Az Európai Parlament kommunikációért felelős alelnökei kérik a tagállamokat, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos uniós fellépésről is informálják a helyi közvéleményt, annál is inkább, mert a kormányoknak az eddiginél sokkal hatékonyabban kellene tájékoztatniuk azokról a lépésekről, amelyeket az Európai Unió tesz a koronavírus-járvány közegészségügyi és gazdasági hatásainak tompítására.
„A tájékoztatás és a kommunikáció kulcsszerepet játszik a koronavírus-járvány okozta közegészségügyi és gazdasági válság kezelésében” – jelentette ki Othmar Karas, a Parlament osztrák néppárti, és Katarina Barley, német szociáldemokrata alelnöke abból az alkalomból, hogy az unió már második hónapja foglalkozik a Covid 19 járvány megfékezésével.
„Először is: létfontosságú, hogy a helyi hatóságok továbbra is világosan és egyértelmű módon tájékoztassák a nyilvánosságot a vírus terjedésének megállításához szükséges lépésekről, különösen most, amikor már a korlátozó intézkedések megszüntetéséről van szó. Ugyanígy arról is közérthetően tájékoztatni kell a közvéleményt, hogy az uniós tagállamok a korlátozásokat egymással összhangban szüntetik meg” – jelentette ki Karas alelnök.
„Az unió egysége és az egymással vállalt szolidaritás fenntartása végett és a valótlan hírek megcáfolása céljából elengedhetetlen, hogy a nemzeti hatóságok beszámoljanak a tagállamokat segítő közös, európai intézkedésekről. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen tájékoztatóit – köztük a parlamenti felszólalásait is – ezért széles körben sugározni kellene” – vélte Karas.
Barley alelnök hangsúlyozta: „A brüsszeli döntéseket nemcsak az Európai Unió összes tagállamának parlamenti képviselője, hanem az egyes nemzeti kormányok miniszterei is jóváhagyják. Mindnyájan részt veszünk a döntéshozatali folyamatban, és a végkifejletet illetően mindnyájunknak sok forog kockán.”
„Elsősorban az elszámoltathatóság, az átláthatóság, a demokrácia, és a demokratikus berendezkedésünkbe vetett bizalom szempontjából fontos, hogy a közvélemény értesüljön az unió szerepéről a válság enyhítésében. A válság számos vetületét csak közösen, és közös források igénybevételével érdemes kezelni, legyen szó a határok nyitva tartásáról és így a létfontosságú egészségügyi és élelmiszer-szállítmányok célba juttatásáról, a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak szánt támogatásról, a munkahelyek fenntartásáról, a védőoltást fejlesztő kutatások finanszírozásáról, a légiközlekedési cégekre vonatkozó közös új szabályzásról, a mezőgazdaságot és a turizmust segítő új szabályokról, vagy a közvetlen szomszédainknak és egyéb partnereinkek adott támogatásról” – fogalmazott Barley.
„Az unió és az Európai Központi Bank együtt már sok ezer millió eurót mozgósított az állami költségvetések és a gazdaság megerősítésére. Ez kizárólag a közös fellépésen alapuló unió hitelképességének, és a közösség befektetési vonzerejének köszönhetően történhetett meg” – magyarázta Karas.
Barley alelnök zárásképpen megjegyezte: „Az uniós erőfeszítések többsége alig jelenik meg a hírekben. Rosszabb esetben az uniós fellépésről szóló tájékoztatás helyett álhírkampányok lendülnek mozgásba és tálalnak fel egy sor félrevezető információt, amelyek elvonják a figyelmet a közös, egymás támogatásán alapuló munkáról ebben a nehéz és bizonytalan helyzetben.”