A Masat-1 műhold látszólag egy mindössze 10×10×10 cm nagyságú kocka, de valójában mind alkatrészek, mind funkciók és tudás tekintetében igen összetett szerkezet, és hazai űrkutatás számára kiemelkedő értékű. Az eszközt vezérlő komputer, mérete ellenére, jóval nagyobb teljesítményű, mint az első sikeres Holdra szállást végrehajtó Apollo-11 űrhajó számítógépe volt. Az űreszköz másodpercenként 4 millió adatot dolgoz fel, és eddig (összesen kb. 440 megabájtnyi) több mint 22 millió adatcsomagot sugárzott a Földre. A beérkezett adatok felét közvetlenül a Masat-1 vezéreléséért is felelős földi állomások vették, a fennmaradó csomagokat a világ számos országából a rádióamatőrök szolgáltatták, és szolgáltatják ma is a hazai csapat számára.
Az apró műszer jelenleg 28 ezer km/óra sebességgel száguld az exoszférában, 70/300 km-es elliptikus pályán, és rádiókapcsolaton keresztül folyamatosan küldi az általa mért adatokat, képeket. Az eszköz fedélzetén található kamera már több mint 200 felvételt készített Földünkről.
Az elmúlt egy évben a földi vezérlő állomásokat – a Műegyetem E-épületben működő elsődleges, illetve az Érden felszerelt másodlagos földi vezérlő állomást – a szakemberek teljes mértékben automatizálták és távvezérelhetővé tették.
Az egyetemi teljes rádió- és számítógép-rendszert kültéri, vízmentes és zárható rack-szekrényekben kellett elhelyezni az antennarendszer közvetlen közelében. A Telenor bocsátotta az egyetem rendelkezésére az erre alkalmas felszerelést, amelyet a cég nemrég még hálózati elemek tárolására használt. Ha nem kapták volna meg „Masaték”, akkor mintegy 80 millió forintért kellett volna hasonló, biztonságos védelmet kialakítani.
Az oktatási céllal megalkotott szatellitet 2012. február 13-án állították Föld körüli elliptikus pályára, és azóta hibátlanul üzemel a világűrben – várhatóan még egy évig. Azután sorsa beteljesedik: belezuhan Földünk légterébe és ott ionjaira bomolva elég.
