The Wall Street Journal, La Prensa Latina, Saudi Gazette, Financial Times, Toronto Star – nagyon hosszú a sora azoknak a híradásoknak – negyvennél is többet számoltam össze – amik arról tudósítanak, hogy elsőként az Európai Unióban jogállami normasértés miatt eljárást indítottak Magyarország ellen. Ugyanakkor szinte mindegyik cikk kitér arra, hogy épp abban az időszakban kerül erre sor, amikor a Magyarország által ellenzett, az oroszok elleni energiaügyi szankciókról döntött Brüsszel.
A The Wall Street Journal ezzel egyidőben azt írja, hogy az Európai Bizottság még nem idította el a büntetőeljárást Lengyelország ellen, mert még vizsgálja a brüsszeli nyomásra kezdeményezett ottani változtatásokat.
Az EU-tagállamok több, mint felének, legalább 55%-ának kell támogatnia majd azt az előterjesztést, aminek alapján megvonhatják hónapok múlva az uniós forrásokat a magyar kormánytól. Vera Jourova átláthatósági biztos ez alkalomból tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy elegendő dokumentum áll rendelkezésre, ami szerint bizonyítható: nem ismert semmiféle korrupcióellenes magyar stratégia, illetve a magyar kormány megszegte az uniós törvényeket. A felsorolt lapok cikkei emlékeztetnek arra, hogy Magyarország már elesett 7000 millió eurós (2 700 000 millió forintos!) felzárkózási támogatástól, és kedvezményes kölcsönt sem igényelt.
Richard Quest faggatta a CNN szerda esti műsorában Szijjártó Pétert arról, hogy miért bontja meg ismét Magyarország az uniós egységet, amikor az Oroszország elleni energiaügyi szankciókról van szó? Szijjártó szerint ez nem politikai, nem ideológiai kérdés, hanem ez a fizikatudomány kérdése. Nincs alternatív gázbeszerzési útvonal és forrás évekig, Magyarország nem lehet kárvallottja az Ukrajna elleni háborúnak. Ugyanígy bontja az egységet a magyar kormány, amikor az ukránoknak kellene fegyvert szállítani. Szijjártó erre elmondta: a magyar történelem legnagyobb menekültsegélyezésének lehetünk a szemtanúi, hisz’ 640 ezer ukrajnai menekültet fogadtunk, akit elláttunk élelemmel, szállást és munkalehetőséget adtunk nekik lehetőségeinkhez mérten – fogalmazott a magyar külügyminiszter. Richard Quest – felemelve a hangját – igyekezett megértetni a miniszterrel, hogy Ukrajna kéri, fegyverekre van szüksége. Válasz: nem mi vagyunk az egyedüli ország, amelyik nem szállít fegyvert. A CNN is kitért a jogállami normasértés miatti büntető eljárásra, mondván, van itt jó néhány probléma, mire Szijjártó visszakérdezett: „Tényleg vannak problémák?” – hitetlenkedett. A külügyminiszter azzal érvelt, minden a magyar nép érdekében történik és a magyar nép felhatalmazta a kormányt arra, hogy amit tesz, azt helyesen teszi.
Richard Quest, sajnos, nem tért ki arra a hazugságkampányra, amivel a kormány megnyerte magának a szavazókat, s ami megkérdőjelezi a választás tisztaságát. Szijjártó ismételten azzal vádolta meg Zelenszkij ukrán elnököt, hogy beavatkozott a magyar választásokba.
A riporter udvariasan és úriember módjára nagy köszönetet mondott azért, hogy a külügyminiszter a rendelkezésére állt…
A Reuters hírül adta, hogy az OTP-vezér Csányit nyomás alá helyezte Ukrajna, adja el oroszországi banki fiókjait. Korábban az OTP vezérigazgatója úgy nyilatkozott, amint talál rá vevőt, megteszi, mert ez morális kérdés a számára. Azt is elmondta egy rádióinterjúban, hogy egyelőre nagy a bizalom az OTP iránt mindkét országban (mert Ukrajnában is jelen van a bank), az emberek nem kiveszik a pénzüket, mint csaknem minden más külföldi bankból, hanem növelték betétállományukat az utóbbi időszakban. A háború után is jó kilátásai vannak a térségben az OTP-nek: 200 milliárd forintra becsülhető az orosz OTP-banki állomány.
A The Washington Post az árak befagyasztásának meghosszabbításáról számolt be Orbánnak a Facebookon megjelent posztja alapján, kommentár nélkül, illetve úgy fogalmaz, Orbán igyekszik megóvni a magyarokat a háború gazdasági következményeitől.
Az orosz nyelvű médiumok pedig arról írnak nagy számban – forrás: az ura.ru orosz hírügynökség –, hogy Magyarország az első az európai országok közül, amelyik rubelban fizet az orosz gázért és olajért.
Azt is bőségesen tálalják az orosz sajtóban, Interfax, hogy Bulgária keresi a módját, miként zárja el a gázcsapokat Szerbia és Magyarország irányába a Török Áramlaton keresztül – minderről a bolgár kormányfő és az energiaügyi miniszter beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján, ahol elhangzott az is, hogy az oroszok zsarolásának Bulgária nem enged.
Végigfutott a hír a világsajtón, hogy az Orbán-kormányt utolérte a sorsa, azaz beindult a jogállami mechanizmus. A magyar miniszterelnök gondjait csak tetézi, hogy pont a gazdasági válság idején küzdhet az uniós pénzekért, miközben már égetően kellenének neki a milliárdok.
The Wall Street Journal Brüsszel kihívást intézett Orbán Viktor ellen azzal, hogy elküldte Budapestre a jogállami mechanizmus nyitányát bejelentő levelet. Pont akkor, amikor a Bizottság újabb szankciókat készít elő Moszkva ellen, ám most kiéleződhet a vita az EU, több tagállam, illetve a magyar vezetés között. De hát Magyarország jó ideje az igazságszolgáltatás és a közmédia bedarálásával igyekszik bebetonozni a Fidesz uralmát. Egyébként európai diplomaták azt közölték, hogy a választás óta a magyar fél csak még jobban elutasítja a további megtorló intézkedéseket Moszkvával szemben.
Financial Times Még inkább hűl a viszony Magyarország és az Európai Bizottság között, de utóbbira az EP igen nagy nyomást fejtett ki, hogy végre lépjen. A brüsszeli testületek hiába tártak fel egy sor visszaélést, amelyekben érintett volt az Orbán-família is, a magyar hatóságok nem jártak utána ezeknek az ügyeknek. Daniel Freund, a német környezetvédők strasbourgi törvényhozója történelminek minősítette a fejleményt, kiemelve, hogy immár nem kérdéses: uniós pénzek csak akkor járnak, ha nem sérülnek a közösségi normák.
Euractiv Az Európai Parlament magyar jelentéstevője örül, hogy végre beindult a jogállami mechanizmus Magyarország ellen, ám jelezte, hogy az csak a problémák kisebbik részét érinti, miközben súlyos károk érték a demokratikus játékszabályokat. Egyébként pedig további lépéseket sürget a Bizottság részéről, nehogy tovább terjedjen a tekintélyuralom a kontinensen, miután Orbán megmutatta, miként kell ezt csinálni: a sajtó bedarálásával és a választási rendszer átírásával.
Frankfurter Allgemeine Zeitung A Bizottságnak nincs kétsége afelől, hogy Magyarországon a legfelső szintet is érintik az uniós pénzek körüli visszaélések, ezért úgy határozott: elég volt. Annál is inkább, mert jó 10 éve semmi foganatja sincs az Orbán-kormány címére küldött figyelmeztetéseknek. A korábbi hétéves pénzügyi időszakban az uniós testületek 1400 millió euró ügyében emeltek kifogást az utólagos vizsgálatok eredményeként. Ezzel együtt Brüsszel igyekszik úgy megfogalmazni a kifogásokat, hogy azokat az Európai Bíróság is elfogadja, mert von der Leyenék biztosra veszik, hogy a magyar fél Luxembourgban keres majd jogorvoslatot.
Frankfurter Allgemeine Zeitung A jobboldali újság szerint teljesen egyértelmű, hogy a magyar kormány szemet hunyt a korrupció fölött, ennélfogva a Bizottság rákényszerült, hogy most először beélesítse az alig egy éve elhatározott jogállami mechanizmust. Ha Brüsszel nem lép fel, odalett volna a hitele a jogállamiság ügyében a többi tagnál. Viszont nagyon fontos, hogy ne engedjen, mert az biztos, hogy Orbán megpróbál majd keresztbe tenni az oroszellenes szankcióknak. Bár azért ezt még meghányja-veti, hiszen akkor még inkább szembekerül utolsó európai szövetségesével, Lengyelországgal.
Süddeutsche Zeitung Orbán eufórikus állapotban volt a választás után, ám mára alighanem már lelohadt a lelkesedése, hiszen súlyos gazdasági gondokkal szembesül, közben pedig egyre inkább magára marad Európában. Az ukrán háború miatt már a lengyelekkel is összekülönbözött. És nincs, aki megvédje, hiszen a Fidesz kénytelen volt otthagyni a Néppártot. Így Orbán mind inkább pária lesz az unióban.
Ezt pedig csak tetézi, hogy körmére égnek a gazdasági bajok, főként mivel Brüsszel megelégelte, hogy közösségi pénzeket nyúljanak le. Márpedig az eljárás vége sok-sok milliárd euró befagyasztása lehet. Viszont teljesen bizonytalan mi lesz az ellenzéki összefogással. Megy az egymásra mutogatás. A Political Capital azt jósolja, hogy a miniszterelnök ezúttal is talál majd bűnbakot.
Le Figaro Az ellenzék egy része bízik abban, hogy a válság betesz majd Orbán uralmának. Hiszen lassan 10% felé közelít az áremelkedés szintje és erősen ingadozik a forint jegyzése. Az is valószínűleg a gazdasági tervek felülvizsgálatára szorítja rá a kormányt, hogy még hónapokig hiába várja Brüsszelből az apanázst. Költségvetési szigorítás lehetősége azonban még nem vetődött fel, bár Matolcsy és Csányi már félreverte a vészharangot.
Aligha lehet azonban fenntartani az árstopot, mert az ezermilliókat visz el. Ily módon Orbán, aki a gazdasági stabilitás ígéretével nyerte meg a választást, most jókora slamasztikában van. De a magyarok már most fizetik az egyre rosszabb gazdasági helyzet, illetve a jogállami vita árát.
The Guardian Sophie in’t Veld, holland EP-képviselő kizártnak tartja, hogy a legtöbb nyugati demokráciában Orbán Viktor hivatalban maradhatna, hiszen nyilvánvalóan manipulálta a választásokat. Ezzel együtt, amit csinál, azzal egész Európa sorsát befolyásolja. A holland törvényhozó a Bizottságot azzal vádolta, hogy a tekintélyuralmi rendszereket fedez. Egyébként pedig a politikus nehezményezi a döntési jogkörök elosztását, mert úgy véli, hogy a tagállamok vezetőiből álló Tanács túlhatalmat élvez, viszont az EP nem tudja betölteni korrekciós szerepét.
Reuters Az ukrán kormány rá akarja venni az OTP-t hogy váljék meg oroszországi leányvállalatától, ebbe a sorba illeszkedik bele az a készülő kijevi törvény, amely szerint megemelik azoknak a társaságoknak az adóját, amelyek az orosz piacon is működnek. Erről Csányi Sándor beszélt. Azt mondta ugyanakkor, hogy az uniós szankcióktól függetlenül a magyar kormány nem tereli a bankot az orosz érdekeltség feladása irányában.
The Wall Street Journal Putyint bumerángként vághatja fejbe, hogy igyekszik kész helyzetet teremteni mindazon országok számára, amelyek nem hajlandóak rubelben kiegyenlíteni az energiahordozók árát, illetve próbálja elverni a port az EU-n is a szankciókért. Ezért zsarolta meg Lengyelországot és Bulgáriát – mutat rá a vezércikk. Ám a lépés visszaüthet, hiszen Moszkva nem tud mit kezdeni az így feleslegessé váló gáz nagy részével, főleg, ha az Egyesült Államok cselekszik, hogy más államok ne csaphassanak le a felszabaduló mennyiségre.