Az Európai Parlament az uniós csúcshoz időzítve javasolja, hogy fosszák meg Magyarországot szavazati jogától – értesült a Politico, és erre való hivatkozással számos médium átvette a nem kis meglepetést keltő hírt – legfőképp az ukránok. A szűkszavú bejegyzést a minden reggel elkészülő Brussels Playbookban (brüsszeli hírlevélben) olvashatjuk, csakhogy bánjunk óvatosan az első látásra bombasztikus hírrel!

A német Volt nevű párt küldött szét a képviselőknek 9 pontból álló reformjavaslatot, amiben egy pont hazánkra vonatkozik. A Hamburgban alapított Volt egy olyan föderalista, immár nemzetközi mozgalom, amely napjainkra a világ számos pontján párttá alakult. Öt képviselője már ott ül az Európai Parlamentben a Zöldek és az Európai Szabad Szövetség tagjai közt. Tehát egyelőre csak öt képviselő akarja megfosztani hazánkat uniós szavazati jogától.

Persze az aggodalom immár évtizede jogos – derül ki a Politico egy másik, hosszabb írásában részletezett a legfrissebb értesülések alapján. Ezt írja: már megint jön Orbán, s vele a rémálom, ami uralja majd a mai uniós csúcsot. Trump forgatókönyve szerint Európa magára maradhat az orosz–ukrán háború megoldásában, s ez esetben azonnal létre kell hozni az EU önálló védelmi politikáját. A következő német kancellár, Friedrich Merz úgy írta le a helyzetet, hogy „öt perc múlva éjfélt üt az óra”, azaz felfoghatatlan közelségben lehetünk a katonai/védelmi politikai válságtól, ami akkor áll elő, ha Trump megegyezik az oroszokkal – elfogadva Moszkva feltételeit, és utána egyszerűen közli Ukrajnával és Európával: „megnyertétek magatoknak azt a háborút”.

Mindeközben pedig máris kiszivárgott, hogy az egész uniós tervet kisiklatni készül Orbán Viktor. Mert: még ha belemenne is az önálló védelmi politika álcája alatt a katonai együttműködésbe és Ukrajnának további pénzügyi támogatásokat lehetne küldeni, Ukrajna uniós tagságába, ami a legelrettentőbb fegyvere az Európai Uniónak Oroszországgal szemben, akkor sem egyezik bele. Egy meg nem nevezett európai diplomata a Politiconak elmondta: „félő, hogy a fegyverekért és a lőszerekért hosszú éveken át fizetnie kell majd Európának, amíg Trump meg nem hal”. (Mondjuk, jó esetben csak addig, amíg le nem jár a négyéves mandátuma).

Orbán blokkolni fogja az Ukrajnának küldendő újabb, másfél milliós tüzérségi lőszerkészlet eljuttatását, akárcsak a 30 000 millió eurónyi komplex katonai támogatást is, amit több forrásból, és például a G7-ek együttműködésével adnának. Bár a cikk nem említi, ám mint ismeretes, Trump visszahívná az eredetileg G8-ak, jelenlegi formájában a G7-ek közösségébe Oroszországot. Egy ukrán politikus ennek kapcsán így fogalmazott a Politiconak: mindez Ukrajnának sok halálos áldozatba, területi veszteségekbe kerül, de ennek ellenére meg vannak győződve arról, hogy legyőzni őket akkor sem fogja Oroszország.

A The Atlantic című amerikai folyóirat az Orbán–Trump-szövetség megerősödésének újabb jelét látja abban, hogy a magyar kormány mellszélességgel támogatja az Elon Musk által létrehozott DOGE minisztériumot, ami a washingtoni kormány hatékony működését hivatott segíteni a nagyarányú, csoportos létszám-csökkentéssel – a takarékosság jegyében. Miként a The Atlantic írja: Peter Marocco, a Trump-adminisztráció által az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) „megtisztítására” kinevezett tisztviselő elrendelte az összes magyarországi féllel kötött szerződés felmondását. Ez ügyben Marocco már fogadta is László András USAID-kormánybiztost. Kettejük között teljes egyetértés alakult ki, nevezetesen: a Biden-kormány által biztosított külföldi segélyprogramok nemcsak fölöslegesek és pénzpocsékolásnak tekinthetők, hanem „bűnben fogantak, mert korrupcióval valósultak meg”. Mi több, a jelenlegi amerikai vezetés a demokratákat nemzetközi korrupciós hálózat működtetésével is megvádolja. Nem véletlenül adtak jelképesen láncfűrészt egy minapi rendezvényen Elon Musk kezébe azzal, hogy kéretik hamarjában darabokra aprítani a USAID nemzetközi szervezetét. Egyelőre még nem tudtak prezentálni bizonyítékokat a korrupcióra. Hiába kereste meg kérdéseivel az The Atlantic az amerikai külügyminisztériumot, a USAID-et és a budapesti amerikai nagykövetséget, választ sehonnan nem kapott.

Emmanuel Macron az Ukrajna és Trump ügyében a francia nemzethez intézett esti tv-beszéde után, valamivel kilenc óra előtt fogadta Orbán Viktort az Élsyée-palotában, amiről a Le Monde is beszámolt. A tárgyalás részletei nem ismertek, mindössze annyi tudható, hogy Orbán tisztázni akarta a francia elnökkel: miután Ukrajnának három év alatt nem sikerült megnyernie ezt a háborút Amerika segítségével, akkor hogyan sikerülhetne az esetleg magára maradó Európával?