Minden tizedik magyar munkavállalónak van már külföldi tapasztalata; a többség Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában, Franciaországban vállalt munkát. A költözést leggyakrabban a pénzkereseti lehetőség motiválja, de a kulturális és nyelvismereti tapasztalatok is sokakat vonzanak – derül ki a Profession.hu friss, magyar lakosság körében reprezentatív felméréséből.

Az országon kívül munkát vállaló magyarok fele egy már kint dolgozó ismerőse, barátja segítségével talált állást, hatoda fejvadász cég közvetítésével, mintegy nyolcadukat pedig a munkaadója delegálta, bár az utóbbi időben a Profession.hu felületén is jócskán nőtt a külföldi állások aránya.

A külföldi munkahely megtalálásához és betöltéséhez átlagosan 3 hónapra volt szükségük a megkérdezetteknek. A legtöbben, tízből heten fizikai munkakörben helyezkedtek el, tízből hárman pedig szellemi munkakörben.

A pénz a legfontosabb szempont

A külföldi munkavállalást leginkább a pénzügyi szempontok motiválták a dolgozóknál – 36 százalékuk jelölte meg ezt legfontosabb indokként. Negyedüknek új nyelvi és kulturális tapasztalatok megszerzése, 13 százalékuk a szakmai fejlődés lehetősége miatt vállalt munkát az országon kívül, 12 százalékuk leginkább jobb életkörülményekre vágyott, 6 százalékuk pedig családi okok miatt vállalt el határon túli állást. A legnépszerűbb országok Németország (45%), az Egyesült Királyság (16%), Ausztria (11%), Franciaország (6%) a külföldön munkát vállaló magyarok számára.

A legnagyobb kihívások

A felmérés rámutatott, hogy az érzelmi tényezők érezhetően hatnak a határon túlra költözőkre: tízből hat dolgozó erős honvágyról számolt be, és csak minden ötödik megkérdezett vallotta, hogy egyáltalán nem szembesült ezzel az érzéssel a külföldi tartózkodása alatt. A nők és a kistelepüléseken élők körében magasabb volt azoknak az aránya, akik hazavágytak.

A honvágy ellenére az új közegbe való beilleszkedés viszonylag könnyen ment: a válaszadók 62 százaléka jelezte, hogy teljes mértékben tudott integrálódni a kinti közösségekbe, 30 százaléknak részben sikerült, mindössze 8 százalék számolt be jól érezhető nehézségekről. 

Külföldi munkavállalás esetén gyakori probléma a nyelvi akadály is: tízből négy válaszadó szembesült ezzel, és majdnem ennyien (tízből hárman) az emberi kapcsolatok kialakításában tapasztaltak nehézségeket. Tízből két ember jelezte, hogy kihívást okoztak számára a kulturális különbségek. Az anyagi, lakhatási és ügyintézéssel kapcsolatos problémákkal a munkavállalók hasonló arányban szembesültek, mindhárom előfordulása 15 százalék körül volt.

Pozitív hatások

A válaszok alapján az országon kívül dolgozóknak jórészt teljesült a számítása, tízből hétnek javult az életminősége (saját megítélése szerint) az addigihoz képest, minden másodiknak jól érezhetően. Mindössze 2 százalékuk számolt be negatív változásról az anyagiak tekintetében.

„A kutatás eredményei alapján a pénz motiválja leginkább a külföldi munkavállalást, viszont a szakmai fejlődés lehetősége is ott van a legfontosabb három tényező között. A válaszadók véleménye – függetlenül attól, hogy eredetileg emiatt vállaltak-e Magyarországon kívüli munkát – csaknem egyöntetű abban, hogy a más országokban szerzett tapasztalatok nagyon jó lehetőséget adnak a szakmai kompetenciák fejlesztésére, és sokak számára ez új távlatokat kínál a karrierjükben: tízből nyolc megkérdezett nyilatkozott így. Kétharmaduk visszatért Magyarországra, hogy itthon hasznosítsa a külföldön megszerzett tudást és 40 százalékuk pedig a jövőben is tervez majd az országon kívül munkát vállalni”– mondta el Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

Akik már dolgoztak külföldön: 45%-nak néhány hónapig tartott a kinti munka, 22 százalék 1-2 évet dolgozott az országon kívül, 19 százalék 2-5, 12 százalék 5-10, 3 százalék pedig több mint 10 éven át vállalt külföldi munkát. (A felhasznált képek forrása: https://www.auslandslust.de)