Ma újabb mérföldkőhöz érkezett az uniós digitális covid-igazolvány bevezetése: elkezdett működni az az uniós szintű technikai rendszer, amelynek köszönhetően az igazolványokat biztonságosan és az adatvédelmi szabályokkal összhangban lehet ellenőrizni.

Az igazolvány bevezetését az Európai Bizottság javasolta azért, hogy az uniós polgárok a nyáron újra és biztonságosan útra kelhessenek. Az illetékes nemzeti hatóságok elektronikus formátumban vagy papíron fogják kiállítani az ingyenes, biztonságos és mindenki számára hozzáférhető igazolványt. A dokumentum tanúsítja majd, hogy tulajdonosa:

  • megkapta a Covid19 elleni védőoltást, vagy
  • negatív koronavírusteszt-eredménnyel rendelkezik, vagy
  • már átesett a fertőzésen.

A mindössze két hónap alatt kifejlesztett és a Bizottság luxemburgi adatközpontjából üzemeltetett rendszer lehetővé teszi az összes igazolvány QR-kódjaiban található biztonsági elemek ellenőrzését. Ennek köszönhetően mind a polgárok, mind a hatóságok biztosak lehetnek az igazolványok hitelességében. Az ellenőrzéshez szükséges aláírási kulcsok tárolása tagállami szervereken történik; az uniós rendszeren keresztül a nemzeti ellenőrző alkalmazások vagy rendszerek EU-szerte hozzáférhetnek ezekhez a kulcsokhoz.

Az ellenőrzési folyamat közben nem kerül sor személyesadat-cserére, és az uniós rendszer nem is tárolja a személyes adatokat.
Eddig 22 ország tesztelte sikeresen a rendszert, amelynek üzembe helyezésével lezárult az uniós szintű előkészítő munka. Bár a vonatkozó uniós rendeletet csak július 1-jétől kell majd EU-szerte alkalmazni, mindazok a tagállamok, amelyek a tesztelés végére értek, és készen állnak az igazolványok kiállítására és ellenőrzésére, önkéntes alapon már most elkezdhetik használni a rendszert. Hét tagállam – Bulgária, Dánia, Cseh-, Görög-, Horvát-, Lengyel- és Németország – döntött úgy, hogy csatlakozik a rendszerhez, és kezdte meg az első uniós igazolványok kiállítását.

Más tagállamok úgy határoztak, hogy csak akkor vezetik be az uniós digitális Covid-igazolványt, amikor az összes funkció működőképes lesz országos szinten. Így a következő napokban és hetekben egyre több ország fog csatlakozni a rendszerhez. Azoknak a tagországoknak, amelyek július 1-jén még nem állnak készen az uniós digitális covid-igazolványok kiállítására, hathetes átmeneti időszak áll a rendelkezésükre. A Bizottság a nemzeti bevezetés segítése végett referenciaszoftvereket és -alkalmazásokat is kidolgozott az igazolványok kiadásához, tárolásához és ellenőrzéséhez.
Az uniós digitális Covid-igazolványt ismertető weboldal

Next Generation EU: 80 000 millió euró értékben hosszú lejáratú kötvények

Miután valamennyi uniós tagállam jóváhagyta az EU saját forrásairól szóló határozatot, az Európai Bizottság megkezdheti a Next Generation EU program részeként a válság utáni helyreállítás finanszírozásához szükséges hitelfelvételt. A Bizottság ma bejelentette, hogy e célból 2021-ben mintegy 80 ezer millió euró értékben bocsát ki hosszú lejáratú kötvényeket. Ezen túlmenően rövid lejáratú uniós kincstárjegyeket is értékesít majd a fennmaradó finanszírozási igények fedezésére. Ily módon a Bizottság 2021 második felében képes lesz finanszírozni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében a tagállamoknak szánt valamennyi támogatást és kölcsönt, valamint fedezni tudja a Next Generation EU forrásaiból finanszírozásban részesülő egyéb uniós szakpolitikák szükségleteit is. A Bizottság most már le tudja zárni a Next Generation EU még júniusban esedékes első kötvénykibocsátásának előkészítését.
 
A Next Generation EU finanszírozásához az Európai Bizottság az EU nevében hitelt fog felvenni a tőkepiacokon, melynek összege 2018-as árakon akár a 750 000 millió eurót, folyó árakon pedig akár a 800 000 millió eurót is elérheti 2021–26 között. A 2021. évi finanszírozási terv a tagállamok hitel- és támogatási igényeire vonatkozó előzetes becsléseken alapul. A Bizottság szeptemberben aktualizálni fogja a finanszírozási tervet, ekkor ugyanis pontosabban át tudja majd tekinteni, mekkora finanszírozásra lesz szükség az uniós tagállamok számára az év fennmaradó hónapjaira.
Tájékoztató a Next Generation EU eszközzel kapcsolatos bizottsági finanszírozási stratégiáról; Az EU mint hitelfelvevő: befektetőknek szóló weboldal

Európa és Magyarország fürdővizeinek nagy többsége megfelel a minőségi előírásoknak

A fürdővizek minőségéről készült, ma közzétett legújabb éves jelentés szerint 2020-ban az európai fürdőhelyek 82,8%-a – Magyarországon a 69,7%-a – megfelelt az Európai Unió legszigorúbb, a „kiváló” vízminőségi osztályra vonatkozó előírásainak. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által az Európai Bizottsággal együttműködésben kiadott értékelés 22 276 európai tenger-, tó- és folyóparti fürdőhelyen elvégzett vizsgálatokon alapul. A 2020-ban vizsgált fürdőhelyek az uniós tagállamokban, valamint Albániában és Svájcban találhatók.
 
A vizsgált fürdőhelyek 93%-a teljesítette a minimumkövetelményeket, azaz a „tűrhető” vízminőségre vonatkozó kritériumokat, míg öt országban – Cipruson, Ausztriában, Máltán, Görög- és Horvátországban – a fürdőhelyek legalább 95%-a esetében „kiválónak” bizonyult a vízminőség. Tavaly 296 európai fürdőhely (1,3%) fürdővize volt „kifogásolható” minőségű.

Számos fürdőhely esetében nem lehetett osztályozni a vízminőséget, mivel a világjárvány miatti korlátozások okán nem került sor elégséges számú mintavételre.
Magyarországon 264 fürdőhely vízminőségét vizsgálták, és ezeknek a nagy többségéről – 88,6%-áról – is elmondható, hogy vízminőségük teljesítette a minimális követelményeket. A fürdőhelyek 9,5%-a esetében nem állt rendelkezésre elegendő adat a minősítéshez. A vizsgált fürdőhelyek 1,9%-a esetében bizonyult rossznak a vízminőség, ami javulás a 2019-i adathoz (3,9%) képest.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése a fürdővizek állapotáról, és a tagállamokra vonatkozó országjelentések; A Magyarországra vonatkozó országjelentés; Interaktív térkép: Európa fürdőhelyei és azok minősítése; A fürdővizek minőségéről szóló bizottsági weboldal