(Szerző: Németh Árpád) Az 55 éves dr. Robert Golob villamosmérnök, sikeres cégvezető lesz Szlovénia új miniszterelnöke, miután a csupán az év elején alakult mozgalma, a Szabadság minden várakozást felülmúlva nyerte meg a parlamenti választásokat. A magyar kormányfő eurómilliós támogatásokkal kipárnázott pártfogoltjának, Janšának a pártja 11 százalékos különbséggel maradt alul, holott közvetlenül a választások előtt készült közvélemény-kutatások sokkal kisebb eltérést feltételeztek. (A nyitó képen: hívei ünneplik Robert Golob és a Szabadság Mozgalom győzelmét a választás éjszakáján, 2022. április 24-én (Kép: AP Photo/Darko Bandic)
A választást sokan népszavazásnak nevezték a Janša-rezsimről, kimenetele után pedig fellélegezve állapították meg: vége a rémálomnak, amit a szlovén sajtó „Orbánisztánnak” nevezett. A szlovén választásokkal rövid idő alatt Orbán Viktor még egy szövetségest vesztett azok után, hogy a lengyel vezetés már előbb hátat fordított neki, Franciaországban pedig a magyar banki kölcsön ellenére sem nyert Marine Le Pen.
„Holnaptól keményen fogunk dolgozni, hogy igazoljuk a bizalmat. Ezzel tartozunk azoknak, akik ma támogattak bennünket” – üzente Robert Golob a tudósítások meghatódva a nemzetnek és híveinek azok után, hogy mozgalma, a Svoboda, a Szabadság nem kis meglepetésre fölényesen megnyerte a szlovéniai választásokat.
Egyedül az ünnepelt, a kormányfői posztra esélyes Golob nem vett részt személyesen a győzelmi buliban. Videókonferencián jelentkezett be, mert koronavírus-fertőzése miatt a választás harmadnapjáig házi karanténba kényszerült, így még a szavazatát is csak levélben adhatta le.
Semmilyen előrejelzés nem utalt arra, hogy a kis ökopárt, aminek irányítását Golob csak az idén januárban vette át, és akkor változtatta meg az elnevezését is, ilyen nagy különbséggel ver rá a Janša vezette szlovén demokratákra. A Svoboda népszerűsége megalakulása után rövid idő alatt hatalmasat nőtt, majd a választás napjáig fej fej mellett állt a kormánypárttal.
A mindent eldöntő vasárnapon azonban a Szabadság Mozgalom 11 százalékponttal győzött vetélytársával szemben. Még kampánystábjában sem számított senki ilyen jó eredményre.
„Ez a demokrácia ünnepe, és minden ember ünnepe, aki szabad életet akar élni, aki olyan országban akar élni, ahol megbecsülik, ahol tiszteletben tartják az emberi jogokat és ahol a jogállamiság érvényesül” – szögezte le Urška Klakočar Zupančič, a Svoboda alelnöke.
Alelnöktársa Európának, és közvetve Orbánnak üzent: Nem fogjuk még egyszer cserbenhagyni Európát. Európa számíthat Szlovéniára, ami még erősebb pillére lesz a partnerségnek. Soha nem fogják azt hallani tőlünk, hogy illiberális demokrácia. Csak egy demokrácia létezik, és mi azt fogjuk helyreállítani – jelentette be a külügyminiszteri posztra esélyes Marta Kos, aki korábban Berlinben és Bernben teljesített diplomáciai szolgálatot, két héttel a választások előtt pedig azzal sokkolta a közmédia vezetését, hogy lemondásra szólította fel a tagjait.
A potenciális kormányfő már az eredményhirdetés utáni videó-bejelentkezésében vázolta koalíciós elképzeléseit. A prioritások nem az alkotmányos többséget igénylő törvények, így az eddigi kormánypárt és a kereszténydemokraták nem szerepelnek azon a listán, akikkel a közeli jövőben találkozni kívánnak – mondta a potenciális kormányfő. Golob szerint azonban a szociáldemokraták szinte biztosan partnereik lesznek, és valószínűleg a Baloldal is.
A szlovéniai választás véglegesnek mondható eredményei – a voksok 99 százalékának megszámlálása után – csaknem megegyeznek a közvetlenül az urnazárás után közzétett exit poll számokkal: az alig egy éve alakult Gibanje Svoboda, a Szabadság Mozgalom relatív többséggel, a várakozásoktól eltérően fölényesen megnyerte a választásokat.
Robert Golobéknak 41 képviselői helye lesz a 90 tagú szlovén törvényhozásban. A második helyen a Janez Janša kormányfő vezette Szlovén Demokrata Párt végzett 27 képviselői hellyel.
A kormányváltó hangulat csak a voksolás napján uralkodott el, a kimenetel pedig sokakat meglepett.
Golob és a Svoboda meggyőző diadalát csak növeli, hogy a választási kedv az előző választásokhoz képest rekordmagas volt, és csaknem elérte a 70 százalékot.
A szlovén parlamentbe 8 képviselővel bejutott még a kereszténydemokrata Új Szlovénia párt (NSi), a szociáldemokrata SD 7 képviselővel és a Baloldal 5 képviselővel.
Minden jel szerint ez utóbbi is csatlakozik koalícióhoz, amellyel Robert Golob mozgalma 53 hellyel kényelmes többséget szerez a törvényhozásban.
A parlamentbe azonban nem jutott be a KUL mozgalom, az Alkotmányos Ív minden pártja. Nem érte el például a 4 százalékos bejutási küszöböt az LMŠ, azaz a Marjan Šarec, és a SAB, az Alenka Bratušek nevével fémjelzett párt, akik biztos koalíciós partnernek számítottak volna bejutásuk esetén. De róluk sem fognak megfeledkezni – ígérte Robert Golob.
A választásokon összesen húsz párt indult, a magyarországihoz hasonló ellenzéki összefogás elmaradt. A rajthoz állók csupán egynegyede jutott be a parlamentbe.
A szlovén alkotmánnyal összhangban egy-egy helyet szerzett az olasz, illetve a magyar kisebbség képviselője. Ez utóbbi szavazóbázisa az öt és fél ezret sem éri el. A három jelölt közül az Orbán Viktorral parolázó Horváth Ferenc nyert.
A választók üzenete, ami szerint változásokat akarnak, egyértelmű volt – mondta Borut Pahor köztársasági elnök. Az államfő nem várta ki a 30 napos türelmi időt, és már két nappal a választások, illetve a karantén feloldása után fogadta a – mint mondta – „legvalószínűbb megbízottat”. „Robert Golob arról tájékoztatott, hogy megkapom a megválasztásához szükséges számú aláírást tartalmazó javaslatot” – közölte a köztársasági elnök, aki szerint mindkettőjük becslése szerint június elejére megalakulhat az új kormány.
Golob az egyetlen, akinek minden adottsága és karizmája megvan ahhoz, hogy szembeszálljon Szlovénia jobbközép urával és annak terveivel, hogy Szlovéniát Magyarország felé sodorja.
A lobogó hajú férfi 1989-ben végzett a Ljubljanai Egyetem villamosmérnöki karán, három évvel később mesterdiplomát, 1994-ben pedig doktori címet szerzett. Disszertációja után Fulbright-ösztöndíjasként az atlantai technológiai intézetben, majd 1997-ben a ljubljanai villamosmérnöki karon tanársegédként dolgozott. Nős és három gyermek apja.
Robert Golob nem jegyzetel, és nincs szüksége emlékeztetőre ahhoz, hogy eszébe vésse a fontos tennivalókat. Karizmatikus személyiségnek tartják, aki tudja, hogyan őrizheti meg a tekintélyét, kiváló munkatársakra tesz szert, ugyanakkor arrogáns, és a türelem nem igazán jellemvonása.
Az olasz határ melletti, a két ország között megosztott Gorica/Gorizia közelében levő Šempeterben született Golobot áthatja a régióra jellemző lokálpatriotizmus. Hosszú ideig volt a térség elnöke, és az európai térségi együttműködési csoportot is vezette, ami a határokon átnyúló együttműködést segíti elő. A goricaiak többségéhez hasonlóan ő sem titkolja mélységes antifasizmusát, ökológiai, sőt neoliberális beütéssel. Politikáját úgy jellemezte: „egy kicsit balra, egy kicsit jobbra”.
Robert Golob a karbonmentes áramszolgáltató, a GEN-I vezetője volt, és azután tért vissza a politikába, hogy nem hosszabbították meg a megbízatását a vállalatnál. A cég tavaly 3400 millió eurós bevétellel rekordot döntött, a kormány azonban menesztette a vezérigazgatót. Szerződése szerint Golobot a 2021 teljesítményéért prémium illeti meg, amit saját ígérete szerint humanitárius célokra fog felajánlani.
Janez Drnovšek kormányában már volt államtitkár, később pedig a szerbiai születésű Zoran Janković ljubljanai polgármester pártjának, a Pozitív Szlovéniának az alelnöke is. Az 55 éves Golob olyan menedzser, aki sosem kerülte a politikát. Sikerei közé tartozik egy olyan vállalat irányítása, amelyik sok pénzt termelt, miközben lehetővé tette, hogy a szlovénok ellenőrzött áram- és gázszámlákat kapjanak. Közeli ismerősei azt mondják: mindezt részben abból a mély meggyőződéstől vezetve tette, hogy valamit visszaadjon a közösségnek; de egyfajta önelégültségből is. Szlovén viszonylatban nagyon tehetős lett, de rendre adózott, és sosem próbált kibújni a kötelezettségei alól.
A jobbközép célkeresztjébe vette Golobot, kivált vetélytársa, Janša, aki a vezetéknevére (a golob magyarul galambot jelent) utaló sértő megjegyzéseket osztott meg a Svoboda megalakulása után. „Galambok lepik el a helyi szeméttelepet, gyerekek és gazdag járókelők etetik őket a parkokban. Ezért a galambok azt hiszik, hogy az ég is az övék. Amíg meg nem érkezik a sólyom” – gúnyolódott a kormányfő a Twitteren.
A „sólyom” a vereség után sem fogta vissza magát. Fényképet tett közzé Golob egykori pártelnökéről, Zoran Jankovićról, aki Putyinnal rázott kezet évekkel ezelőtt, egy másikon pedig Golobbal beszélgetett. Tényleg ezeket a fickókat tartják „liberálisoknak”? – kérdezte Janša a nyugati sajtótól, a többi között a The New York Timestól, a CNN-től, a Fox Newstól, nem utolsósorban pedig az Euronewstól. Ellenőrizzék a forrásaikat – üzente a médiumoknak.
A Svoboda-mozgalom politikai irányultságát nem határozták meg, de a párt alelnöke, Urška Klakočar Zupančič már februárban felvette a kapcsolatot az Európai Parlament liberális, eredetileg Macron francia elnök pártjának tagjai által alapított, Európa-párti pártokat tömörítő Renew Europe frakciójával.
Az emberek tömegesen szavaztak, mert le akarták váltani Janez Janšát – írta elemzésében az eddig rendre kormánykritikus Necenzurirano.
Az ezredforduló, 2000 óta az idén volt a legmagasabb a részvételi arány a választáson. Több, mint 1,1 millió választópolgár szavazott. Ez csaknem 270 ezerrel több, mint négy évvel ezelőtt, így a 2022-i választás a demokrácia igazi ünnepe. A voksolás gyakorlatilag referendum volt a kormány teljesítményéről.
Már ez első elemzésekből egyértelművé vált, hogy Szlovénia követi azt a tendenciát, ami tavaly Európa-szerte megfigyelhető volt: az emberek felfigyeltek arra, hogy a körülöttük lévő világ változik. A világjárvány, a globális egyenlőtlenségek növekedése és a populisták sikerei – a Brexittől Donald Trumpig – világossá tették, hogy a demokrácia soha és sehol sem tekinthető magától értetődőnek. Az éghajlat-változás elleni küzdelem világszerte a fiatalok mozgalmainak tömegét generálja.
Tavaly a vízügyi törvényről szóló népszavazáson a szlovének nagy többsége elutasította azt a szabályozást, amelyet a Janša-kabinet terjesztett be, mert szerintük a törvény veszélyeztette volna az ország ivóvíz-állományát. A 2021 júliusában megtartott referendumon azonban a kormányról mondtak ítéletet – csakúgy, mint most. https://hu.euronews.com/embed/1590826 A parlamenti választásokon a legtöbb szavazatot az a mozgalom kapta, amelyről az emberek többsége úgy véli, hogy képes legyűrni Janšát.
Robert Golob győzelme Miro Cerar 2014-i eredményére emlékeztet. De csak első látásra. Az akkor győztes mozgalmat szintén csak hónapokkal a választások előtt hozták létre, és egy olyan ember vezette, akinek gyakorlatilag semmilyen politikai tapasztalata sem volt. Viszont jól csengett a neve: tornász édesapja, Miroslav Cerar a lólengés többszörös olimpiai és világbajnoka volt az 1960-as években.
A lényeges különbség azonban, hogy Cerar nyolc éve gyakorlatilag egy űrt töltött be abban a válságban, amelyben Szlovénia ötödik éve vergődött. A politikai színtéren a balközép megosztott és ellentmondásos volt, Janez Janša pedig korrupciós vádakkal a rácsok mögé került. A Janša elleni akkori tiltakozások nyitották meg a teret az új pártok előtt. A 2014-i választásokon a polgárok alig fele szavazott, a Szlovén Demokrata Párt pedig rekordalacsony számú szavazatot kapott – alig 181 ezret (összehasonlításul: az idén 277 ezret). Janšát soha nem volt könnyebb legyőzni, mint nyolc éve.„Vége van”, „börtönbe a tolvajokkal” – Janša képével illusztrált választási mozgósítás Ljubljanában, 2022. április 21-én (AP Photo/Darko Bandic)
Robert Golob és mozgalma sokkal nehezebb körülmények között mérettette meg magát. A Szlovén Demokrata Szövetség ezúttal egy olyan kormány legnagyobb pártjaként indult a választásokon, aminek a világjárvány és a költségvetési szabályok lazítása lehetővé tette, hogy az adófizetők pénzét szinte számolatlanul költse el a fizetési prémiumokra, a választások előtti ajándékokra, az önkormányzatokra, és számos más, a győzelmet szavatoló projektre. A választások előtt Janša kezében volt a hatalom minden eszköze, beleértve az elnyomó apparátust, amellyel emberei saját hasznukra visszaéltek. Az Orbán Viktor köreiből származó, a becslések szerint 12 millió euróból Janša pártja kiépítette saját médiaapparátusát.
A tavalyelőtti hatalomátvétel után az SDS haladéktalanul megkezdte a választási kampányát. Magyarországi mintára óriásplakátokkal borította be az országot, és az Ukrajna elleni orosz támadás után a biztonság és a stabilitás egyetlen garanciájaként kezdte feltüntetni magát. A többi párttal szembeni egyértelmű pénzügyi előnnyel, a pazarló kampánnyal és egy olyan kormánnyal, amely az elmúlt hónapokat csak osztogatással töltötte, ez volt a „most vagy soha” pillanata a vezető kormánypárt számára.
Az SDS most kapta meg az utolsó pofont, ami azt bizonyítja, hogy populista, illiberális jobboldaliságával gyakorlatilag senkit sem tud megszólítani saját követőin kívül. Egyetlen kivétellel az összes nagyobb városban elvesztette a választásokat, noha Janša soha azelőtt nem volt olyan előnyös helyzetben, mint most.
Ezért az idei választás egyik legsúlyosabb veresége annak ellenére is, hogy ellentmondásos módon több mandátuma lesz, mint korábban, miután csak öt párt lépte meg a bejutási küszöböt.
A kormány bukásával az „Orbánisztán” nevű rémálomnak is vége – írta a Necenzurirano, amely szerint a szlovén demokrácia egyelőre életben maradt.
Mit értenek Szlovéniában „Orbánisztán” alatt? Nemrégiben a ljubljanai Mladina hetilap a Nagy-Magyarország eszméjének ideológiai feltámadásáról írt, és az ugyanabban a lapszámában megjelent másik cikkében Magyarország szlovéniai gazdasági terjeszkedésének a példáit sorolta fel.
A szlovéniai beruházások tekintetében Ausztriát megosztva Német- és Magyarország követi a második helyen. Ez utóbbi már több mint 1500 millió eurót helyezett ki Szlovéniába. Ehhez képest Szlovénia mindössze 33 millió euró értékű beruházást eszközölt Magyarországon a szlovén nemzeti bank adatai szerint.
Az OTP például két szlovén bank, az SKB és az NKBM tulajdonosa is. Ezzel tavaly a második legnagyobb bankcsoport lett Szlovéniában, csaknem egyharmados piaci részesedéssel. A második legnagyobb beruházás 120 egykori szlovéniai ÖMV-benzinkút felvásárlása volt. A részben magyar állami tulajdonú MOL 301 millió eurót fizetett a hálózatért, és ezzel Magyarország a második legnagyobb olajkereskedő lett Szlovéniában.
Politikailag emlékezetesebb volt a korábban a szlovén Telekom tulajdonába tartozó Planet TV megvásárlása, amiért a magyar miniszterelnökhöz közelálló Vida József, a TV2 médiavállalat tulajdonosa 5 millió eurót fizetett.
A kormánypárthoz hű szlovéniai médiavállalkozásokba, például a Nova24TV-be öntötték a pénzt a magyar „befektetők”, a Necenzurirano tényfeltáró cikke szerint azonban az alacsony nézettségű televízió és a hasonlóan gyatra látogatottságú portálja, valamint egy hetilap kiadója kizárólag azt a célt szolgálta, hogy rajtuk keresztül jusson el a becslések szerint 12 millió euró – mai árfolyamon több mint 4500 millió forint – az eltelt négy évben Janša kormányfő pártjának és választási kampányának finanszírozására.
A beruházásokat semmilyen gazdasági érdek nem indokolta, kivéve, hogy a politikai pártokról szóló szlovén törvény értelmében – Magyarországhoz hasonlóan – sem a pártok, sem kampányaik nem finanszírozhatók külföldről. Kellett tehát közvetítő, ami révén a tiltás megkerülhető. Ezekkel a szlovéniai pénzügyi injekciókkal Orbán Viktor megerősítette befolyását és szoros politikai szövetségét Janez Janša vezette SDS és a magyar kormánypárt, a Fidesz között.
Orbán Viktor miniszterelnök és Janez Janša, a Szlovén Demokrata Pár elnöke az SDS kampányrendezvényén, Celjében, 2018 májusában
A szlovéniai magyar befektetések több okból is aggodalomra adnak okot – írta a Mladina. Közülük a legfontosabb, hogy sem a mostani Janša-kormány idején, sem előtte nem volt olyan erős politikai hatalom Szlovéniában, amelyik kezelni tudta volna a külföldi befektetések stratégiáját.
Amikor például a magyar állami alap, a bemutatkozása szerint „saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásával és üzemeltetésével” foglalkozó Comitatus Energia 2019-ben megvásárolta a lendvai gyógyfürdőt, a kormány ellenezte az üzletet. Túl nagy „befektetés volt egy etnikailag vegyes területen” – indokolta ellenérzéseit Zdravko Počivalšek, akkori gazdaságfejlesztési miniszter. Az üzletet mégis nyélbe ütötték.
A magyar nyugdíjalapok szlovén szállodákat terveztek vásárolni, miközben a szlovén bankpiac több mint egyharmada szintén magyar kézbe került.
Januárban a magyar piros-fehér-zölddel tiltakoztak Ljubljana mellett más szlovén városokban is az ellen, hogy egy nagymúltú szlovén idegenforgalmi lánc magyar tulajdonba kerülhet. A helyi lapok arról írnak, hogy a Janša-kormány egyenesen Orbán bizalmasainak a kezére játssza a Száva-csoportot, aminek termálfürdői és luxuskempingjei mellett előkelő szállodái vannak az Adrián. Ezekben évente összesen hatszázezer vendéget szállásolnak el.
Az ok, amiért a Szlovéniánál fejletlenebb magyar, horvát vagy cseh alapok szlovén cégeket vásárolhatnak, a szlovén piaci szabályozásban keresendő – írta a Mladina, de arra nem tért ki, hogy ez szándékos vagy mulasztásos rendelkezés. Ilyen körülmények között „Orbán lakájai” – egy filmcímre hajazva – maréknyi euróért árverezik el Szlovéniát. A ljubljanai hetilap a címlapját is a témának szentelte. A karikatúrán jól azonosítható a trónon ülő Orbán Viktornak hajbókoló szlovén kormányfő, Janez Janša.
A magyar miniszterelnök 2018-ban Janša mellett kampányolt, és azóta is tűzzel-vassal-euróval támogatta. Lehet, hogy túllőtt a célon: sokak szerint a pártfogás is szerepet játszott az eddig regnáló szlovén miniszterelnök bukásában, Budapest és Ljubljana kapcsolata pedig az eddiginél jóval hűvösebb és távolságtartóbb lesz. Magyarországot egy ideig biztos nem fogják mintaországnak tekinteni a szomszédos Szlovéniában.
