Tata az egyik leghangulatosabb, legszebb kisvárosunk, melynek ma is szép vára a 16. század közepén a magyar végvári rendszerhez tartozott. Akkoriban az egyre nyugatabbra terjeszkedő török és a védekező magyarok között jóformán állandósultak Tata környékén az összecsapások. A tatai vár a nyugatabbra fekvő Komáromnak és Győrnek az elővára lett.
A patara szót ma már nem használjuk, jelentése elhomályosult. Szerencsére a hagyományőrzők rátaláltak, és a tatai fesztivál nevébe illesztve újraélesztették: a patara a várostromkor használt haditechnikai újítás nevéből, a petárdaként is emlegetett patara szóból ered. Ezzel az eszközzel robbantották be ugyanis a várkaput. Tíz hónappal később, 1598. március 28-án hajnalban Pálffy és katonái a tataihoz hasonló bravúrral űzték ki a törököt Győr várából.
Az 1597-i hadi bravúrra emlékező tatai patara három napjának sokféle programja szakmai berkekben is nagy elismertségnek örvend, immár európaivá lépett elő – köszönhetően a szlovák, a cseh, a lengyel, a német, a belga hagyományőrzőknek, a nemzetközileg is elismert művészeti csoportoknak. Az országokat átfogó múzeumi együttműködés révén múzeumi szakemberek, pedagógusok, néprajzkutatók segítségével megszervezték a törökkorban megjelent szakmákat és szokásokat bemutató kiállítást, ahol a kávé- és pipakultúra kialakulását, fejlődését vagy épp a fás szakmák történetét tekinthetjük meg.
A rendezvénysorozat rendkívül látványos, aminek a családok, különösen apák és fiaik örülhetnek. A fellépő hagyományőrző csoportok kiemelt figyelmet fordítanak a korhű öltözetre, táborrendre, fegyverzetre és katonazenére; a korszak katonai technikáját és kultúráját látványosan és szakszerűen mutatják be.
A programokon kívül a rendezvénynek köszönhető, hogy immár ötödik éve emléktábla hirdeti a tatai vár 16. századi történetében hősisen helytállók dicsőségét. A lokálpatrióta tataiak a múlt években létrehozták a rendezvény történelmi hátteréül szolgáló, a 15 éves háborúról, különösen Pálffy Miklós hadvezér életéről szóló vándorkiállítást. El is vándoroltatták Sárvárra, Győrbe, Lévára, Érsekújvárra, Füzérradványra, hadd ismerkedjenek meg az ottaniak a magyar történelem alakítóinak dicső tetteivel.
A tatai patara szervezői néhány programra külön is fölhívták az újságírók figyelmét: jó háromszáz hagyományőr fáklyás felvonulást tart a Kastély térről indulván. Európában egyedülálló vízi csatát rendeznek szombaton. Ugyanaaznap megismétlik a Rondella elleni létrás támadást. Vasárnap nyílt színi csata lesz, és robban majd a patara. Hat nemzet autentikus hagyományőr-egységei is bemutatkoznak a három nap alatt. Megismerhetik a Tatára látogatók Preiss Dorottya boszorkányperét…
Ahol mindenki tehet-vehet, nemcsak nézhet-figyelhet, az a kézműves vásári forgatag, a gyermekprogramok, a népi mesterségek közül a bognár szakma bemutatása. Azért, hogy ne haljon szomjan egyetlen felnőtt se, ellátogathat a Céhes Mesterek Borudvarába, ahol – ha szerencséje van – még hallhatja a történelmi katonazenekarok (Szelindek, Dudaszó Hallatszik Alapítvány, Canlar, Héttorony Hangászok) előadását is.
Hasznos tudnivaló, hogy a tatai várban, az Öreg-tavon és az Esterházy-kastély környékén zajló rendezvényre belépőül szolgáló, három napra érvényes (regisztrációs) jegy mindössze ötszáz forintba kerül.
Részletekért, kérjük, kattintson ide.