(Írta: Berend T. Iván) Dolgozószobám csendjében írom ezeket a sorokat, és közben ki-kinézek az ablakom előtt friss nyári zöldbe öltözött mozdulatlan völgybe. Csend és nyugalom vesz körül. (A nyitó képek forrása: Profimedia)

És közben olvasom a hírekben, hogy Trump elnök 700 fős tengerészgyalogos-egységet és 2000 fős nemzetigárda-sereget küld Los Angelesbe, hogy szétverje a belvárosban napok óta tartó demonstrációt, esetenként az összecsapást a rendőrökkel. Mi több, már meg is dicsérte a nemzeti gárdát a kiváló munkáért, amit a tagjai végeztek – mielőtt még megérkeztek volna a városba.

Mindez június 6-án, pénteken kezdődött amikor Trump rendelkezésének megfelelően a föderális hatóságok 118 bevándorlót letartóztattak, akik közül öt embernek volt korábbi bűnügyi története. Ugyancsak letartóztatták David Huertát, a szolgáltatási szektorban dolgozók szakszervezetének elnökét, azzal vádolva őt, hogy inzultált egy szövetségi alkalmazottat. A tüntetők a letartóztatottak szabadon engedését követelték, és tiltakoztak a Bevándorlási és Vámhatóság (ICE/ U.S. Immigration and Customs Enforcement) rohamai ellen. Ezek, bizony, meglehetősen aggasztó jelenségeknek látszanak. Kiszemelnek egy-egy olyan helyet vagy munkahelyet – például a hatalmas építőanyag-áruház, a Home Depot parkolóját – vagy egy-egy autómosó céget vagy éttermet, ahol sok illegális bevándorló kap alkalmi munkát. Azt megrohamozzák, és elfogják az ott alkalmi munkára várakozókat vagy alkalmi munkát végzőket. Azok persze megpróbálnak fejvesztetten menekülni.

Ellenérzéseket keltő módon a tüntetők sok mexikói és salvadori zászlót lobogtattak, de volt egy-egy amerikai zászló is közöttük. Ez indulatokat keltett: „Ha mexikói zászló alatt vonultok, menjetek vissza Mexikóba”! A közvélemény erősen megoszlik. A hirtelen elvégzett közvélemény-kutatások szerint a lakosság többsége elvileg helyesli az illegálisan bevándoroltak visszatoloncolását, bár nem feltétlenül helyesli az alkalmazott módszereket. A kisebbség úgy gondolja, hogy ha már itt vannak, hagyni kellene ezekeket az embereket; embertelen akcióknak minősíti az összefogdosásukat, azzal érvelvén, hogy javarészük családos ember, esetleg évtizedek óta itt él, akit elszakítanak családjától, gyerekektől, akik esetleg éppen iskolában vannak, ugyanis az államok zömében járhatnak illegálisan behozott gyerekek is állami iskolába, nem beszélve az itt született gyerekeikről, akik már amerikai állampolgárok.

Trump azt a célt tűzte ki, hogy naponta legalább háromezer betelepültet kell letartóztatni. A Fehér Ház nemrégi jelentése szerint Trump hivatalba lépése óta körülbelül százezer embert tartóztattak le és deportáltak. Ez nem sokkal több, mint amennyi illegális bevándorlót a Biden adminisztráció deportált.

Kalifornia kormányzója pert indított az Egyesült Államok elnöke ellen, aki – a törvényeket megszegve – a kormányzó hozzájárulása nélkül vezényelte be a hadsereg egységeit. A kormányzó szerint a helyi rendőrség uralta és uralja a helyzetet, s aki a törvényeket megszegi (vandálkodik, tűntetési tilalom ellenére tüntet stb.), azt letartóztatják. Eddig több mint négyszáz embert tartóztattak le ilyen indokokkal. Ahogy minden tüntetésen, itt is megjelentek a hivatásos rendbontók, akik „a balhé kedvéért” csatlakoznak, verekednek, gyújtogatnak. A Los Angeles-i rendőrség őket igyekezett letartóztatni. A katonai egységek, amiket Trump beküldött, a hivatalos jelentés szerint „a szövetségi épületeket és dolgozókat védik”. Vagyis: a 2700 katona a Los Angeles-i belvárosban (amelynek egy kisebb részében folynak a tüntetések) az ott lévő Bevándorlási és Vámhatóságot és még 5 (öt!!) szövetségi épületet védené, amit egyébként senki sem támadott meg. Mindez persze sokkal, de sokkal drámaibbnak látszik azokon a televíziós felvételeken, amiket a világ televíziói átvettek és közvetítettek.

Trump, akinek nagyszülei német bevándorlók voltak, most Los Angeles „felszabadításáról” beszél – a várost elfoglaló illegális bevándorlóktól és bűnözőktől. Hazug módon azt állítja, hogy ha nem küld csapatokat, Los Angeles már „porig égett volna”.

A párizsi Le Monde szerkesztőségi cikke joggal jutott arra a következtetésre, hogy Trump szándékosan súlyosbítja a helyzetet. Ezért küldte a nemzeti gárdát és a tengerészgyalogosokat – a helyi hatalom megkerülésével – a városba. Célja, hogy fennmaradjon a feszültség, ami ürügy autokratikus politikai vágyai eléréséhez. A Financial Times is azt emeli ki, hogy Trump durva katonai beavatkozása nem állt arányban a tüntetések mértékével és tudatosan kívánt összecsapásokat kiprovokálni, hogy a felfordulás érzete uralkodjék el.

Kalifornia kormányzója, Gavin Newsom és Los Angeles polgármestere, Karen Bass élesen bírálta a még nagyobb káoszt okozó elnöki döntést, feleslegesnek, látványhajhászónak, és lázadásra bujtónak ítélve azt. Tom Homan, Trump kormányának tagja letartóztatással fenyegette meg a kormányzót és polgármestert, az elnök inkompetensnek titulálta mindkettőjüket. S ma már egy hete tart a tömegeket mozgósító tüntetés.

De nemcsak itt. Közben az ország számos nagyvárosában robbantak ki tüntetések. Texasban, San Antonióban mintegy 300 ember demonstrált. A republikánus kormányzó – talán Trumppal való szimpátiája kifejezéseként – behívta a nemzeti gárdát a rendbontás elfojtására, nem bízta a rendcsinálást a helyi rendőrségre. Chicagóban, Atlantában, New Yorkban, Bostonban és más városokban is tüntetnek.

Immár jó három évtizede élek Los Angelesben, s ez a mostani már a sokadik nagy tömegmegmozdulás. 1990 kora-őszén érkeztem ide a Kaliforniai Egyetem meghívására, s 1992-ben már valóságos polgárháború dúlt a városban, ami hat napon át tartott. Az utcasarkokon homokzsákkal körülvett katonai állások voltak, alkalmi tolvajok üzleteket raboltak ki, koreai és ázsiai tulajdonosok üzleteit dúlták fel, mi több, a felkelés több tucat halálos áldozatot is követelt: 28 fekete, 19 latinó, 14 fehér és 2 ázsiai veszítette életét. További 2383-an megsebesültek és a keletkezett anyagi kár – az 1100 épületet elpusztító tűz – megközelítette az egymilliárd dollárt. A rendet 12 ezer letartóztatással végül tízezer fős katonai erő állította helyre.

De lapozzunk vissza a Los Angeles-i történelemben még egy emberöltővel:1965. április 11–17. között a helyi rendőrség igazoltatott két feketét, s ez vált azzá az incidenssé, ami kirobbantotta az úgynevezett Watts-felkelést. A látszólag kicsiny incidenst a megelőző két évben már halmozódó feszültség vezette be. Ezalatt 250 tüntetés zajlott, és a rendőrök 65 feketét lőttek le a városnegyedben.

A Watts incidenssel betelt a pohár és elemi erővel robbant az elégedetlenség mintegy 40 millió dollár kárt okozva, ezer épületet lerombolva, vagy megrongálva a város Watts-negyedében és 34 halálos áldozatot követelve. Végül 14 ezer katona állította helyre a rendet.

De korántsem csak Los Angelesről van szó. Elég visszapillantani az amerikai történelem elmúlt fél évszázadára, hogy megdöbbentő kép táruljon elénk: ezekben a békés évtizedekben a világ egyik leggazdagabb országában ugyanis egymást követték az ijesztő megmozdulások és brutális elfojtásuk.

Ma újra tüntetések rázzák meg Los Angelest. Mindennek még nem látni a végét. A bevándorlás itt a lakosság egy nagy része számára családi ügy; meg az illegális bevándorlás is. Amerika még változatlanul a világ legnagyobb bevándorlóországa. A múlt öt évben 11 millióan áramlottak be az USA-ba. A bevándorló munkaerőre szükség van a mezőgazdaságban és szolgáltatásokban, ám az ország változatlanul nehezen birkózik az ebből adódó gondokkal és konfliktusokkal.