Újságírás a járvány idején: bizonytalanság

A média is a koronavírus kárvallottjai közé tartozik, a cégek és az újságírók is számos kihívással szembesülnek. A Próbakő Kommunikáció felméréséből kiderül: a pandémia felgyorsította a szakmában már elkezdődött átrendeződést. Az újságírók nem temetik egyértelműen a nyomtatott sajtót, ám az online sajtó további erősödését, az online videós tartalmak és podcastok jelentőségének növekedését jósolják.

A Próbakő Kommunikáció online felmérésben* kérdezte meg a vele kapcsolatban álló újságírókat arról, hogyan élik meg a koronavírus okozta járványhelyzet kihívásait, milyen hatással van életükre, mindennapi munkájukra a megváltozott világ.

Az újságírók 80%-a home office-ban van, 21%-uknak csökkent a fizetése.

A válaszadók kb. harmada azelőtt is otthonról dolgozott, csaknem a fele pedig az eddig szerkesztőségből végzett teendőit most home office-ból látja el. Az újságírók mintegy harmada érzi úgy, hogy a munka–magánélet mérleg az előbbi irányába mozdult el. Ezzel szemben minden ötödik kitöltőnek kevesebb lett a munkája, ami sajnos a fizetésük csökkenésével is jár. Az újságírók több mint háromnegyede érzi valamilyen szinten veszélyben a munkáját a járványhelyzetben kialakult gazdasági megszorítások miatt.

Összességében: az újságírók borúsan látják a szakma jelenlegi helyzetét és kilátásait. Ezt erősíti az is, hogy amikor a felmérés arra kérdezett rá, hogy milyen szavak jutnak eszükbe az újságírással kapcsolatban, akkor döntő többségük negatív, esetleg semleges szavakat említett (bizonytalanság, túlélés, kiszolgáltatottság, alulfizetett, függőség). Akadt néhány előremutató kifejezés is a válaszok között: tanulás, minőség, fejlődés, pontos, remény.

Merre tovább újságírás? „Kutatásunk eredménye azt jelzi, hogy az újságírói hivatás évek óta megfigyelhető változása, alakulása felgyorsult a koronavírus-járvány és a korlátozó intézkedések miatt. Ezeket a folyamatokat a sajtókapcsolati munka stratégiai tervezése és a megvalósítás közben egyaránt figyelembe kell venni” – mondta R. Nagy András, a Próbakő Kommunikáció ügyvezetője. A nyomtatott sajtó jövőjét illetően a két szélsőséges véleményhez tartozók tábora így alakul: a nyomtatott termékeknek egyértelműen van jövőjük az újságírók negyede szerint, ezzel szemben 5%-uk a nyomtatott sajtó végét sejteti. Abban viszont a válaszadók 90%-a egyetért, hogy az online sajtó, az online videós tartalmak és a podcastok jelentősége tovább nő.

Az újságírók mintegy harmada látja úgy, hogy új tudásra kell szert tennie (pl. videógyártás, hanganyagok készítése), hogy alkalmazkodni tudjon a változóban lévő igényekhez. „A kommunikációs cégeknek a digitális pr-munkát kell tovább erősíteniük, és olyan tartalmakat is gyártaniuk kell, amelyek az online sajtót, a videós és podcast-tartalmakat segítik, szolgálják ki”– tette hozzá R. Nagy András.

Az újságírók közel háromötöde úgy látja, hogy a világjárvánnyal kapcsolatos kezdeti nagyon-nagy érdeklődés mostanra kicsit alábbhagyott. A márkák is kezdenek másról beszélni: az újságírók 44%-a az utóbbi napokban újra kap vállalatoktól/intézményektől/márkáktól olyan információkat is, amelyekben nem szerepel a koronavírus.