Elhangzott a többi között, hogy a Magyarországra zúduló lengyel, szlovák, litván stb. tojásfelesleg teljesen tönkreteszi a magyar termelést. Ráadásul a „gondos” csomagolás miatt a vásárló csak otthon szerez tudomást az import tojások származási helyéről. A csomagoláson ugyanis egy magyar csomagolóhely azonosító száma és neve látható csupán. Szeptember végéig az étkezési tojás hazai értékesítése is látványosan, 18%-kal csökkent a tavalyi azonos időszakhoz mérten, miközben az uniós tagállamokból 14,5 százalékkal nőtt az étkezésitojás-behozatal. Emellett drámaian, a tavalyinak a felére csökkent a magyar tojáskivitel.
A sajtó munkatársai megtudhatták, hogy anomáliák vannak a magyar tojár árképzésében is, nevezetesen: bár tavaly húsvét után 45 százalékkal csökkent a termelői ár, a fogyasztói ár viszont nem mozdult. Júliusban a fogyasztói ár 26, a termelői 16 forint körül volt. Csakhogy: a tojás önköltsége 17-18 forint, miáltal a termelők csak veszteségeiket növelték egészen a legutóbbi időszakig. Igaz, hogy a takarmányárak az idén (egyelőre) stagnáltak, de a múlt év azonos időszakához mérten 40-45 százalékkal nőttek. A termelők gondját növeli a magyarországi tojásfogyasztás
látványos csökkenése is: 2005-ben 280, 2007-ben 270, 2009-ben már csak 247 volt az egy személyre jutó fogyasztás.
Külön témaként taglalták a tojásszövetség mai sajtótájékoztatóján az EU tojótyúkok tartására vonatkozó irányelveket. Fontos tudni, hogy ez év szilveszteréig lehetnek használatban a hagyományos tyúkketrecek. Áprilisban
az állományok 32 százalékat élt hagyományos ketrecben. Az EU-országokban 353 millió, étkezési tojást termelő
tyúkot tartanak; ebből a múlt év végén 163 millió még hagyományos ketrecben élt. Sok ország gazdái abban
reménykedtek, hogy prolongálják, netán visszavonják a hagyományos ketrecek betiltását, ezért halogatták az
átállást. Csakhogy az EU következetes, és ragaszkodik a 2010. január 1-jei határidőhöz.
Magyarországon mintegy négymillió tojótyúk-férőhellyel számol a szakma. A madarak 43,6%-a hagyományos ketrecben van, csaknem ugyanennyi már az új típusú ketrecben. Mintegy 13 százalék alternatív rendszerben, és nem egészen egy százalék biotartásban. A számok makacs dolgok: mintegy 1,7 millió tyúkhelyet kell nem egészen három
hónap alatt átalakítani más termelési technológiára. A munkát a kormányzat mintegy hárommilliárd forinttal támogatja, amihez a termelőknek mintegy 60% önerőt kell hozzá adniuk. A pénzre egyébként szeptember 30-ig
lehetett pályázni.
A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége írásos tájékoztatójában olvasható: „Az EU szigorú állatvédelmi, környezetvédelmi, szalmonella-mentesítési, forgalmazási szabályai a hatékonyságot nem, a költségeket
annál inkább növelő, infrastrukturális beruházásokba hajszolták a termelőket, akik a jelentős fejlesztési hitelek és a
megnövekedett amortizáció terheit nyögik. Ha ez tovább erősödik, szigorodik, Magyarország ebből az olcsó, biológiailag tökéletes, a legszegényebb rétegeknek is megfizethető fehérjeforrásból még jobban más országok termelésére szorul, kiszolgáltatottsága megnő”.
A Baromfi Termék Tanács és a tojásszövetség még ebben a nehéz gazdasági helyzetben is folytatja a magyar tojás
népszerűsítését marketing-akciókkal, a koronástojás-védjeggyel. Ezt a célt szolgálja a tojás világnapja (október
13.) és a siófoki nemzetközi tojásfesztivál október 14-16. között.
