Törökország beavatkozása az «iszlám államnak» kedvez

A képviselők ma határozottan elítélték az északkelet-szíriai egyoldalú török beavatkozást, és Törökországot csapatai kivonására szólították fel. A török támadás miatt legalább 300 ezren otthonuk elhagyására kényszerültek. Fennáll annak a veszélye, hogy az «iszlám állam» ismét erőre kap.

Elfogadhatatlan, hogy a török elnök a menekültekkel zsarolja Európát. Az Európai Parlament ENSZ-vezette biztonsági övezetet kér Szíria északi részén.

A Parlament a kézfeltartással elfogadott állásfoglalásban rámutat, hogy az északkelet-szíriai török beavatkozás a nemzetközi jog súlyos megszegését jelenti, amely az egész térség stabilitását és biztonságát aláássa.

A török hadművelet kezdete óta számos civil és katonai áldozat mellett legalább 300 ezren kényszerültek otthonuk elhagyására, idézik a képviselők az ENSZ adatait. A képviselők szerint Szíria északi részén az ENSZ által irányított biztonsági övezetet kellene létrehozni.

A Parlament határozottan elutasítja az északkelet-szíriai határ mentén húzódó ún. „biztonsági övezet” létrehozására irányuló török tervet, és aggodalmának ad hangot, hogy az amerikai-török fegyverszünet jogalapot teremthet a terület tartós török megszállására.

A Parlament szolidaritását fejezi ki a kurd néppel, hangsúlyozva a kurdok, elsősorban a kurd nők fontos hozzájárulását az Iszlám Állam ellen harchoz. A képviselők rendkívül aggasztónak tartják azokat a híreket, amelyek szerint a török offenzíva alatt az Iszlám Állam többszáz harcosa szökött meg a börtönökből. Ez pedig azzal a kockázattal jár, hogy az Iszlám Állam ismét erőre kap.

A képviselők elfogadhatatlannak tartják, hogy Recep Tayyip Erdoğan török elnök „fegyvernek használja a menekülteket, hogy az Európai Uniót zsarolja velük”.

A Parlament felszólítja a tagállamokat tömörítő Tanácsot, hogy vezessen be szankciókat és beutazási tilalmat az emberi jogi visszaélésekért felelős török tisztségviselők ellen, és célzott gazdasági lépéseket is vegyen fontolóra Törökország ellen. A képviselők a mezőgazdasági termékekről szóló megállapodásban rögzített kereskedelmi kedvezmények, végső megoldásként pedig az EU és Törökország közötti vámunió felfüggesztését is javasolják.

Meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával

Albánia és Észak-Macedónia teljesítette a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket, a halasztás hiba, fogalmaz egy csütörtökön elfogadott állásfoglalásában a Parlament.

A Parlament mélységes csalódottságának ad hangot azért, mert az európai állam- és kormányfők október 17–18-i csúcstalálkozóján nem sikerült döntésre jutni a két országgal folytatandó csatlakozási tárgyalások elindításáról.

A képviselők bírálják Franciaország, Dánia és Hollandia ellenkezését, és kijelentetik, hogy a múlt pár évben Albánia és Észak-Macedónia nagy erőfeszítéseket tett, és eleget tesz a csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó uniós követelményeknek.

A képviselők elismerésüket fejezik ki Észak-Macedóniának, hogy az több nehéz, kétoldalú kérdést rendezett a szomszédaival, és üdvözlik az új albán igazságügyi reformokat.

A Parlament hangsúlyozza: a döntés elodázásával az unió vezetői stratégiai hibát követtek el, amely kétségbe vonja az unió szavahihetőségét és a többi esetleges tagjelölt országnak is negatív üzenetet küld.

Ráadásul Albániában és Észak-Macedóniában megnőhet az olyan külső szereplők befolyása, amelyeknek tevékenysége nem az európai értékrendet és érdekeket követi.

A bővítési folyamat egyes tagállamok által szorgalmazott reformja nem gördíthet akadályt Albánia és Észak-Macedónia elé, hiszen a két ország már teljesítette a csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó követelményeket. A tagjelölt országokat objektív kritériumok szerint, saját érdemeik alapján kell értékelni, nem pedig az egyes tagállamok belpolitikai menetrendjeinek megfontolásai alapján, fogalmaz a Parlament.

A képviselők felszólítják a tagállamokat, hogy cselekedjenek felelősségük tudatában Albánia és Észak-Macedónia ügyében, és hozzanak egyhangú, pozitív döntést a Tanács következő ülésén. A Parlamentnek pedig fokoznia kellene a demokráciát támogató tevékenységeit annak érdekében, hogy a helyi parlamentek a demokratikus reformok motorjaként működhessenek a Nyugat-Balkánon.

Az állásfoglalást 412 szavazattal, 136 ellenszavazat és 30 tartózkodás mellett fogadták el.