(Forrás: https://www.deutschland.de) Olaf Scholz német szövetségi kancellár november 6-án este menesztette Christian Lindner pénzügyminisztert. Az SPD, az Alliance 90/Die Grüne és az FDP alkotta „jelzőlámpás koalíció” három év után megbukott. A kormánypártok nem tudtak megegyezésre jutni a költségvetési és gazdaságpolitikai vitában. Scholz a november 6-i nyilatkozatában egyértelművé tette: elveszett bizalma Christian Lindner szövetségi pénzügyminiszter és az FDP elnöke iránt. A miniszter elbocsátására azért volt szükség, hogy „az országot a károk elkerüljék” – mondta Scholz. (A nyitó képen: Olaf Scholz kancellár© picture alliance/Carstensen)
Christian Lindner szövetségi pénzügyminiszter és az FDP elnöke
Pontosan miről szólt ez a vita? A lényeg az volt, hogy Scholz nagyobb pénzügyi mozgásteret akart kihasználni, mint amennyit a költségvetési helyzet ténylegesen megenged. Ezt az Alaptörvényben említett „túllépési döntés” lehetősége alapján megvalósíthatónak tartja, Lindner azonban nem így látja. Ő az esküje és az alaptörvényben megfogalmazott „adósságfékhez” köti magát. Scholz a pénzt az Ukrajnának nyújtott segélyek bővítésére, illetve a német gazdaság támogatására szolgáló csomag összeállítására szeretné fordítani. Ennek alacsonyabb energiaárakból és befektetési bónuszból kell állnia. Lindner azzal vádolta Scholzot, hogy megszakította az együttműködést az FDP-vel és „szándékos törést” okozott a koalícióban.
Robert Habeck gazdasági miniszter és kancellárhelyettes © Picture Alliance/dpa
Robert Habeck alkancellár és gazdasági miniszter, valamint Annalena Baerbock külügyminiszter a sajtónak adott közös nyilatkozatában sajnálatát fejezte ki a koalíció fölbomlása miatt, amely szerintük szükségtelen volt. Bár voltak lehetséges megoldások, az FDP „nem volt felkészülve” arra, hogy „ezeken az utakon járjon”. Az új választásokkal kapcsolatban Habeck azt mondta: „Láttuk, mi történik az Egyesült Államokban, amikor a gyűlölet és az agitáció, amikor a populizmus és a megosztottság megmérgezi a választási kampányt és a politikai vitát. Németország meg tudja csinálni másként, és Németország jobban fogja csinálni.”
Scholz kancellár bejelentette, hogy „bizalmi kérdéssel” áll elő a Bundestagban (a szövetségi törvényhozásban) január 15-én. Március végén Bundestag-választások lehetségesek. Az alaptörvény 68. cikke szerinti bizalmi szavazással a szövetségi kancellár meggyőződhet arról, hogy politikáját támogatja-e a Bundestag, vagyis megvan-e még a képviselők többségének jóváhagyása. Ha nincs meg, akkor a szövetségi elnök (az államfő) a szövetségi kancellár javaslatára 21 napon belül feloszlathatja a Bundestagot, és ezután új választásokat írnak ki.
Hogyan működik tovább a kormány?
A kancellár hivatalban marad, az SPD és a Zöldek kisebbségi kormányként folytatják a munkát. Az FDP vezette minisztériumokat az SPD és a Zöldek politikusai veszik át. Scholz bejelentette, hogy az év végéig szavazásra akarja bocsátani azokat a törvényeket, amelyeket elengedhetetlenül fontosnak tart, és amelyek nem tűrnek el halasztást. Ez magában foglalja az ipar számára szükséges rendkívüli intézkedések csomagját. A Bundestagban többséget kellene találni mindehhez – ám ellenzék nélkül ez aligha lehetséges.
Volt-e valaha hasonló helyzet a német történelemben?
A Német Szövetségi Köztársaságban már háromszor tartottak előrehozott választásokat: 1972-ben, 1983-ban és 2005-ben. Willy Brandt, az SPD kancellárja 1972-ben kért bizalmat. A háttérben a képviselők keleti politikájának egyre csökkenő jóváhagyása állt. Brandt elvesztette a bizalmi szavazást, ami egyébként a szándéka volt is. Az új választásokon újra megválasztották kancellárnak. 1982-ben konstruktív bizalmatlansági szavazás zajlott a hivatalban lévő SPD-s Helmut Schmidt kancellár ellen, a többi között a gazdaság- és biztonságpolitikájával kapcsolatos nézeteltérések miatt. A képviselők többsége megvonta a bizalmát Schmidttől, a CDU-s Helmut Kohl lett a kancellár. Kancellárságának további legitimálása végett Kohl azonnal bizalmi szavazást kért.
A következő új választásokon kancellárrá választották. 2005-ben Gerhard Schröder (SPD) kancellár bizalmi szavazást kért, és elvesztette a szavazást. A CDU/CSU ugyanabban az évben nyerte meg az új választásokat – Angela Merkel 16 éves hatalmának kezdetén…