Szeretettel és tisztelettel köszöntjük Tatár Imrét, aki ma 98 éves! Nem elírás, nem tévedés, pedig még ha fordítva írtam volna is a számokat, az is hihetetlenül soknak tűnne föl. Imre barátunk, kollégánk aktivitása, szellemi frissessége önmagában is bámulatos, ám írásain és egyéb megnyilvánulásain átsütő bölcsessége, tisztessége, éleslátása, mértéktartása, szerénysége több a természet, a sors adományánál – olyan emberi és újságírói kvalitás, amely valamennyiünk számára érték és minta. Isten éltessen Imre, bis hundert und zwanzig, valamennyiünk örömére és épülésére! A legjobbakat kívánom a Magyar Újságírók Országos Szövetsége kül- és biztonságpolitikai szakosztályának minden tagja nevében, és szívből gratulálok!
(A szerk. megj.: Tatár Imre, a legidősebb és máig aktív magyar újságíró rendszeresen publikál a 18 évvel ezelőtt alapított „Infovilág, a hiteles hírportál” hasábjain. Kollégánkkal tavaly november 11-én a Klubrádió Klubdélelőtt című, nagy népszerűségnek örvendő műsorában Kun Zsuzsa beszélgetett abból az alkalomból, hogy éppen hetven évvel ezelőtt, munkaszolgálat és szovjet hadifogság után,1947-ben kezdte újságírói és írói (sok kötetes) pályáját.
Kedves Olvasó, ha ide kattint, meghallgathatja a rádióban elhangzott beszélgetést. Ne sajnálja rá az időt, sok újat tudhat meg történelmünk hét évtizedéről!
Tatár Imrének az Infovilágban olvasható cikkei, illetve a Kanyargós utakon című emlékiratból közölt fejezetek:
A vörös báró; Bocsánatkérés Belgrádban; Egy szibériai kapitány Pesten; Iskola a meseerdőben; Helsinki: Európa csillagórája; Miért nem írtam könyvet Kádárról? Út a semmibe: terrorizmus; „Gorbimánia”; Út a német egységhez; A Villa Hügel lakója; Az újságíró archívumából: Polgárvilág Pesten