Mivel meg vannak riadva, az erős embert keresik és támogatják a határozott, büntető politikát az idegenekkel és általában a másokkal szemben. A terrorveszély lehetősége folytán olyan politikusokat keresnek, akik a biztonságot helyezik az első helyre, szükség esetén háttérbe szorítva még a civil szabadságjogokat és a demokratikus intézményeket is. És Trump rájátszott ezekre a félelmekre, vagyis követte az Európában már bejáratott forgatókönyvet. Orbán Viktor pl. azt hangoztatja, hogy a muzulmán menekültek befogadása a terrorizmus, a bűn, az antiszemitizmus és a melegek elleni gyűlölet importját jelentené.
Huszonhét évvel a berlini fal leomlása után Európa arra ébredt, hogy lett egy elnök, aki hasonló falat ígér országának – írja a The Washington Post. Persze Magyarország már emelt ilyen határkerítést, más uniós államok – szintén a menekültek beözönlésének megállítására – a határellenőrzést állították vissza. Trump terve azonban nagyobb visszatetszést keltett, főként Nyugat-Európában, mivel tett jó pár más bejelentést is, és az európai politikusok most próbálják megérteni, mivel jár majd a politikus megválasztása. Az öreg kontinens lakói nemigen pártolták a republikánus jelölt megválasztását, és nem sok jel utal arra, hogy mostantól kezdve jobb lesz a megítélése. Merthogy Trumpot tekintélyelvű populistának tekintik, így az egyik elemzés máris úgy értékelte, hogy Merkel lett a szabad világ tényleges vezetője. Az európaiak attól tartanak, hogy az új elnök megosztja Európát is. Hiszen viszonylag barátságosan vélekedik Putyinról. Nem tudni azután, mi lesz a NATO-val. Az is félő, hogy az elnök gerjeszti majd az ideológiai ellentéteket a liberális, illetve a populista kormányok között. Mellesleg Le Pen elsőként gratulált Trumpnak.
Trump sikere után populista cunami fenyegeti a hagyományos nagy pártokat Európában – állapítja meg a Reuters. A holland, francia és német választásokat befolyásolhatja az a mérgező politika, amely az új amerikai elnök hatalomra kerüléséhez, illetve a Brexithez vezetett. Az öreg kontinens populista pártjai levonják majd a tanulságokat. A republikánus jelölt sikerét máris úgy értékelték, hogy az kemény csapást jelent a politikai fő áram számára. A Német Külpolitikai Társaság kutatási igazgatója azt mondja, hogy Trump csupasz ököllel megvívott harca és a média szerepe modellként szolgál az európai populista erőknek, mivel azok idáig viszonylag visszafogottak voltak, hiszen a földrész még emlékezik a 2. világháborúra. Mostantól kezdve viszont sok minden új is elképzelhetővé válik az európai populista politikában, miután az amerikai vezető tabukat rúgott fel, kiterjesztette a konfliktusokat, igen agresszívan lépett fel. A jobboldali nacionalisták már hatalmon vannak Magyarországon és Lengyelországban. Viszont a brit népszavazás igazolja, hogy a pártok akkor is képesek befolyásolni a közbeszédet, ha nincsenek kormányon. És az új mozgalmak megjelenésével egyre nehezebb lesz a megszokott pártok számára koalíciót alkotni, illetve azt fenntartani. Le Pen szereplése a jövő évi franciaországi választáson vízválasztó lehet a földrész szélsőjobbja számára, még ha a végén nem is nyer a Nemzeti Front.
A feljövőben lévő európai populista pártok az eddigi rend apokalipszisaként ünneplik, hogy Trump lett a befutó – olvasható a The Daily Telegraphban. Az elemzések ugyanakkor eltérnek az ügyben, hogy az amerikai változás mennyire hat ki a populista erőkre, amelyekről az EU vezetői elismerik, hogy létveszélyt jelentenek az unió számára. Az Eurasia Csoport kutató intézet európai igazgatója úgy gondolja, hogy jelentős lökést kaptak a kontinentális összefogással szembenálló tömörülések, mivel Trump támadja a bevándorlást, nem tartja fontosnak a NATO-t, így értékei közel állnak ahhoz, amit az Orbán-Le Pen-tengely képvisel. Márpedig ez le fogja bontani a nyugati liberális konszenzust, amelyet az EU testesít meg, az idevágó értékekkel együtt. Mások inkább úgy látják, hogy még ha hatalomra is jutnak a populisták, kormányozni nem egyszerű és akkor már beleütköznek a reálpolitika korlátaiba. Akkor pedig általában már nem olyan sikeresek.
A The Guardian vezércikke politikai és kulturális kataklizmának minősíti az amerikai elnökválasztás eredményét, vagyis fekete nap Amerika, az általa képviselt pluralizmus és sokszínűség szemszögéből. Ha hinni lehet Trump kampányígéreteinek, akkor most a legmeglepőbb fordulat jön az Egyesült Államokban a múlt század 30-as évei óta, csak éppen ellenkező irányban és hatással, mint a New Deal idején. Szeizmikus repedést jelez az USA által vezetett liberális gazdasági és politikai világrendben. Ebben az értelemben tükrözi a mind riasztóbb általános jobbratolódást a nyugaton. Jelentős lökést adhat a nacionalistáknak Európa jó részén. Moszkva és Szíria felbátorodik. De ez elsősorban Amerika katasztrófája, amit az csak magának köszönhet. Mert nem tudott érdemben szembeszállni Trumppal és azzal, amit ő képvisel. A republikánus vezetőt ugyanis nem vették komolyan, ám a sikere totális. Csakhogy félteni kell a demokratikus értékeket, Trump képes felszítani a faji ellentéteket. Ugyancsak tartani kell attól, hogy igazából nem tud segíteni a nehéz anyagi helyzetbe került embereknek. A tűzzel játszik, ha kiderül, hogy csupán kihasználta az elégedetlenséget a maga és a gazdag városi osztályok érdekében. A legnagyobb veszély ugyanakkor a világot fenyegeti, mert Trump hihetetlen módon képes bármit destabilizálni. Ezért most sötét, bizonytalan és félelemmel teli idők jönnek.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung óvatosságot ajánl Trump megítélésében a lap elsőoldalas kommentárja. Mert valami ugyanis mozgásba jött az amerikai társadalomban, ám ezt a nyugati vezetés nem tudja értelmezni. Berlinben máris úgy nyilatkoznak, mintha a tengerentúlon egy diktátor került volna hatalomra, ám a reakciók inkább csak azt támasztják alá, hogy az egykori ipari államokban a vezetés nem tudja, mitévő legyen. Az orosz és más autokraták éljenzése ugyanakkor magáért beszél. Mindenesetre Merkel arra szólítja fel az új elnököt, hogy tartsa tiszteletben a demokratikus értékeket, az alkancellár pedig az új, tekintélyelvű Internacionálé éllovasának nevezi Trumpot. Jobb lenne azonban, ha az elbizonytalanodott európai államférfiak az amerikai eredmény és a Brexit okainak nyomába erednének. Mert akkor rájönnének, hogy odahaza is sokan vannak, akik felháborodnak, illetve félnek a világ egyre gyorsabb változásai miatt.
Trump győzelmének világpolitikai következményeit latolgatva a Die Welt azt írja, hogy az eredmény dráma Európa számára, mivel az EU egy sor alapvető kérdésben kénytelen lesz lemondani fontos partneréről. Meggyengül az unió az Oroszországgal fennálló konfliktusban is, éppen akkor, amikor a földrész gyenge és a populisták nyomása alatt áll. Ezzel szemben Putyin tort ül, mert azt reméli, hogy ki tudja terjeszteni a befolyását Európában, illetve a Közel-Keleten. Ukrajna ugyanakkor immár aligha számíthat Washington támogatására. Kelet-Európában Orbán örül. Ő volt az egyetlen európai kormányfő, aki nyíltan Trump mellé állt és ezzel ismételten bizonyította politikai érzékét. Az új elnök jól jön azoknak az országoknak, amelyek gyakorlatiasabb kapcsolatokat akarnak az oroszokkal. Nem fogja őket folyamatosan arra inteni, hogy legyenek liberálisabbak. A lengyelek és a baltiak ugyanakkor aggódhatnak, mivel várhatóan meggyengül a Nato ernyője. Megnőhet ellenben Moszkva játéktere a Balkánon is, már csak azért is, mert az EU nem kínál perspektívát a térség számára.
Orbán örvendezik, mert az első európai vezetők közt állt Trump mellé – állapítja meg a Süddeutsche Zeitung. Ő már a nyáron, amikor a republikánus politikus sikere még minden logika, matematika és tapasztalat alapján igen valószínűtlennek tűnt, azt fejtegette, hogy Trump jelenti a jobb alternatívát, mert megbízható partner a terrorizmus elleni harcban. Az összefoglaló rejtélynek tartja, hogy a kormányfő miből következtetetett Trump megbízhatóságára, viszont azt is üdvözölte, hogy az elnökjelölt nem akarja „exportálni a demokráciát”.
Amerika brutális ítéletet hozott: olyasvalakit tett meg elnöknek, aki példátlan kampánnyal veszélyes érzelmeket, illetve várakozásokat keltett az állammal, a politikával és végeredményben az egész világgal szemben – írja elemzésében a Süddeutsche Zeitung. Pedig jelleme és tapasztalatai alapján még a helyi pártszervezetet sem vezethetné. Hazudik, eltitkolja a pénzügyi bajait, kigúnyolja a kisebbségeket és azzal dicsekszik, hogy nőket molesztál. Hogy elnökként mit csinál, az nagyban függ attól, kiket választ közvetlen munkatársainak. Támogatóinak milliói a meglévő viszonyokat akarták felborítani, a lényeg a rombolás, nem az építés. Ezek a választók megtalálhatók a briteknél, a magyaroknál és a németeknél is. Elegük van a szélsebes változásokból. Nem akarnak félni attól, hogy lecsúsznak a társadalmi ranglétrán. Hát, hogy Trump miként tud nekik segíteni, az kérdéses. Mindenesetre az Orbánok, Putyinok és Le Penek örömmel köszöntik a saját köreikben. A demokráciának fel kell szerelkeznie az új amerikai elnök körkörös támadáson alapuló populizmusa ellen.
Trump megválasztása csapás a nyílt és szabad társadalom számára, elnökként félni kell tőle, bár az amerikai demokrácia intézményei ezt a gátlástalan populistát is korlátok közé szorítják majd – olvasható a Die Zeitben. – Eljutottunk az év politikai mélypontjára, ideértve a Brexitet és azt, hogy Magyarországtól Franciaországig egy sor állam jobbra tolódik, mert az emberek tartanak a menekültektől és a terrorizmustól. A fejleményeket mindenütt a nacionalizmus, a populizmus és a protekcionizmus szabja meg. A többség a jelek szerint immár nem bízik a kulturális sokszínűség, a nyitott határok és a nemzetközi verseny ígéreteiben. Ám ily módon az a nemzetközi rend kerül veszélybe, amelynek a jólétet és a szabadságot köszönhetjük. Ki védi meg ezt a rendet, Putyinnal, Erdogannal és a többiekkel szemben? Az Autoriter Internationálé már várja, hogy kífelé bezárkózzon, belül pedig elnyomást alakítson ki. Egy olyan amerikai elnök, akinek nincs semmiféle kül- és biztonságpolitikai tapasztalata, barát és ellenség számára egyaránt veszélyes lehet. Félnivaló, hogy Amerika példátlan ereje most Trump kezébe kerül.
Az elemzők szinte elképzelhetetlennek tartották, hogy olyan ember kerüljön a Fehér Házba, aki a kampány során többszörösen átlépte a tisztesség határait – így a Die Presse. Ez alkalommal a polgárok az uralkodó washingtoni elit és a politikai korrektség ellen voksoltak. Trump azért nyerhetett, mert kívülállónak és politikusellenesnek mutatkozott. Gátlástalanul kiszolgálta a tömegek nyugtalanságát. Győzelme újabb sokk a nyugatnak a Brexit után. Lehet, hogy a végén még megszűnik a liberális világrend. A föld olyan korszak felé sodródik, amelyben ismét leereszkednek a kereskedelmi sorompók. Amerika meggyengülve kerül ki a mostani választásból, legalábbis külpolitikailag. Mert ki követne egy ilyen embert Európában? Orbán Viktoron és a Nemzeti Front-féle pártokon kívül senki sem boldog a sikere miatt. Moszkva és Peking viszont elégedett.
A Der Standard cikke szerint többség is tévedhet, hiszen a legtöbb antidemokrata a szavazópolgárok nagyobb részének támogatásával került hatalomra, Orbán Viktor éppúgy, mint Putyin és Erdogan. Még Hitler is legitim módon szerezte meg a hatalmat. És most ez a helyzet Trumppal is. A jelenleg ismert liberális demokrácia vége azonban még nem jelent diktatúrát. Orbán az illiberális demokráciát pártolja, Oroszországban irányított demokráciáról beszélnek. De a demokrácia már nem demokrácia, vannak alternatívák.Hogy Trump miként képzeli el a demokráciát, az nem világos. De mindenképpen olyasvalamiként, ami lényegesen különbözik attól, amit idáig értettünk alatta. Ahhoz a vonalhoz illeszkedik, amit az Európában nyomuló jobboldali-populista pártok jelenítenek meg. Az új elnök szárnyakat ad a jobboldali populistáknak Európában, így Magyarországon is. Az ellenfeleknek azonban nem kell megadniuk magukat, inkább gondolkozzanak és rukkkoljanak ki a megfelelő válasszal.
