Elon Musk az X közösségi hálón indította meg a saját propaganda- és médiaháborúját, aminek már az amerikai elnökválasztás előtt is voltak jelei. Most már kendőzetlenül hirdeti, hogy számára halottak az eddigi médiatermékek, és „kezdődik az igazi sajtószabadság korszaka”. Egyet nem értésüket kifejezve meghatározó médiaszervezetek, illetve sajtóorgánumok és újságírók hagyják el az egykor Twitter néven népszerű, politikainak is tekinthető platformot. A nemzetközi média átalakulásáról kérdeztük az Európai Újságírók Szövetségének a főtitkárát, a Deutscher Journalisten-Verband, Német Újságírók Szövetségének szóvivőjét és M. Lengyel Lászlót, magyar Sajtószakszervezet ügyvezető elnökét. (A nyitó képen: Elon Musk és Donald Trump; a kép forrása: Elon Musk/X.)

Amióta Elon Musk lett a vezetője (és nem csak a tulajdonosa) az X közösségi hálónak, és tapasztaljuk, hogy sajátos, konspirációs elméletekkel főszerezett ideológiát terjeszt, úgy gondoltuk, mi nem akarunk ebben a közösségben véleményeket cserélni, és istenveledet mondtunk az X-nek – ismerteti Hendrik Zörner (a bal oldali képen) annak a nagy horderejű döntésnek a hátterét, amit a Deutscher Journalisten-Verband, azaz a Német Újságírók Szövetségehozott meg.

– Milyen konspirációs elméletek zavarták önöket? – kérdem a 75 évvel ezelőtt alapított szakmai és érdekvédelmi szervezet szóvivőjétől.

– Egyrészt olyan masszív propaganda-hadjáratot találtunk a hálón, amit alapvetően Oroszország terjesztett, szított. Hasonlóképpen zavartak minket Donald Trump szándékosan félrevezető bejegyzései. Persze álhíreket mások is terjesztenek, mert mindennemű hitelességi ellenőrzés nélkül teret ad nekik az X. Mindezek annyira elszaporodtak, hogy nem láttuk értelmét saját véleményünk kifejtésének ezen az internet-felületen.

– Említene példát arra, hogy milyen álhírrel/álhírekkel találkoztak Trump esetében?

– Jóformán naponta jelenik egy-egy hamis, félrevezető információ. Csak hogy az egyik legégbekiáltóbbat említsem meg, ami nálunk is kiverte a biztosítékot, így hangzott: „a karibi menekültek az ohiói Springfieldben macskákat és kutyákat esznek…” Folytathatnám hasonlókkal.

– Milyen hatással van az X az önök, a német újságírás munkájára? Megváltozott-e bármi is az X-jelenség felismerésekor?

– Egyrészt: egyelőre semmi hatása annak, hogy otthagytuk az X-et; a platform nem reagált, nem jelzett vissza a lépésünkre. Azt viszont elmondhatom, hogy legalább hatvan, jól ismert művész és értelmiségi is velünk tartott. Olyanok, akik meghatározó véleményvezérek is egyben. És bár hivatalosan nem jelentették be, de tudomásom van arról, hogy száznál is több ismert személyiség ugyanezt tette. Láthatóan csökken az X-en lévők száma, ami szerintem figyelmeztető jel és üzenetérétkű lehetne Elon Musk számára, hogy nem veszik komolyan a platformját.

– Távozott például, másokkal együtt a ZDF (—> Zweites Deutsches Fernsehen), a második nagy német tévétársaság egyik legismertebb személyisége is, ő utánunk egy héttel vonult ki a terepről.

– Jól érzékelem, hogy most ez amolyan mozgalommá is vált?

– Igen, jól látja, mozgalmi jellege kezd lenni a dolognak.

– Jövőre választások lesznek önöknél, Németországban. Mennyire nyomják rá a polgárok választási véleményére a bélyegüket, az álhírek, a hamis információk?

– Úgy látjuk itt a szövetségben, hogy az X-nek nagy befolyása lesz nálunk, Németországban is a választókra. Az X üzemeltetői nyilván megpróbálják a lehetetlent is. Mi csak annyit tudunk tenni, hogy figyelmeztetjük az embereket a veszélyre. Gondolok itt elsősorban az AfD, az Alternatíva Németországért szélsőjobboldali szélsőjobboldali politikai párt kampányára. A szélsőjobbnak nélküle is tekintélyes befolyása van a választókra, akik minden bizonnyal nem érzékelik az ideológiai veszélyt. Arra már van adatunk, hogy ez az a párt, amelyiknek a legtöbb követője van a közösségi hálón. Illetve úgy is fogalmazhatnék, hogy a közösségi hálón őket követik a legtöbben.

– Arra is vannak adataik, hogy az AfD kapcsolatban van az oroszokkal?

– Láttam már olyan jelentést, amely ezt kimutatta, de határozottan még nem merném állítani. Tagadhatatlan viszont, hogy egyre több jel utal az AfD orosz kapcsolataira.

– Egyébként ön mit tart a legveszélyesebbnek az AfD politikájában?

– Azt, hogy összehangolt támadást indított a demokratikus intézmények ellen. Fel akarja számolni a sajtószabadságot, még a személyiségi jogokra sincsenek tekintettel. Szerintem még súlyosabb probléma, hogy valóságos hajtóvadászatot indítottak a menekültek ellen. Emellett pedig természetesen oroszpárti álláspontot hirdetnek. Mindannyian attól félünk, hogy a most felsorolt problémák mellett a bajok csak tovább fognak szaporodni.

– Mit tudnak tenni azért, hogy ne csaphassák be az embereket? Szerveznek valamilyen platformot?

– Egyrészt a tények bemutatásával, hangoztatásával tudunk érvelni. Több forrásból is hitelesített tényekkel. Mi is megjelentünk a Bluesky-on, aktívak vagyunk a LinkedIn-en és a Facebookhoz hasonló kis német platformon. Saját platformot, igaz, nem tudunk kiépíteni, de az embereket arra biztatjuk, az előbb említettekre térjenek át.

– Gondolom, a neheze még csak most jön, ha beiktatják Donald Trumpot, és akkor megerősödik Elon Musk X-e is. Milyen hatással lehet ez a mi Európánkra?

– Úgy vélem, teljesen más az amerikai média rendszere, int a miénk. Mi itt, Európában jobb pozícióban vagyunk. Például abban, hogy ezen a földrészen még többen olvasnak/olvasunk hagyományos újságot, mint Amerikában. Meggyőződésem: ez a tényszerű újságírás igazi platformja. Ha ez meggyengülne, akkor az nagy veszély lenne demokráciánk számára is. Úgy érzem, az emberek ezzel egyelőre tisztában vannak, ezért optimista vagyok az európai újságírás jövőjét tekintve.

„A kérdést először az igazgatótanáccsal vitattuk meg, miután arra jutottunk, hogy az X-nek komoly szerepe volt Donald Trump újraválasztásában. Az is világossá vált a számunkra, hogy miután Elon Musk megvásárolta az X-et, a saját propaganda-gépezetévé alakította át.”

Ezt már Ricardo Gutiérrez, az European Federation of Journalists (EFJ), az Európai Újságírók Szövetségének a főtitkára mondja megkeresésemre. Amikor a Donald Trump megválasztását követő napon Elon Musk kiírta a saját közösségi oldalára, hogy a média mostantól kezdve mi vagyunk, és hogy számára a média öröksége halott – akkor a mi számunkra nem volt kérdéses, hogy elkezdődött egy igazi propaganda-hadjárat. Szavaival Musk azt is üzente, hogy a jelenlegi újságírókat ő halottnak tekinti. Nos, ennek a játszmának mi, európai újságírók nem akarunk a részesei lenni. A döntés, persze, nem egyik napról a másikra született meg, hanem lassan érlelődött bennünk. Hangsúlyozom viszont, hogy nem politikai, hanem szakmai döntést hoztunk. Számunkra fontos a sokszínű vélemény, a pluralizmus biztosítása az általános humanista értékekkel együtt, amit viszont az X nem tart tiszteletben.

– Tehát ettől kezdve önök nem tartják többé független vagy semleges médiaplatformnak?

– Nem. Sokkal inkább szélsőjobboldali platformnak. Sőt, azt gondoljuk, hogy összeférhetetlenség is fennáll a világ leghatalmasabb politikai szereplője, a leendő elnök, Donald Trump és a világ leggazdagabb embere, Elon Musk között. Nemrég hoztuk nyilvánosságra azt az elemzésünket is, amelyik kimutatja, hogy az orosz médiának, élén a Russia Today-jal, a Szputynikkal – nagy hatása van a platformra…

– …ahol egyébként még látni önöket.

– Igen, mert csak felfüggesztettük a működésünket, amit november végén jelentettünk be. Végleges felfüggesztésünk Trump január 20-i beiktatásakor válik hivatalossá. Most a fő platformjaink a Bluesky, a LinkedIn, a Meta.

– Tudják-e magukat az eredetihez hasonló aktivitással, intenzitással képviselni?

– Pár nap alatt több mint 10 ezer követőnk lett a Bluesky-on. Emiatt tehát nincs okunk az aggodalomra.

– Az Európai Újságírók Szövetsége 44 ország 300 ezer újságíróját képviseli. Természetesen minden újságíró szabad döntése, hogy elhagyja-e vagy sem az X-et. Egyébként azzal is tisztában vagyunk, hogy az X adott esetben háttérinformációként is használható az újságírók számára. Mindenesetre az a gyűlöletbeszéd és diszkriminatív viselkedés, ami elburjánzott az X-en, számunkra elfogadhatatlan.

Az európai szervezet magyar kapcsolatairól Ricardo Gutiérrez elmondta, hogy nagy eseményre készülnek: 2025. június 2–3-án Budapesten tartják meg az EFJ soron következő éves közgyűlését. Ismervén a magyar újságírók egy részének a körülményeit, a szövetség nagyon fontosnak tartja ekképp is kifejezni az újságíró-szolidaritást. Az EFJ egyébként a Magyar Újságírók Országos Szövetségével (MÚOSZ) és a Sajtószakszervezettel tartja a kapcsolatot, mindkettő tagja az Európai Újságírók Szövetségének.

Végül a Sajtószakszervezet ügyvezető elnökét, M. Lengyel Lászlót (a jobb oldali képen) is megkérdeztük az X-hatásokról. Véleményét alább olvashatják:

A Sajtószakszervezet, mint az EFJ/ Európai Újságírók Szövetsége alapító és a tagsági folytonosságot képviselő magyarországi képviselője természetesen osztja, támogatja, a maga eszközeivel igyekszik érvényességre juttatni az EFJ vezetésének az Elon Musk által tulajdonolt, következésképpen befolyásolt felületekkel kapcsolatos döntését. Ezt aláírásával is megerősítette – mondta el M. Lengyel László, a Sajtószakszervezet ügyvezető elnöke. 

Felhívta rá a figyelmet, hogy a jelenség túlmutat önmagán. Az EFJ különböző munkacsoportjain belül folyó tudományos, szakmapolitikai és érdekvédelmi munka során többször és érvekkel megalapozottan megállapítottuk, hogy a független médiaipar eredeti, „pulitzeri” piaci modellje mára nem működik. Szó sincs már arról, hogy a gyakran és olcsón megjelenő kiadványok anyagi bázisát a tömeges, és szinte kivétel nélkül valós, igaz információt hordozó hirdetések biztosítsák. Helyükbe a reklám lépett, ami zömmel hazudik, manipulál, ráadásul a reklámipar el is vonja a bevételek nagy részét az őt hordozó felületektől. Így a médiáknak marad az állami, a monopol- és az oligopol-tulajdonosi szerkezet, ahol meg a legfelvilágosultabb tulajdonos is felhatalmazva érzi magát, hogy befolyásolja a tartalmat, a véleményt, hiszen a máshol megszerzett jövedelmét forgatja be ide, és más célja nincs, mint hogy ezeken a felületeken keresztül befolyásolja a politikai folyamatokat. Ezért éri meg neki. 

Az Elon Musk-történet ennek iskolapéldája – mondja M. Lengyel László. – Ezt ismerte fel és erre mutat rá döntésével az EFJ. Ezt pedig a Sajtószakszervezet támogatja.

Ugyanakkor – mutatott rá a kétszeres Népszabadság-díjas, Aranytoll- és Radnóti-díjas újságíró, a MÚOSZ kül- és biztonságpolitikai szakosztályának elnöke –, az általa irányított szervezetek és közösségek eddig sem használták Musk felületeit. Egyszerűen az érintettek életkora, digitális kultúrája okán más felületekre terelődik a kommunikáció. Közvetlen dolguk ez ügyben nincs.

A tulajdonosok és menedzsmentek konstruktív hozzáállásának hiányában az utóbbi időben inkább összetartó közösségként, baráti társaságként, élményadó csoportokként működő szakszervezetnek volt ereje felhívni a figyelmet arra, hogy a kollektív alkukat és kollektív bérmegállapodásokat preferáló európai közegben, a magyarországi „vágtató” nominális bérmegállapodások közepette a médiaágazat a legvédtelenebb és legkevésbé cselekvőképes munkavállalói közösséggé vált.  A Centrál Média-csoportnál és a Hír Tv-nél megkezdődött szakszervezeti  szerveződés (amomek célja kizárólag a korrekt tájékoztatás, a rendszeres konzultáció, a valós lehetőségeknek megfelelő munkavállalói követelések kielégítésének perspektívájára vonatkoztató tájékoztatás kikényszerítése), a meglévő, hagyományosan működő alapszervezetek eredményei és a Magyar Szakszervezeti Szövetség biztosította támogatás – a nemzetközi odafigyeléssel megerősítve – reményt ad, hogy végre a médiaágazatban is elláthassa a feladatait a munkavállalói érdekvédelem, hogy megoldódjanak olyan kérdések, mint a túlmunka elszámolása, a szabadságok kiadásának kiszámítható rendszere, hogy lesznek korrekt és őszinte bértárgyalások, hogy a valós viszonyokhoz és a kölcsönös érdekekhez igazodó bérstruktúra alakul ki. Továbbá, hogy megoldódnak a munkavédelem, a munkaruházat, a munkahelyi balesetekeért való tényleges felelősség kérdései. Valamint: hogy kiszolgáltatott, függő emberekből a cégért elkötelezetten, felelősen, munkálkodni kívánó, együttműködő munkatársak lehessenek az eddigi kiszolgáltatott alkalmazottakból.