Amerikában nem tiltják ki az újságírókat a kórházakból. A Klubrádió munkatársa is bepillanthatott egy New York-i kórház orvosi szobájába, és Puskás öcsi unokaöccse arról is beszélt nekünk, melyek voltak a pandémia legborzalmasabb napjai. – Dr. Amesh Adalja, a Johns Hopkins Egyetem vezető kutatója pedig elismeri, nagy egyenlőtlenségek vannak az oltások szétosztásában. Biden csak januárban foglalta el ugyan a hivatalát, de azonnal tudott hatékonyan intézkedni. Számos vezető még most is képtelen rá.

– Két külön világ a két elnök, ha a Covid-pandémia kezeléséről van szó – fogalmazott a Johns Hopkins Egyetem vezető kutatója, Amesh Adalja. – Az alapvető különbség Donald Trump és Joe Biden között, hogy ez utóbbi szakmai válaszokat akar adni a járványra. A valóságos állapotból indul ki és figyelembe veszi a szakemberek véleményét. A legfelső szinten és a legalsó szinten is. Ezzel szemben Trump elnöknél azt láttuk, nem érdekli a tudományos megközelítés, inkább félrevezette az embereket, sőt hazudott is. Maga támadta a tudományt, gyakorlatilag elhallgattatta a járványügyi hivatalt. S mindez egy pillanatra füstbe ment, amikor hivatalba lépett az új elnök. Ez egyben azt is jelenti, hogy jó irányt adott a járványkezelésnek és szerintem a nyáron magunk mögött tudhatjuk ezt a pandémiát – szögezi le Amesh Adalja.

– Hogyan látja a járvány kezelését úgy általában, globálisan?

– Különféle időbeosztásban haladnak előre az országok, attól függően, mennyire tudták sikeresen visszafogni a vírus terjedését, és most az oltási kampányban is elég eltérő tempót látunk. Ha összességében nézzük a mostani fejleményeket, akkor úgy látom, jövőre lehet vége a járványnak. Kivétel ez alól Izrael, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok, ahol gyorsabb az oltás tempója. A kevésbé fejlett országokban lassúbb a gyógyulás, mert még sok helyen nem látjuk, hogy mikor és mennyi vakcinát tudnak beszerezni.

–Mi a helyzet Ausztráliában, Új-Zélandon, Ázsiában? Mintha ők ügyesebben kezelték volna a járványt…

– Nem gondolom, mert az egyik zárást, szigorítást, korlátozást követte a másik. Ehelyett sokkal inkább a közegészségügyi infrastruktúrát kellett volna kiépíteniük. Amint találtak egy újabb megbetegedést, azonnal zártak. Nem volt rendszerszintű járványkezelés, az oltásra nem készültek kellőképpen. Tajvant inkább kiemelném, mert ott, amint 2019-ben felütötte a fejét a járvány, azonnal elkezdtek tesztelni és nyomon követni a fertőzötteket, majd izolálni és ezt gyorsan követte az oltási kampány.

– Mi a véleménye az orosz és a kínai oltóanyagokról, amit Amerikában szinte magától értetődően nem ismernek, viszont Európában egyre szélesebb körben terítenek?

– Eleinte szkepticizmussal fogadta mindenki a Szputnyik-V-t, hisz’ nem volt egyértelmű a dokumentációja. Ám miután a Lancetben, a világ egyik legismertebb szaklapjában megszüntették az oroszok ezt a hiányosságot, és az adott klinikai vizsgálati fázisban is hatékonynak találták a szert, azt hiszem, nincs okunk gyanakodni. A kínai szernél még mindig nem láttuk a harmadik fázis vizsgálati eredményét, annak ellenére, hogy egyre több ország használja már. Ugyanakkor gyanítom, hogy a többihez hasonlóan ez is hatékony lesz, de szeretnénk már látni legalább tudományos szaklapban ezeket a dokumentációkat, hogy teljes bizonyossággal állíthassuk a megbízhatóságát.

– Valóban, önöknél egyszerűbb volt a helyzet, mert nem szorulnak rá ezekre az oltóanyagokra, hiszen már most elegendő szerük van az egész lakosságra.

– Igen, bőven van Pfizer, Moderna és Johnson&Johnson oltóanyagunk, amelyek bőven elegendőek a szükséges oltásokhoz. Ugyanakkor várható, hogy még az Astra Zenecát és a Novavax szert is jóváhagyja a gyógyszerügyi hatóság még mielőtt vége lenne nálunk a járványnak.

– Egyre több híradásban halljuk, hogy az új, mutáns vírussal nyakunkon a negyedik hullám.

– Az Egyesült Államokban ez a 4. hullám nagyban különbözni fog az előzőektől, mert most már olyan szinten vagyunk az átoltottságban. És követik az emberek elővigyázatosságból a védekezési tanácsokat, hogy még ha megugranék is a fertőzöttek száma, korántsem lesz annyi a kórházi ápolt és a halálos eset, mint eddig. A legveszélyeztetettebb korosztály és a munkájuk miatt veszélyeztetett társadalmi csoportok már be vannak oltva. Európában súlyosabb a helyzet, mert az újabb hullám érkezéséig nem tudták beoltani ezeket a csoportokat idejében, ezért a magas kockázati tényezők továbbra is jelen vannak, látjuk, már most túlzsúfoltak a kórházak és a halálesetek száma is jócskán nőtt. Minél gyorsabban be kell oltani Európát.

– Ennek az ellentmondásosságára azért felhívom a figyelmét, mert Magyarországon az egyik legmagasabb a beoltottság aránya Európában, viszont sok a kórházi kezelés alatt álló és a haláleset is. Ráadásul épp most jelentette be a miniszterelnök, hogy mindezek ellenére nyit az ország. 

– Nyitni nagy biztonság mellett kellene, valóban folytatni a gyors beoltást és közben megtartani az alapvető védelmi intézkedéseket: kézmosás, maszkviselés. Ha túlzsúfoltak a kórházak, akkor – attól tartok – nincsenek még beoltva a leginkább veszélyeztettek, értve ezen nemcsak az időseket, hanem a különféle betegségben szenvedőket, például a cukorbetegeket. Gyanítom, ezért nem tudják megfékezni a fertőzés terjedését.

– A brit mutáns, a B.1.1.7 veszélyesebb a fiatalokra?

– Nem mondanám, inkább azt, hogy intenzívebben fertőz, de nem veszélyesebb a fiatal korosztályra nézve, mert az ő immunrendszerük sokkal erősebb. Az tény, hogy a 16 év alattiakat itt sem tudjuk oltani Pfizerrel.

– Magyarországon a független híradások általában a Johns Hopkins Egyetem naprakész adatainak ismertetésével kezdődnek. Miért tartották fontosnak ezt az adatbázist kiépíteni és minden percben frissíteni? Amiért, persze, mi is csak hálával tartozunk…

– Miután világossá vált a világjárvány mérete, s az, hogy mindannyiunk életére hatással lesz a vírus, elkezdtük feldolgozni a járványadatokat.

– Egyenlőtlen az oltóanyag-elosztás, ami egyre nagyobb probléma. Mi lesz Afrikával, Dél-Amerikával? Az ott élők oltás hiányában veszélyeztetik mindannyiunk életét. Tartja magát a 2022-höz?

– Igen, a már említett három országban feltehetően a nyárra visszaáll a normális élet, de ezekkel együtt 2022-re bízhatunk a járvány elmúlásában – nyilatkozta a Johns Hopkins Egyetem vezető kutatója, Amesh Adalja.

Puskás öcsi unokaöccse New Yorkból a pandémiáról

– Nehéz év volt, mit ne mondjak – fogad a Zoom New York-i oldalán műtősruhába öltözötten, maszkkal az arcán John D. Puskás kardiológus, mindenki Puskás öcsijének unokaöccse. A Harvardon végzett orvosnak pár perce maradt a reggeli kezdésig pénteken a Mount Sinai Beth Israel klinikán, s most is ugyanolyan készséges, mint egy évvel ezelőtt, amikor először sikerült beszélnem vele.

– Hogyan vészelte át az elmúlt viharos évet? Állandó félelemben élve, hogy mikor kapja el a vírust?

– Tavaly februártól egészen májusig, a Covid első hullámában tényleg félelemben éltünk, mert még a vírust sem igazán ismertük, nemhogy a gyógymódot és a megelőzést. Csak annyit tudtunk, hogy nagyon gyorsan terjed, és hónapokba, akár évekbe telhet kifejleszteni az ellenszert.

– Emlékszik a legnehezebb napjára vagy Covid-esetére? Hisz’ amikor beszéltünk, akkor önök is be voltak fogva a sürgősségi ellátás ügyeleti rendszerébe?

– Áprilisban és májusban nagyon nehéz napokat éltünk meg, amikor megtelt a kórház – kizárólag Covid-betegekkel. Igaz, akkor nem csak a mi kórházunk volt tele. Mi, kardiológusok egy kiváló csapattal elértük, hogy a szívbetegségben szenvedők halálozási aránya nálunk 1% legyen. Azokban a napokban 50-szeresére ugrott ez a mutató, az itt kezelt fertőzöttek halálozási aránya miatt. Nemcsak sokkolt minket a helyzet, de állandó stresszhelyzetben is éltünk. Féltünk, hányan és mikor dőlnek ki a sorból, s amíg meggyógyulnak, hogyan oldjuk meg az ellátást. Ezért rettenetes ábrát mutató, matematikai modellszámításokkal próbáltuk szervezni az ellátást. A személyzet naponta csökkent, a betegeké pedig folyamatosan nőtt. Egyszerűen már nem tudtuk, hova tenni a halottakat, hűtőkamionokat rendeltünk, itt álltak a kórház előtt. Reggelente a halottakkal teli kocsik között kellett bejutnunk, hogy dolgozhassunk. Gondolhatja, milyen borzalmas érzés volt…

– Kicsit megkönnyebbültek, hogy van már vakcina?

– De mennyire! Nagy megkönnyebbülés volt, ezzel együtt 3600, egészségügyben dolgozó halt meg. Csökkent a megbetegedések és a halálozások száma is az oltás megkezdésével. Előfordul ugyan, hogy oltással is megfertőződnek, de ezek nagyon ritkaszámba menő esetek és már nem halálosak.

– A brit mutáns vírus miatt állt elő az új helyzet?

– Igen, de nemcsak ez az egy van, mondhatom, több tucatnyi a mutáns, a covid-variáns. Viszont: a messanger RNS-alapú vakcinák, a Pfizer és a Moderna mindegyikkel szemben hatékonynak bizonyult. Legalábbis eddigi tapasztalataink szerint.

– A családja hogyan élte meg ezt az elmúlt egy évet?

– Minden egészségügyi dolgozó nehezen élte meg, mert el voltunk egymástól különítve. Mi szerencsések voltunk abból a szempontból, hogy Észak-Georgiában van egy kis nyaralónk és a családot oda tudtuk küldeni. Három hónapig egyedül éltem, egyetlen társam a velem maradt kutyánk volt. Borzalmas periódus volt.

– Most már visszatérhetett a saját munkájához, a szívsebészethez? Minden visszazökkent a régi kerékvágásba?

– Igen, örömmel jelenthetem, hogy most már csak 10% a covid-betegek aránya, visszaállt a napi rutin, most már a szokásos szívműtéteket végezzük.

A héttérből fölbukkant egy hasonlóan műtétre beöltözött orvos, aki jelezte, letelt az idő van… Ajtócsapódás, jövés-menés, a műtét előtti izgalmak, s mindennek én is részese lehettem az orvosi szobába betekintve. Tehát rövid leszek.

– Mi vár még ránk? Mit gondol a járvány folytatásáról?

– Minden az oltástól függ. Tíz nap múlva, április 19-étől itt, Amerikában mindenki igény szerint beolthatóvá válik, a kötelező köröket akkorra megfutottuk. Viszont az is nagyon fontos lenne, hogy a világ miden országában mindenkit beoltsanak. Nemcsak Amerikában és Európában, hanem egész Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában. Ilyen még nem fordult elő a világban, hogy az egész emberiséget minél hamarabb és lehetőleg egyszerre kelljen beoltani. Ez az emberi biológia rendkívüli pillanata történelmünkben. Gazdaságilag is merőben új helyzet állt elő, hisz’, kedves Judit, mindenhol nyomtatják a pénzt, mert vissza kell állítani valahogy az életet, az embereknek ott kell folytatniuk, ahol megszakadt a munkájuk egy időre.  De legyünk reálisak, ez a pénzügyi helyzet sem tartható fenn a végtelenségig, s minden bizonnyal óriási társadalmi problémákkal szembesülünk. 

– Mikor jöhet a megérdemelt vakáció?

– Erre az évre már tervezhetünk végre vakációt – Amerikában. Külföldre nem, holott mi oda is szoktunk utazni, de egyelőre nem fogadnak vendégeket. Így azt hiszem, csak a jövő nyáron utazunk Európába, a Földközi-tengeren szeretnénk majd nyaralni, pihenni  – mondta el a műtétre készülve John D. Puskas, Puskás öcsi unokaöccse, New York-i kardiológus.