Így kezdődött a Kocsis András Sándor által szervezett baráti találkozó Mark André Goodfrienddel (68), az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjével, aki minisztertanácsos rangban 2013–14-ben töltötte be a budapesti nagykövetségen az első beosztotti posztot, és nagykövet hiányában egyben ideiglenes ügyvivő volt Colleen Bell 2014. decemberi kinevezéséig. (A nyitó képen: Csernyánszky Judit és M. André Goodfriend.)

Bécsből Budapestre vonattal érkezett, ami természetesen késett fél órát. Utasa azonban jól számolt az idejével, mert a tervezett beszélgetés előtt 10 perccel már ki is pattant a taxiból és a kerti asztalhoz ült, hogy aztán kisebb közönség előtt kifaggathassam: hogy s mint 10 év után. „Tolmácsot szeretnék kérni” – kezdtem a beszélgetést annak tudatában, hogy erre a három szóra a jelenlévők is jól emlékeznek. Azokra a pillanatokra, amikor Vida Ildikó, a NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) akkori elnöke az ügyvédjével együtt, bejelentkezés nélkül megjelent az amerikai nagykövetség budapesti, Szabadság téri épülete előtt, hogy a diplomáciai képviselet első emberével megtárgyalhassa, miért vonták be az amerikai hatóságok a vízumát öt kormányzati tisztviselővel, kormányközeli üzletemberekkel egyetemben? A jelenet elő volt készítve, hisz’ (korántsem véletlenül) a kormányközeli Hír Tv is ott volt, amikor Goodfriend kilépett a követségről a szokásos napi sétájára.

– Bizonyos fokig amolyan mém lett ebből a jelenetből, az emberek beszéltek róla. Amit jónak tartottam, mert legalább beszéltek a korrupcióról is, ami ennek az egész történetnek a lényegét adta. Ugyanakkor inkább nevettek rajta az emberek, mert nevetségessé tette magát a NAV elnöke azzal, hogy tolmácsot kért és a média legfőképp így tálalta a találkozót. A Hír Tv-nek, aminek munkatársai elkísérték Vida Ildikót, és minden bizonnyal, az utcán várták a fejleményeket, megmondtam, hogy nem akarok erről a témáról az utcán beszélni. Majd megkérdeztem Vida Ildikót, hogy kért-e időpontot, s ekkor akadt el a beszélgetésünk, mert nem értett meg. Aki ismer, tudja, hogy szeretek beszélni, de egy ilyen ügyről nem éppen a tévé előtt fogok eszmét cserélni a bejelentkezés nélkül, váratlanul felbukkant hölggyel. Úgyhogy bíztattam, kérjen időpontot.

A Hír Tv eredeti felvétele nem található meg a YouTube-on. No, de miért is csodálkozom ezen? A különféle híradásokban persze megtalálható az ominózus jelenet. És ahogy emlékszem, arról is szó volt, hogy ön magánbeszélgetésekben előre figyelmeztette a kormányt a korrupciós ügyekre, és a szükséges változásokra.

Igen, ezekről a kormánnyal beszélgettem előzetesen is, hogy mit lehetne vagy kellene tenni a korrupció visszaszorításáért. Miután meggyőződtünk arról, hogy a médiában a korrupcióról szóló cikkek valósak. A hat vízum visszavonása után azonban már nem került szóba a kérdés a kormány illetékeseivel történt találkozókon. Amerikai cégek is törvénytelen helyzetbe kerültek a magyarországi korrupció miatt, emiatt is lépni kellett. És noha a médiában az terjedt el, hogy nincsenek bizonyítékaink, akkor most megerősítem: de voltak, több is a soknál.

– Megjegyzem, a neveket azóta sem tudjuk – egyet kivéve. Aki a nyilvánosság előtt tett panaszt, amikor nem engedték be az Államokba. És aki aztán Nagy-Britanniában kötött ki. Ha már a médiáról beszélünk, 2014-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetségében, március 15-e alkalmából készítettem önnel interjút, és akkor nagyon bátran kiállt a sajtószabadságért…aminek kezd híján lenni Amerika is. Trump elnök kitiltotta az AP amerikai hírügynökséget, most fogadták el az új megtakarítási csomagot a kongresszusban, s megvonták a támogatások java részét a közszolgálati médiától, az NPR-től, az ABC News-tól és még rengeteg állami csatornától.

– Az újságírók munkakörülményei a gazdasági változásokkal és a hirdetések egy kézben koncentrálódásával – egyre nehezebbek lettek. Ugyanakkor a média világa is gyorsan átalakult. Nagyon örülök annak, hogy a Klubrádió nemcsak átvészelte azt a helyzetet, miután megfosztották a frekvenciájától és a bevételi forrásaitól, de alkalmazkodni tudott a digitális világhoz is. Most már nem igazán a frekvencián létező rádiók között folyik a verseny, hanem az internetszéférában élő sajtóorgánumok meg a podcastok között. Az Orbán-kormány tehát hiába cenzúrázta a hagyományos médiát, most már semmire sem megy vele. Nem tudott lépést tartani a média átalakulásával. Amerikában a vietnámi háború idején Lyndon Johnson elnök hasonló módon járt el a médiával, amit a hírhedt McCarthy-korszakként emlegetünk.

– Nem véletlenül készül a magyar kormány az úgynevezett átláthatósági törvényt keresztülvinni, mert nincs eszköz a kezében.

Igen, és itt felvetődik ez vagy szélsőjobbos politika, vagy teljes kétségbeesésében cselekszik a kormány. Amerikában is épp ugyanezt látjuk. Nem tud mit kezdeni a kormány a hagyományos sajtóval, ezért bünteti. Közben megkérdezhetjük: vajon az-e a hír, amit a hagyományos média a kormányon keresztül közvetít, vagy amit a magukat szakértőnek tekintő online szereplők terjesztenek? Ehhez a feladathoz a médiafogyasztónak kell felnőnie, és szelektálnia, hogy megbízható hírforrást találjon.

– Szűkebb pátriájában, ahol ön is született, Los Angelesben puskaporos a levegő, mert az illegális bevándorlók erőszakos deportálásai miatt kitört tiltakozások részvevőire Trump elnök a nemzeti gárdát és a tengerészgyalogosokat küldte. Az elnök átnyúlt a kormányzó feje felett, s most köztük is háború dúl. A gárdát csak akkor lehetett volna bevetni, ha törvény szerint veszélyes lázadásnak minősítik a helyzetet. De ez nem történt meg.

Egyre inkább hajlok az Egyesült Államokat afféle Európai Uniónak tekinteni. De Washington – szerintem – sokkal inkább autoriter, mint Brüsszel. Ami Los Angelesben történik, olyan, mintha Brüsszel Budapest 5. kerületébe küldene csapatokat. De itt ilyen még nem fordult elő…

– A bírósághoz is fordult Gavin Newsom kormányzó. A kormány fellebbezést nyújtott be, és a legfrissebb hír, megengedte Trumpnak a fellebbviteli bíróság a gárdisták jelenlétét.

Ez is olyan, mint az európai vita. Miként Angela Merkel befogadta a menekülteket, akként Kalifornia is befogadó állam. És ez most nagyon komolyan felvetődött: vitatott kérdés, milyen alapon küld Trump katonai erőt a saját hazájában egy államra.

– Segítsen megfejteni: nem arról van-e szó, hogy a Trump ellen egyre több államban tiltakozóknak akarja demonstrálni a Fehér Ház, hogy képes leverni őket?

Nem látok az elnök és a republikánus többségű törvényhozók fejébe. De demokratikusan megválasztott elnök intézkedik, ezért nem tekinthetjük puccsnak azt, amit látunk. Ugyanúgy, mint Magyarországon. Ezért Magyarországot is demokratikus országnak kell tekintenünk, mert legitim módon megválasztott vezetése van.

– Hoppá, ez érdekes…

Hiába viszik törvényszék elé ezeket a kritikus ügyeket, az a helyzet, hogy az elnök továbbra is népszerű. Dél-Dakotát is felhozhatom példának, ami Magyarországot is jelképezhetné: ott 60 százalékkal választották meg Trumpot, és most is ugyanekkora a támogatottsága. A Kocsis Andrással folytatott levelezésünkből született könyv, amit holnap mutatunk be a Magyar Tudományos Akadémián, szintén azt hivatott bizonyítani, hogy a megosztottság ellenére tudomásul kell vennünk a mások véleményét is. Mert szélsőségesen megosztott világban élünk.

– Mégis nehéz innen megértenünk, hogy ami Amerikát, a szabadságot, a liberális eszmék otthonát jelentette számunkra, az most szétesni látszik – például az egyetemek megfenyegetésével. Trump nem ad szövetségi támogatást annak, aki nem követi az ő politikáját, tehát a liberális eszméket akarja kiűzni az egyetem falai közül. A Harvard meg a Princeton állja a sarat, a New York-i Columbia megadta magát.

Bonyolult a kérdés, mint ahogy a polarizált világunk értelmezése is az. Ismét Dél-Dakotát hozhatom fel példának, akivel szemben áll, mondjuk, Massachusets. Utóbbiak miért mennek szembe Dél-Dakotával? – kérdezhetnénk. Ez olyan, mint Magyarország az EU-ban. Szembe megy Brüsszellel Dél-Dakota módjára. Az internet világában megtalálod azt a buborékot, amiben megerősíted a saját világképedet, és ez átfordítja a korábbi értékek többségi elfogadását.

– A világ leggazdagabb embere összeveszett a világ leghatalmasabb politikusával. Elon Musk megtámadta az elnököt, aki az új költségvetési törvénnyel lenullázta azt a spórolást, amit megtakarított a leépítésekkel a Tesla vezetője. Mi lesz ebből a vitából?

Mint a tündérmesékben, azt látjuk. Csak most az autoriter hatalom a pénz hatalmával ütközött. A kormány áll győzelemre, amelyik megteremti az új, a saját oligarcháit, hisz’ az oligarchák is küzdenek egymással a kormányzati hatalomba jutásért. Ez a folyamat kezdődött meg Magyarországon is épp akkor, amikor 10 évvel ezelőtt elmentem innen.

– Magyarországon is forrnak az indulatok. A kormány ukránellenes óriásplakátokkal – amiket láthatott is ide jövet – elkezdte a választási kampányt, viszont a minap zajlott le a polgári ellenállás nagy tüntetése, és feltűnt egy új politikai szereplő is, Magyar Péter, aki mellé a többség felsorakozott. Mennyire követi a magyar politikát és mit lát ki ezekből a jegyekből?

Tényleg csak nagyvonalakban követem, ami itt történik, noha vannak barátaim, ismerőseim, akiktől közvetlen véleményeket is megismerhetek. Annak csak örülni lehet, hogy noha nincs teljes elnyomás, a civilek kitartóan ellenállnak. Állhatosan küzdenek azért, hogy megvalósítsák azt a jövőt, amit elképzeltek maguknak. Hogy mi várható, természetesen nem tudom. De az biztos, hogy a dolgok dinamikája változást hozhat. Amikor 10 éve itt dolgoztam, Obama volt az elnök, azóta elnökök jöttek-mentek. Sok változás történt Amerikában. Mint ahogy a világ számos pontján. Itt viszont meg tudta tartani hatalmát/a munkáját a kormány. Még most is ugyanaz a külügyminiszter van hivatalban, mint akkor volt. Szóval van egy olyan érzésem, hogy változás talán épp amiatt fog bekövetkezni, mert ez a kormány túlságosan régóta hatalmom van.

Csepeli György, aki a fordítással segítette a beszélgetés gördülékenységét viszont meg is jegyzi, hogy a kormány tagjai nem gondolják azt, hogy ez így lenne. De az biztos, hogy van bennük bizonyos fáradtság – ezt szögezzük le közösen, mindhárman…