A Harvardon tartott panelbeszélgetésen a magyar külügyminiszter azt ígérte, akár már februárban ratifikálhatják Svédország NATO-tagságát. Beszélt arról is, mennyire tartja fenyegetőnek Moszkvát a NATO-ra nézve.
A magyar kormány mindig őszinte volt a stratégiájával és céljaival kapcsolatban, ami a hazánkban adott egyedülálló politikai stabilitás révén lehetséges, ennek ellenére Európában mára rendkívül beszűkült a tere az észszerű vitának – jelentette ki a magyar külgazdasági és külügyminiszter az egyesült államokbeli Bostonban.
Szijjártó Péter a Harvard Egyetem politikatudományi intézetének panelbeszélgetésén az előző heti EU-csúcstalálkozón elfogadott ukrán csomaggal kapcsolatban arról számolt be, hogy Magyarországnak két fontos feltétele volt a támogatáshoz, mindkettő teljesült, így nem volt szükség a közös döntés újabb megvétózására.
A svéd NATO-csatlakozás ratifikációjáról szólva leszögezte, hogy a kormány beterjesztette az erről szóló javaslatát, de az országgyűlés egyelőre nem vette azt napirendre.
Szijjártó ez alkalommal megismételte a magyar kormány érvét, amely szerint sok képviselő „sértésként tekint arra, hogy egyes svéd politikusok évek óta harsogják, hogy Magyarországon diktatúra van és nem legitim a hatalom, most pedig szívességet kérnek”.
800 katonával vesz részt Svédország a NATO-hadgyakorlaton
Sérelmezte, hogy a svéd fél nem volt hajlandó „bizalomerősítő gesztusokra”, Ulf Kristersson miniszterelnök Ankarába elutazott, Budapestre viszont nem. Majd reményét fejezte ki, hogy végül erre is sor fog kerülni, s ennek nyomán február végén Stockholm megkaphatja a zöld jelzést a parlamenttől. Ezzel tehát a svéd kormányfő budapesti látogatását gyakorlatilag a ratifikáció feltételéül szabta.
Emlékezetes, hogy Orbán Viktor Budapestre hívta svéd kollégáját, a meghívást Ulf Kristersson végül azután fogadta el, hogy Orbán arról biztosította Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt: a kormány továbbra is szorgalmazni fogja, hogy az országgyűlés szavazza meg Svédország csatlakozását.
A svéd kormányfő azonban leszögezte, hogy a csatlakozásról nincs mit tárgyalniuk Magyarországgal, „arról van csak értelme beszélni, hogy NATO-partnerekként hogyan tudunk majd a legjobban együttműködni”.
Nem tárgyalhatunk a NATO-tagságról. Arról viszont beszélhetünk, hogyan tudnánk a legjobban együttműködni NATO-tagként
– jelentette ki Ulf Kristersson a TV4 svéd televíziónak. Példaként említette a svéd Jas 39 Gripen vadászgépek kérdését, amiket Magyarország évek óta használ. Ez alapján tehát igen valószínűtlen, hogy a svéd kormányfő a NATO-csatlakozás jóváhagyása miatt jönne Budapestre tárgyalni, pláne, hogy a két kormányfő a legutóbbi brüsszeli EU-csúcson 15 perces tárgyalást folytatott a kérdésről.
Nyugati vezetők, főleg az Egyesült Államok hetek óta presszionálják Budapestet, hogy az országgyűlés hagyja végre jóvá a döntést, sikertelenül. Ráadásul az sem világos, hogy a magyar kormány milyen politikai hasznot remél a ratifikálás állandó elhalasztásából.
Svéd miniszterelnök: a NATO-tagságról nincs mit tárgyalnunk Magyarországgal
Legutóbb a kormánypártok képviselői nem jelentek meg az ellenzék által összehívott, erről szóló rendkívüli ülésnapon, így határozatképtelenség miatt nem sikerült szavazni a két éve húzódó ügyben. Miután a török parlament néhány hete megszavazta a svéd csatlakozást, az észak-atlanti védelmi szervezet tagjai közül kizárólag Magyarország maradt, amely blokkolja a skandináv ország belépését.
A Harvardon tartott panelbeszélgetésen egyébként Szijjártó Péter a hallgatóság kérdéseire válaszolva arról is beszélt: nem hiszi, hogy Oroszország megkockáztatná valamely NATO-szövetséges megtámadását, mégpedig a kollektív védelem elve miatt.
„Nyilvánvalóan sokkal erősebbek vagyunk Oroszországnál, a NATO sokkal erősebb Oroszországnál katonailag” – húzta alá. Mint mondta: „könnyű különböző nyilatkozatokat tenni Brüsszelben vagy Washingtonban”, de ő a moszkvai orosz energiahéten nagyjából ezer ember előtt felszólalva is elítélte az ukrajnai háborút, és annak lezárását sürgette.
