Kontinensünk keleti felén sok minden történt a múlt században. Ezt most szemügyre is vettem pénzgyűjteményemnek köszönhetően, melynek egy-egy darabkáját megosztom az olvasókkal.
Kezdjük a cári birodalommal, ahol ebben az időszakban a legnagyobb területi – és elnevezési – változások zajlottak le. Itt ez a még 1909-ben nyomtatott 25 rubeles papírpénz III. Sándor cár arcképével.
Az időközben teljesen megváltozott helyzetet szemlélteti ez a 100 ezer rubeles papírpénz, melyet az Oroszországi Szövetségi Szovjet Köztársaság bocsátott ki 1921-ben.
Az 1991. december 25-ig tartott Szovjetunió kialakítása közben a Kaukázuson túli területeken 1922–36 között létezett egy Transzkaukázusi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság Tbiliszi fővárossal, melyhez a később önálló szovjet tagköztársaságokká vált Grúzia, Azerbajdzsán és Örményország tartozott. Ott volt forgalomban ez az 1923-ban nyomott 10 ezer rubeles címletű papírpénz, melyen az orosz nyelvű feliratok mellett láthatók a grúz, örmény és – akkor még arab betűkkel írt –azeri szövegek. 1937-től néhán évig forgalomban voltak cservonyec feliratú szovjet papírpénzek is.
A következő évben bocsátották ki ezeket a 3 rubeles darabokat, melyeken a menetelő szovjet katonák mintegy előre megidézték a második világháború kitörését és a Vörös Hadsereg egy év múlva meginduló akcióit Lengyelországgal szemben.
A szovjet papírpénzek címleteinek értéke ott szerepel a bankjegyeken valamennyi szövetségi tagköztársaság nyelvén. Az 1937–38-ban forgalomba hozottakon még csupán 12 nyelven, mivel a teljes, azaz 15 nyelvű szöveg csak a három balti és a moldovai nyelvi változat odaillesztése után, az 1939-i szovjet–német megállapodást, a Szovjetunió területi növekedését követőn vált lehetővé.
A Szovjetunió 1991 végi felbomlása után érdekes módon még forgalomba került ez az 1992. évi 1000 rubeles papírpénz,
de a következő esztendőben már megjelent az orosz zászlót és az „Oroszország Bankja” feliratot viselő új bankjegy.
Ezt követően beindult az egész volt Szovjetunióra kiterjedő folyamat: a létrejött független államokban egymás után megjelentek saját bankjegyeik. Itt látható egy 1992-i észt 2 korona
egy 1993-i litván 2 litas
egy 1993-i örmény 200 dram
egy 1993-i azeri 500 manat, egy 1994-i grúz 500 ezer lari
egy 1994-i ukrán 1 grivnya
egy 2004-i belaruszi 20 ezer rubel értékű címlet
és egy 1994-i moldovai 1 leu
Moldova 1991-i függetlenné válását követően, fegyveres összeütközések eredményeként, az ország keleti felében a Dnyeszter folyó mentén egy orosz, ukrán és moldovai lakosságú keskeny enklávé – felidézve az 1939-i német–szovjet megállapodást megelőző szovjet időkben az Ukrajnához tartozott moldovai autonóm köztársaság emlékét – 1992-ben Dnyesztermelléki Moldovai Köztársaság néven kiszakadt a Moldovai Köztársaságból és függetlennek nyilvánította magát. Mindezt saját bankjegyekkel is alátámasztotta, melyeken a feliratok orosz, ukrán és moldovai nyelveken is olvashatók. Megjegyzem: a moldovai nyelvű felirat is cirill betűkkel szerepel, hasonlóan a moldovai szovjet tagköztársaságban annak idején használt írásmódra, miközben magában Moldovában már áttértek a latin betűs írásmódra.
A közép-ázsiai volt szovjet köztársaságok sem maradtak le ebben a folyamatban. A kirgizek 1993-ban adták ki ezt az 1 tijin
a kazahok 1993-ban ezt az 50 tenge
a tádzsikok 1994-ben ezt a 100 rubel,
az üzbégek 1994-ben ezt az 1 szum,
a turkmének pedig 1995-ben ezt az 500 manat értékű címletet.
Temészetesen Közép- és kelet-Európa más vidékein is földrajzi és politikai változásokat hozott a 20. századi történelem, ahol az 1990-es években véres jellegével kiemelkedett a délszláv térség. Kiinduló pontként láthatunk egy 1941-i 20 dináros szerb bankjegyet /Szerb 1, Szerb 2/.
E sorba beillesztettem a déli határaink mentén a békebeli időket visszaidéző 1981-es 1000 dináros papírpénzt
majd az 1985-ben Tito jugoszláv államfő arcképével megjelent 500 dináros bankjegyet. Ezeken a jugoszláv papírpénzeken felsorolja a bank a szövetségi államot alkotó mind a hat köztársaságot.
Az 1993-ban kibocsátott bankjegy már egy egészen más, vérzivataros időszakban került forgalomba. A délszláv állam szétesett, fegyveres harcok dúltak területén, s ennek az 5 millió dináros papírpénzen ábrázolt férfinak az arcán is azt a megdöbbenést látom, amit sokan, köztük jómagam is átéltünk, látva, hogy ilyesmi a legvéresebb 20. század végén Európa szívében ismét megtörténhetett
A széteső Jugoszláviában 1991 közepén elsőként függetlenségét kinyilvánító Szlovénia már 1992 januárjában kibocsátotta tolár elnevezésű bankjegyeit. Itt egy 50 toláros szlovén papírpénz látható:
Horvátország 1992-ben kiáltotta ki függetlenségét, de a kuna 1994-i bevezetéséig devizáját horvát dinárnak nevezte. Ez látható ezen az 5000 dinár értékű bankjegyen is
A délszláv háborúk egyik gócpontja a horvát területen található Krajina volt, ahol tekintélyes számú szerb lakosság is élt. Ott a helyi szerb erők ki is nyilvánították rövid életű függetlenségüket. Erről tanúskodnak az itt látható, 1992-ben és 1993-ban kibocsátott 100, ill. 500 ezer dináros helyi bankjegyek
E balkáni háború legborzalmasabb helyszíne Bosznia és Hercegovina volt, mely 1992-ben kikiáltotta függetlenségét. Íme a még az évben kibocsájtott 10 dináros bankjegy
Az 1991-ben függetlenné vált Macedónia 2003-i keltezésű 10 denáros papírpénzén még a Macedón Köztársaság hivatalos elnevezése szerepel, de az ezt – és az akkor meghirdetett macedón nemzeti zászlót is – kifogásoló Görögország miatt 27 évig (!) tartó diplomáciai tárgyalások kezdődtek a kérdés rendezésére. Az időközben az ENSZ-be felvett tagállamot ezen időszak alatt Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság / Former Yugoslav Republic of Macedonia – FYROM / bizarrul hangzó hivatalos elnevezéssel illették a világszervezetben. Végül 2018-ban görög–macedón megállapodás született arról, hogy az ország neve ezentúl Észak-Macedónia Köztársaság lesz
Az Európa keleti felében található – és felbomlott – szövetségi államok között volt az első világháborút követően létrejött Csehszlovákia is. Az akkor még területileg kissé nagyobb ország első éveiből mutatjuk ezt az 1919-ben kibocsájtott 20 koronás bankjegyet, melyen a cseh és szlovák mellett ott szerepelnek a német, magyar, lengyel és orosz kiírások is
A másik – már kétnyelvű – bankjegy 1953-ból való
És itt kellene elhelyeznem az ország 1993 elején történt (békés!) szétválását követő pénzügyi történetet, a külön cseh és szlovák bankók képeit, melyek sajnos nem állnak rendelkezésemre. A bankjegyek gyártása és forgalmazása cseh részről most is folyik, szlovák részről viszont az euróhoz való 2009-i csatlakozást követően ez befejeződött.
Egy utolsó mementó tanúskodik a földrészünkön lezajlott változásokról: egy 1964-i 50 márkás bankjegy a Németország keleti felében volt Német Demokratikus Köztársaságról, amely 1990-ig létezett
Manapság – drámai cezúrát vonva a múlttal – földrészünk számos helyén, így az itt felsorolt országok között is, nemzeti hovatartozástól függetlenül, azonos dizájnú bankjegyek vannak forgalomban, melyek csak annyiban „árulkodnak” az őket használók sokaságától, hogy az EKB (Európai Központi Bank) különböző EU-tagállami nyelveken való rövidítését és az „EURO” szó latin, görög és cirill formáját tüntetik fel papírpénzeiken.
Tehát a fentebb ismertetett – és messze nem teljes körű – leírás a változó európai bankjegyekről az idő haladtával egyre inkább a múlté lesz. S rávilágít arra, hogy Európa népei egy csónakban eveznek, még ha némelyek lékért imádkoznak is…