A számítástechnikának kevés területe keltett és kelt akkora érdeklődést, ígéretet és csalódást, mint a mesterséges intelligencia (MI). Hónapok óta a digitális térben minden az MI, egészen pontosan a ChatGPT körül forgott. Milyen sok jó vagy éppen rossz használati módja mesterséges intelligenciának? Hogyan működik és hol tud nekünk segíteni? Emberszerű-e a mesterséges intelligencia?
A McKinsey 2022 decemberében megjelent MI-jelentéséből egyértelműen kiderült: tavaly a megkérdezett vállalatok fele a mesterséges intelligenciát már legalább egy üzleti területen bevezette. A tavaly decemberben berobbant ChatGPT mögött álló technológia azonban nem új, elődei már az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején megszülettek, majd ezt követően közel 20 évig feledésbe is merültek. Újra-felfedezésükhöz az 1980-as években jött el az idő, amikor a tanításukra alkalmas algoritmust leírták, majd 2019-ben a transzformáló modellek bevezetését követően igencsak felgyorsultak az események.
„Az elméletből hamar gyakorlat lett, s a mögötte álló technológia szinte egyik napról a másikra fejlődik, s egyre nagyobb adatmennyiséget képes feldolgozni. A ChatGPT 4-es verziójába például interneten elérhető 45 terabájtnyi publikus adatot tápláltak. Ha napi nyolc óra olvasással számolunk, ennek az adatmennyiségnek az elolvasására egy embernek közel 130 000 évre lenne szüksége – mondta Nguyen Milán, egyetemi informatikatanár (a ba oldali képen).
A bármilyen kérdésre és témában megdöbbentően jól válaszolni és szöveget alkotni képes ChatGPT, valamint a hozzá hasonló szövegalkotó termékek esetében mégis az a legnagyobb nehézség, hogy a könnyen, kis erőbefektetéssel hozzáférhető válaszok megbízhatók és tényszerűek legyenek. Ráadásul időközben debütált a ChatGPT rossz kistestvére is. A ChaosGPT egy ChatGPT-ből származtatott mesterségesintelligencia alapú chatbot, amelyet ellenséges szándékkal hoztak létre, s habár még gyerekcipőben jár, előfutára a lehetséges rosszindulatú felhasználásoknak.
Mivel a technológiai vállalatok egyre nagyobb nyomást gyakorolnak egymásra, ezért súlyos aggály, hogy az egyre kiélezettebb verseny miatt kisebb körültekintés övezi ezt a területet, nem is beszélve a szabályozási rendszer hiányáról és arról, hogy a szintén mindenki számára elérhető ChaosGPT pedig egyértelműen félretájékoztatásra fejlesztették.
„Sőt egyre több képi, videó- vagy hanganyagok generálására képes termék elérhető a piacon, és eljutottunk arra a pontra, hogy a hamis képes vagy videós tartalmakkal kiegészített szövegekkel még inkább meggyőző, félrevezető és dezinformációs kampányokat is létre lehet hozni. Ezek pillanatok alatt elterjednek a világhálón, akár 100 millió emberhez is eljutnak, a helyreállításukat követően azonban a helyes információt csak a töredékük látja vagy olvassa” – hangsúlyozta a szakértő.
A kontrollált értékteremtés, a beépített védelmi rendszer fejlesztése folyamatos kihívás a technológiai vállalatoknak, azonban már most látszik, milyen sok jó felhasználási módja is létezik a generatív mesterséges intelligenciának. „A kutatásra fordított időt jócskán rövidíti a ChatGPT, segítségével növelhetjük a hatékonyságunkat és a szövegek lektorálását is egyszerűbbé teszi. Koncepcionális gondolkodásnál kreatív segítő és akár jó vitapartner is lehet, azonban azt ne felejtsük el, hogy semmilyen érzékeny adatot se adjunk meg neki” – hangsúlyozta Szabados Réka termékmenedzser (a jobb oldali képen).
A Bosch Rexroth RE:FACT podcastjának legújabb epizódjában a ChatGPT-ről, a ChaosGPT-ről, valamint a hasonló generatív mesterséges intelligencia által működő termékekkel és használatukkal kapcsolatban felmerülő aggályokról Szabados Réka és Nguyen Milán, a McKinsey Digital szakértői beszélgettek.