Forrás: reuters.com, Az Egyesült Államok kivonja a nem katonai személyzetet a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztviselő. Korábban Teherán figyelmeztette szomszédjait, hogy Washington támadása esetén megsemmisíti az amerikai támaszpontokat.
Irán vezetése megpróbálja elfojtani az Iszlám Köztársaság elleni eddigi legsúlyosabb zavargásokat, egyúttal igyekszik visszatartani Donald Trump amerikai elnököt attól, hogy beavatkozzon a kormányellenes tüntetők oldalán.
Minden jel arra utal, hogy az Egyesült Államok támadása küszöbön áll, de ez az adminisztráció szokásos magatartása, hogy mindenkit bizonytalanságban tartson. A kiszámíthatatlanság a stratégia része” – nyilatkozta egy nyugati katonai tisztviselő szerdán a Reutersnek. A Fehér Házban azonban Trump azt sugallta, hogy a válságot illetően kiváró álláspontot képvisel.
Irán az elmúlt évek legnagyobb belső válságával néz szembe: a gazdasági összeomlás miatt kirobbant tüntetések immár nyílt rendszerellenes megmozdulásokká váltak, miközben Donald Trump amerikai elnök nyíltan a tiltakozók mellé állt, és eddig példátlan üzenetet küldött Teheránnak – és a világnak.
Trump kedden a Truth Social közösségi oldalon arra buzdította az irániakat, hogy folytassák a tiltakozásokat és „vegyék át az intézményeket”, hozzátéve: „Segítség úton van.”Hogy ez pontosan mit jelent – diplomáciai, gazdasági vagy akár katonai értelemben –, azt az amerikai elnök nem részletezte.
Véres válasz a hatalom részéről
Miközben Trump üzenete körbejárta a világot, az iráni vezetés egyre keményebb eszközökkel próbálja letörni az elégedetlenséget. Egy iráni kormányzati tisztviselő először ismerte el hivatalosan, hogy mintegy 2 000 ember vesztette életét az elmúlt több mint két hét tüntetései során. Részleteket nem közöltek, de a szám önmagában is sokkoló. Ugyanakkor jogvédők már 12 ezer áldozatról beszélnek. A demonstrációk eredetileg az elszabadult infláció, a munkanélküliség és az életszínvonal drámai romlása miatt kezdődtek, ám mára a teokratikus rendszer fennmaradása került a célkeresztbe. Ez a rezsim számára a legveszélyesebb forgatókönyv.
Trump olajat önt a tűzre – tudatosan
Trump nemcsak szavakban lépett fel. Bejelentette, hogy felfüggeszt minden találkozót iráni tisztviselőkkel, amíg – fogalmazása szerint – folytatódik a „tüntetők értelmetlen lemészárlása”. Emellett Washington újabb gazdasági nyomásgyakorló lépéseket is mérlegel: az USA már most vámokkal fenyegeti azokat az országokat, amelyek továbbra is üzletelnek Iránnal.
Ez éles szakítás a korábbi, óvatosabb amerikai diplomáciával. Trump most nem közvetít, nem finomkodik, hanem egyértelműen pozíciót választott – még ha a következmények beláthatatlanok is.
Teherán visszavág: külső ellenség a narratíva középpontjában
Az iráni válasz nem maradt el. Ali Larijani, az ország belbiztonsági vezetője Trumpot és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt nevezte meg „az iráni nép fő gyilkosainak”, a tiltakozásokat pedig külföldről szított összeesküvésként állította be. Ez a retorika nem új: az iráni vezetés régóta külső ellenségekre mutogat, amikor belső válság alakul ki. A gond csak az, hogy ezúttal az utcák nem hallgatnak rájuk.
A nagy kérdés most az, hogy Trump kijelentése puszta politikai üzenet marad-e, vagy valódi, kézzelfogható lépések követik. Egyelőre az is világos: minden amerikai megszólalás tovább növeli a feszültséget, és könnyen radikalizálhatja mindkét oldalt.Iránban eközben emberek ezrei kockáztatják – sokan elveszítik – az életüket egy jobb jövő reményében.
Kép: Stringer/WANA (West Asia News Agency) via REUTERS
