Tiszta bolygót mindenkinek: az Európai Bizottság sürgeti megújuló energiaforrások használatát

Hosszú távú stratégiát fogadott el az Európai Bizottság „Tiszta bolygót mindenkinek” címmel, amelyben felvázolja az utat a klímasemleges és egyben versenyképes és jövedelmező európai gazdaság 2050-ig megteremtése végett. – Az Európai Bizottság ma eredményjelentést adott közre az uniós bankszektorban végzett kockázatcsökkentés legújabb fejleményeiről, és áttekintette az uniós pénzügyi rendszer integrációjának és stabilitásának előmozdítását célzó intézkedések területén elért haladást.​ (Illusztráció: dw.com)

 

A stratégia bemutatja, hogyan tölthet be Európa vezető szerepet a klímasemlegességben: a megvalósítható technológiai megoldásokba való befektetéssel, a polgárok szerepvállalásának elősegítésével, valamint a kulcsfontosságú területeken (iparpolitika, pénzügyek, kutatás) meghozott intézkedések összehangolásával. A stratégia nagy súlyt fektet arra is, hogy az átállás társadalmilag igazságos legyen.
 
A hosszú távú stratégia felvázolja, hogy a polgárok miként járulhatnak hozzá a gazdaság modernizálásához és az európai lakosok életminőségének javításához. A klímasemleges gazdaság megvalósítása a hét stratégiai területen követel együttes fellépést:

energiahatékonyság; megújuló energiaforrások használata; tiszta, biztonságos és összekapcsolt mobilitás; versenyképes ipar és körforgásos gazdaság; infrastruktúra és összeköttetések; biogazdaság és természetes szénelnyelők; szén-dioxid-leválasztás és -tárolás a fennmaradó kibocsátások kezelése végett.
 
A Bizottság által az Európai Tanács 2018. márciusi felkérésére kidolgozott stratégia arra irányul, hogy növelje az uniós gazdaság és ipar versenyképességét a globális piacokon, magas színvonalú munkahelyeket és fenntartható növekedést biztosítson Európában, és ezzel egyidejűleg más környezetvédelmi problémák, így például a nem megfelelő levegőminőség és a biodiverzitás-csökkenés megoldásához is hozzájáruljon. A stratégia összhangban van a Párizsi Megállapodásban rögzített céllal, amely szerint a Föld átlag-hőmérsékletének emelkedését 2°C alatt kell tartani, illetve arra kell törekedni, hogy az emelkedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot.
 
A hosszú távú stratégiát a Bizottság nem azért dolgozta ki, hogy konkrét célértékeket határozzon meg, hanem hogy megszabja a jövőbeli cselekvés irányát, és jövőképpel szolgáljon az érdekelt felek, a kutatók, a vállalkozók és a polgárok számára egyaránt. Egy friss Eurobarométer-felmérés szerint a polgárok erőteljesen támogatják mindezt: az európaiak 93%-a – a magyar válaszadóknak pedig a 96%-a – úgy véli, hogy az éghajlatváltozás az emberi tevékenység következménye, és a polgárok 85%-a (Magyarországon 84%-a) egyetért azzal, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az energia hatékonyabb felhasználása gazdasági növekedést és munkahelyeket teremthet Európában.

Gyorsítandó a haladás a tőkepiaci unió kiépítésében

Az Európai Bizottság ma eredményjelentést adott közre az uniós bankszektorban végzett kockázatcsökkentés legújabb fejleményeiről, és áttekintette az uniós pénzügyi rendszer integrációjának és stabilitásának előmozdítását célzó intézkedések területén elért haladást. A két dokumentumból megállapítható: az EU bankszektorában tartós ütemben folytatódik a kockázatcsökkentés, a pénzügyi stabilitás pedig jelentősen megerősödött az utóbbi években. Ugyanakkor folytatni kell a pénzügyi stabilitással és az integrációval kapcsolatos munkát, és itt az ideje, hogy a Tanács és a Parlament a még elfogadásra váró kezdeményezések mindegyikéről megállapodásra jusson.

A nem teljesítő hitelek csökkentéséről szóló harmadik eredményjelentésében a Bizottság kiemeli, hogy az európai bankszektorban 2018 első felében tovább csökkent a nem teljesítő hitelek állománya, melyek aránya jelenleg átlagosan 3,4%, vagyis közelít a válság előtti szintekhez. A jelentés ugyanakkor azt is megállapítja, hogy noha ez a tendencia igen biztató, néhány tagállamban továbbra is kihívás a nem teljesítő hitelek nagy aránya. A dokumentum megerősíti, hogy a Bizottság a Tanács nem teljesítő hitelekre vonatkozó 2017. júliusi cselekvési tervének minden pontját teljesítette.

A tőkepiaci unióról szóló közleményében ugyanakkor a Bizottság azt hangsúlyozza, hogy még a jövő májusi európai parlamenti választások előtt biztosítani kell, hogy a helyükre kerüljenek a tőkepiaci unió fontos építőkövei. A tőkepiaci unió építőköveit lerakó 13 javaslatból 10 továbbra is tárgyalás alatt áll az uniós társ-jogalkotóknál, azaz a Tanácsnál és a Parlamentnél. A fenntartható finanszírozással kapcsolatos és az uniós pénzügyi piacok szempontjából fontos három-három javaslat még szintén függőben van. A Bizottság ezért felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy a 2019. májusi európai parlamenti választások előtt rakja le a teljes tőkepiaci unió összes fő építőkövét. A tőkepiaci unió kiteljesítése elengedhetetlen a tagállami gazdaságok és a gazdasági és monetáris unió ellenálló képességének növeléséhez, a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez, az euró nemzetközi szerepének megerősítéséhez és különösen a kis- középvállalkozások finanszírozási forrásainak diverzifikálásához. A tőkepiaci unió nagyobb választékot biztosít a fogyasztóknak, lehetővé téve számukra, hogy olcsóbb és jobb befektetési termékeket vásároljanak, a pénzügyi szolgáltatókat pedig képessé teszi arra, hogy szolgáltatásaikat más tagállamokban kínálva terjeszkedjenek.