Uniós támogatások a jogállamisági követelmények függvényében?

Válságtanácskozás vagy baráti viszontlátogatás lesz-e Orbán Viktor holnapi brüsszeli találkozója a Fidesz pártcsaládjának, a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppártnak a vezetőivel?  Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szerint Manfred Weber, az Európai Parlamentben működő néppárti frakcióvezető márciusi budapesti látogatásának a viszonzásáról van szó.

A Politico című amerikai portál Brüsszelben szerkesztett európai kiadása ennél kissé problémaérzékenyebben fogalmaz, amikor azt írja, hogy Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke és Weber frakcióvezető azért hívta Brüsszelbe Orbánt, hogy megbeszéljék vele a viszonyukat a Fidesz választási győzelme után. A Politico szerint Orbán arra a baráti figyelmeztetésre számíthat Brüsszelben, hogy a Néppárt türelme sem végtelen, és a lojalitás korlátokba ütközik, ha egy tagpárt veszélyezteti az Európai Néppárt jóhírét, illetve az esélyeit a jövő évi európai parlamenti választásokon. Nem mintha ez különösebben hatott volna eddig Orbán Viktorra – jegyzi meg a Politico.

A Die Presse című konzervatív bécsi lap ugyanakkor – az APA osztrák hírügynökség tudósítását felhasználva – beszámolója címében már úgy fogalmaz, hogy a Néppárt csúcsvezetése válságtanácskozásra citálta Brüsszelbe a magyar kormányfőt. A Die Presse idézi a Der Spiegel német hírmagazint, amely szerint Weber azt mondta, Orbán előtt is vannak határok, és ezeket világosan meg fogják beszélni. Eszerint a Néppárt attól tart, hogy Orbán az egyértelmű választási győzelem után folytatni fogja az ország illiberális átalakítását.

A Die Presse megírja, hogy a Néppártban ismét hallani olyan hangokat, amelyek a Fidesz kizárását követelik. Idézi Pascal Arimont belga kereszténydemokrata politikust, aki szerint Orbán cselekedetei többször átléptek az elfogadhatóság határain. Elismeri ugyanakkor Arimont, hogy az Európai Néppárt megosztott ebben a kérdésben.

A néppárti frakció osztrák delegációvezetője, Othmar Karas – mint azt a Die Presse írja – ellenzi a Fidesz kizárását, mert az szerinte nem oldaná meg az alapvető problémákat, hanem éppenséggel új gondokat keletkeztetne. Az osztrák politikus ehelyett a nézeteltérések érdemi megvitatását javasolja.

A cikk megjegyzi, hogy az Európai Parlament néppárti frakciója már korábban is kizárással fenyegette Orbán pártját, amikor EU-ellenes népszavazást rendeztek, illetve amikor elfogadták a Közép-európai Egyetem bezárásával fenyegető felsőoktatási törvénymódosítást.

A Der Standard című, bécsi liberális lap ugyanerről a témáról – szintén az APA hírügynökség anyagát alapul véve – azzal a címmel számol be, hogy Orbán fejmosásra számíthat Brüsszelben.

Sűrű lesz a holnapi nap az Európai Unió székhelyén, nem is csupán a magyar kormányfő látogatása miatt, hanem leginkább azért, mert az Európai Bizottság előterjeszti javaslatait arra nézve, miként alakítsák ki az uniónak a következő hétéves költségvetési ciklusra, vagyis a 2021–27 közötti időszakra szóló büdzséjét. Mint ismeretes, ez a költségvetés már nem számolhat az időközben kilépő Egyesült Királyság befizetéseivel, és a megmaradó nettó befizető országok sem sietnek pótolni a britek távozása miatt kieső összeget. Budapestet és Varsót azonban ennél is érzékenyebben érinthetik azok a tervek, amelyek állítólag az uniós támogatások és a jogállamisági követelmények esetleges összekapcsolásáról szólnak.

Erről, az úgynevezett kondicionalitásról, vagyis a jogállamiság megköveteléséről a minap a londoni Financial Times közölt cikket, majd annak nyomán most az EUObserver című brüsszeli uniós hírportál azt írja, hogy egyes keleti tagállamokon idegesség lett úrrá, értesülvén arról, hogy ezentúl nem kizárólag az egy főre jutó GDP lesz a kritériuma az uniós támogatási forrásokra való jogosultságnak.

A tagországok uniós nagykövetei szerdán kaptak tájékoztatást az európai bizottsági tervekről Martin Selmayrtől, a testület főtitkárától. Néhányan – írja az EUObserver – aggodalmuknak adtak hangot, hogy a forrásokat eltéríthetik a déli tagországok javára. Selmayr azonban állítólag fake newsnak, álhírnek minősítette a Financial Times cikkét.

A londoni pénzügyi körök – és egyben az uniós bürokraták – alighanem legmérvadóbb médiatájékozódási forrásának számító Financial Times azonban köti az ebet a karóhoz, és a hétvégén újabb írást eresztett meg. Ebben arról van szó, hogy nem is az atombombaként emlegetett hetes cikket akarják használni, hanem az uniós alapszerződés szerényen megbújó 322. cikkét, amely kimondja, hogy a támogatások folyósításának a módjáról egyetlen tagállam vétójával el nem gáncsolható uniós rendelet szól. Ha pedig ebbe a rendeletbe beleveszik, hogy ahol nincs független bíróság, oda nem mehet pénz, akkor bizony lesznek kormányok, amelyek bajba kerülhetnek.

Az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál az uniós költségvetési tervekről szóló legfrissebb cikkében megszólaltatja Günther Oettingert, aki történetesen a szakterület EU-biztosa, amellett, hogy a legnagyobb befizetőnek számító Németország politikusa, tehát nyilván kétszeresen is tudja, mit beszél.

Szerinte a tagállamoknak növelniük kellene az EU-büdzsébe való befizetéseiket, de a brit kiesést teljesen nem lehet pótolni, így is kevesebb lesz a kiosztható támogatási pénz. Ha mindenki 1,1-1,2 százalékkal növeli a befizetését, akkor is közel 10 százalékos lesz a rendelkezésre álló összeg csökkenése.

Ami egyes kelet-európai tagállamok kilátásait illeti, az EurActiv nem bocsátkozik jóslatokba, és csupán Konrad Szymanski lengyel EU-ügyi minisztert idézi, aki szerint Varsó nem hajlandó elfogadni olyan önkényes mechanizmusokat, amelyek politikai nyomásgyakorlás eszközéve teszik az uniós támogatási alapokat.