Milos Zeman cseh elnököt vasárnapi tv- interjújában megkérdezték, mi a véleménye a magyar törvényről, amely – a többi között – megtiltja az LMBTQ-közösségekre vonatkozó felvilágosítást az iskolákban. A cseh elnök nem köntörfalazott: gusztustalannak nevezte a transznemű embereket – számol be tudósításában a Reuters.

A továbbiakat idéznem: „Tulajdonképpen: ha nemváltó műtétre vállalkozik valaki, akkor önmagának kárt okozva követ el bűncselekményt. Ráadásul minden egyes műtét kockázattal jár” – fogalmazott a CNN Prima műsorában. Zeman azt is elítélte, hogy más országok véleményt mondanak a törvényről, ami szerinte a magyar belügyekbe való beavatkozás. A cikk megjegyzi, a cseh államfő jogkörei viszonylag korlátosak, ezzel együtt elég nagy befolyása van, ha társadalmi vitáról van szó. Szerinte Orbán Viktornak nincs kifogása a homoszexuálisok ellen, csak azt nem akarja, hogy se a szülőket, de a gyerekeket se manipulálják például az iskolában. Semmi okom rá, hogy ne értsek vele egyet, mert engem is rettentően zavarnak a szüfrazsettek, a MeToo mozgalom és a prágai pride is…” Luxemburg kormányfője, Xavier Bettel ezzel szemben arra figyelmeztetett, hogy az uniós jogállami vizsgálatba ezt is bele kell venni, aminek következménye uniós pénzek megvonása lehet.

A cseh kormányfő a CNN Prima adásának is adott interjút; Andrej Babis örömmel jelentette be, hogy Magyarország – a júniusi 41 000 után – július elsején újabb 100 000 vakcinát küld Csehországnak, amit személyesen Szijjártó Péter ad át. Emellett bejelentette, hogy oltási kampányra újabb pénzeket (50 millió koronát, ami 700 millió forintnak felel meg) különítettek el – tudjuk meg az Expats cseh portálról. Babist egyébként aggasztja, hogy miközben terjed a delta vírusmutáns, egyre kisebb az oltási hajlandóság, a hétvégén mindössze 6300 ember jelentkezett az oltóállomásokon. S mivel valóban veszély a Csehországban is megjelent delta, rákérdeztek az interjúban, nem aggódik-e, hogy ennek ellenére cseh szurkolók ezrei vettek részt a budapesti meccsen, és ezzel járványveszélyt okozhatnak? Mire a válasz: „Nem tilthatom meg nekik, hogy a meccsre menjenek, csak arra kértem őket, legyenek elővigyázatosak… a delta már nálunk is jelen van, folyamatosan rajta vagyunk, elemezzük a helyzetet. Sajnos, nem mondhatjuk, hogy már látjuk az alagút végét”. Szintén kérdésre válaszolva elmondta, megvitatják, hogy csatlakozzanak-e ahhoz a 17 országot jelentő közösséghez, amely elítélte a magyar LMBTQ-törvényt, de üres gesztusokat tenni nem sok értelme van, az a lényeg, hogy miként viselkedünk.

A CDU/CSU frakciószövetség parlamenti elnöke, Ralph Brinkhaus a hétvégén a Focus Online-ban megjelent interjúban értelmezte az uniós kormány- és államfők csütörtöki tanácskozását, s felvetette: Magyarországnak el kell döntenie, hogy akar-e tagja maradni az Európai Uniónak. Pontosabban így fogalmazott: el kell döntenie, hogy része akar-e maradni az értékeken alapuló európai közösségnek. Mivel őt aggasztja, nem akar része lenni. Az unióban ugyanis nem szabadon választott, hogy mit fogad el egy adott ország, és mihez nem tartja magát – miközben élvezi az EU-tól származó pénzügyi előnyöket – összegzi az interjút a német Web Magazine oldal

Az orosz 5-ös tévécsatornán kívül a Ria novoszty és számos egyéb orosz médium foglalkozik az LMBTQ-s törvénnyel. Az uniós csúcson történteket úgy értelmezi, hogy Magyarországnak sikerült megosztania és egymással szembeállítania az uniós közösséget.

 Aligha kezdi el működését 2023-ban, az eredeti tervek szerint Paks 2, aminek építését határozottan ellenzi a magyar ellenzék, méghozzá több szempontból is – írja a Der Standard, alaposan körbejárva a kérdést. Egyrészt utal arra, hogy geofizikai szempontból nem biztonságos az építkezés helye közel a Dunához, másrészt, ha a nukleáris hulladék tárolását a legmagasabb színvonalon akarná megoldani a kormány, az tetemes összeget emésztene fel. A Pécs közelébe tervezett hulladéktározó pedig a lakott területekhez van túl közel – szólaltatja meg a témával régóta foglalkozó Keresztes Lóránt LMP-s képviselőt a lap.

Thomas Waitz, osztrák uniós zöld parlamenti képviselő hasonló véleményt fogalmazott meg, s együtt nyújtottak be kérelmet ennek kivizsgálására az Európai Bizottsághoz, remélve: ha uniós jogot sért például az, hogy nem készült a tudományos elvárásoknak megfelelő előzetes felmérés, kezdeményez-e kötelezettségszegési eljárást Brüsszel.