Személyes adatokkal kereskedik a Facebook és a Google

Az emberek kis híján háromnegyede aggódik amiatt, hogy milyen személyes adatokat gyűjtenek róluk a technológiai cégek, és mire használják fel őket. Kilenc országban – közte Brazíliában, Indiában, Németországban, az Egyesült Államokban) mintegy 10 ezer embert kérdeztek meg: 73 százalék szerint a kormányának jobban kellene szabályoznia a nagy tech-cégeket – olvasható az Amnesty International szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

„A kutatás eredményei egyértelműek: az emberek többsége aggódik a nagy technológiai cégek hatalma miatt. Azt szeretnék, ha a kormányuk jobban szabályozná ezeket a vállalatokat” – mondta Tanya O’Carroll, az Amnesty Tech igazgatója. – Az eredmény egyben vádirat azon módszerek ellen, ahogyan ezek az óriás vállalatok gyűjtik és felhasználják a személyes adatainkat. Az emberek nagy része véget akar vetni a technológiai cégek magánszférát sértő működésének.”

A legtöbben (62%) a magánszférájuk megsértése miatt aggódnak, 59 százalékuk pedig amiatt is, hogy elveszíti az irányítást, és nem dönthet az adatai sorsáról.

Felénél többen aggódnak amiatt, hogy az online tevékenységeiről szóló adatok túl sokat árulnak el róluk, harmaduk pedig attól is tart, hogy a hatóságok felhasználhatják ellenük ezeket az adatokat.

Korunk meghatározó online üzleti modelljét – személyes adatokból részletes profilalkotás reklámozás céljára – az emberek 77%-a tartja súlyos problémának. A miértre tízből hatan azt mondták, ez a magánszférájukba való beavatkozás. Felénél többen aggódnak amiatt, hogy az embereket tudtuk nélkül lehet politikai hirdetésekkel tisztességtelenül befolyásolni. Csaknem ugyanennyien érzik úgy, hogy a hirdetők akkor veszik célba az embereket, amikor a legsérülékenyebbek.

Az Amerikai Egyesült Államokban, ahol az elnökválasztási kampány már jócskán elkezdődött, az emberek háromnegyede szerint probléma, hogy a technológiai cégek készítenek, illetve árulnak személyes adatokból alkotott részletes egyéni profilokat. Az emiatt aggódók közül tízből hatan tartják veszélynek, hogy az embereket tisztességtelenül befolyásolhatják politikai hirdetésekkel.

„A Cambridge Analyticához hasonló botrányok súlyosan aláásták a közbizalmat a nagy tech-cégekben – mondta Tanya O’Carroll. – A kormányoknak tenniük kell a manipulatív online politikai hirdetések ellen. A kutatás szerint az emberek egyszerűen nem akarják a politikai vita szabályait a technológiai cégekre bízni.”

A megkérdezettek fele a saját bevallása szerint óvatos a személyes adatai megosztása kapcsán. Csaknem kétötöde nem használ bizonyos szavakat a keresőmotorban vagy elkerül bizonyos oldalakat, mert aggódik amiatt, hogy követni fogják. Ugyanennyi mondta, hogy egyáltalán nem használ egy közösségi platformot, mert félti tőle a magánszféráját. Ezek a számok azt mutatják, hogy az internetezők online megfigyelése dermesztő hatással van a digitális térben való mozgásra. Minden harmadik használ valamilyen eszközt, hogy megpróbálja elejét venni a megfigyelésének.

A kutatás eredményei megerősítik az Amnesty előző elemzését, amely szerint a Facebook és a Google működési modellje súlyosan fenyegeti az emberi jogokat. A két technológiai óriás megfigyelésre épülő üzleti modellje a magánszférához való jog minden egyes elemével ellentétes; beavatkozás a magánéletbe, ellenőrzés az egyénnel kapcsolatos információk felett, az önkifejezés szabadsága ellen. Ez a működési modell veszélyezteti a véleménynyilvánítást, a gyülekezés, a gondolat és a lelkiismereti szabadságot, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesülését.

Az Amnesty felszólítja a kormányokat, hogy védjék meg a állampolgáraikat a vállalatok emberi jogokat sértő módszereitől, és hozzanak olyan szabályokat, amelyek rákényszerítik a tech-cégeket, hogy alapjaiban változtassák meg a jelenlegi működési modelljüket. Első lépésként azt kell elérni, hogy ne kelljen az embereknek választaniuk aközött, hogy kiszolgáltatják az adataikat vagy használnak egy szolgáltatást.