Immár bizonyítottnak tekinthető, hogy az előrehaladott, áttétes vastagbélrákos betegeknek reményt nyújthatnak az onkológusok, amióta a hagyományos kemoterápiát célzott kezelésekkel egészítik ki. E gyógyszerek a kemoterápiától eltérően nem minden gyorsan osztódó sejtre hatnak, hanem összpontosítva, a daganatsejtekre fejtik ki hatásukat.
Az áttétes vastagbélrák kezelésében leggyakrabban két mechanizmust alkalmaznak: az egyik a daganatok tápanyag- és oxigén-utánpótlását biztosító érhálózat kifejlődését gátolja, a másik pedig a daganatok növekedésifaktor-receptorait (EGFR) blokkolja. Ez utóbbi kezelés nem hat mindenkinél, tehát azoknál a betegeknél érdemes alkalmazni, akiknél a szövettani vizsgálat igazolja, hogy a tumorban lévő K-RAS gén nem mutálódott.
A most bejelentett kutatási eredmény lényege: látványosan jobb eredményt sikerült elérni azzal, ha rögtön a kemoterápiás kezelés elején az EGFR-gátló kezelést vetették be, és nem a daganatok érfejlődésére ható terápiát. Ha a szövettani leleteket alapos genetikai elemzésnek vetik alá, kiválaszthatók azok a betegek, akiknél a célzott terápia és kombinált kemoterápiás kezelés várhatóan a leghatékonyabb.
Volker Heinemann, a müncheni Ludwig-Maximilian Egyetem tanára arról számolt be, hogy az áttétes rákban szenvedő betegeknél az említett kombinált kezelés alkalmazásakor a teljes túlélés mediánértéke több mint 33 hónapra nőtt. „Ez az élethosszabbodás valódi paradigmaváltás az áttétes vastagbélrák és végbélrák terápiájában a célzott terápiák, a monoklonális antitestek bevezetése óta” – mondta a professzor.
