon alapuló keresekedelmet aláásó vámok kivetésével –, valamint hogy megváltoztatja az elvárható nagyvállalati magatartás normáit – amikor a Meta vagy az Amazon Trump-híveket nevez ki igazgató tanácsába.
Mindez kihívás a fékeken és ellensúlyokon, a politika és az üzlet szétválasztásán, a jogállamiságon alapuló európai demokráciák számára, de egyben létében fenyegeti magát az Európai Uniót is – írják a Brueghel Intézet kutatói. Kiemelik, hogy az Orbán-rendszer az elmúlt másfél évtizedben nem csupán a jogállamiságot és a végrehajtói hatalom fölötti ellenőrzés lehetőségét erodálta, hanem Trump úgynevezett tranzakció-szemléletét is alkalmazta az EU-ban: nevezetesen vétójogával élve akadályozta megállapodások létrejöttét, például Ukrajna támogatása tekintetében. Ha ez a magatartás elterjed az európai mini-Trumpok körében, akkor az egy bizonyos ponton meg fogja bénítani az EU döntéshozatalát – figyelmeztet Heather Grabbe és Jean Pisani-Ferry. Mint hozzáteszik, Orbán már eddig is több különalkut kötött Oroszországgal és Kínával, ami aláásta az EU egységét. Trump további kétoldalú alkukat kezdeményezhet majd, hogy mintegy lehámozza az unióról az egyes EU-tagállamokat.
Hogyan védekezhet az EU? A Brueghel kutatói szerint a legfontosabb a jogállam melletti kiállás. A védelmi költségvetés Trump által követelt emelését pedig úgy lehetne megvalósítani, hogy a tagországok olyan kormányközi megállapodást kötnének a védelmi beszerzések ügyében, amelyből kihagyják Magyarországot – az esetleges vétó kizárása végett -, ugyanakkor bevonják az Egyesült Királyságot és Norvégiát.