A minap, február 13-án töltötte be 90. évét Grétsy László. Ebből az alkalomból könyvbemutatóval egybekötött rendezvényen köszöntötte az ünnepeltet a pesti, Városház utcai Józsa Judit Galériában az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Tinta Könyvkiadó a Nyelvőrző Szalon február 17-i rendezvényén. (A nyitó képen: Grétsy László, Erdélyi Erzsébet és Kiss Gábor.)
Józsa Judit keramikusművész és Matula Ágnes, a szalon háziasszonya meleg hangú köszöntése után Kiss Gábor a Tinta Könyvkiadó igazgatója kapott szót. Felidézte Grétsy Lászlónak a Magyar szókincstár könyvbemutatóján 24 évvel ezelőtt a Szent Margit Gimnáziumban elhangzott méltató szavait: „Uraim, le a kalapokkal! az új szinonimaszótár és alkotói előtt!” A Tinta Könyvkiadó igazgatója megköszönte Grétsy László akkori szavait, melyekkel útjára bocsátotta a Magyar szókincstárt a máig tartó siker útján, és azzal folytatta, most ő, Kiss Gábor kéri: „Uraim, le a kalapokkal! Grétsy László az ember, a nyelvész, a nyelvművelő és a tanár előtt!” Végül köszönetét fejezte, ki, hogy a Tinta Könyvkiadóban megjelentetett több mint egy tucat könyvnek a szerzője, szerkesztője volt Grétsy László, köztük olyannak, mint a 2000. jubileumi évben napvilágot látott „A mi nyelvünkˮ című, a magyar nyelvről szóló versantológia.
Erdélyi Erzsébet riporter és szerkesztő a 90. születésnapra megjelentetett „A nyelvész – emberközelbőlˮ című új beszélgetőkönyv létrejöttéről beszélt. A múlt fél évben számtalan alkalommal „faggattaˮ az ünnepeltet, és ennek a diskurzusnak az eredménye ez a fotókkal gazdagon illusztrált életrajzi könyv.
Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke a személyes hangú laudációt követően Lőrincze Lajos-díjjal jutalmazta Grétsy Lászlót a szövetségben végzett több évtizedes nyelvművelő munkájáért és az Édes Anyanyelvünk folyóirat szerkesztéséért. Elmondta: Grétsy László mind a legutóbbi időkig elnöke volt a Lőrincze Lajos-díjat odaítélő kuratóriumnak, ettől a tisztségtől azonban nem sokkal ezelőtt visszavonult, így nincs akadálya, hogy most maga, Grétsy László kapja meg a három évtizeddel ezelőtt alapított rangos elismerést.
Ezt követően az ünnepelt megköszönte a díjat, majd röviden végig tekintette életpályáját. Leszögezte: anyanyelvünk a magyarság legnagyobb összetartó ereje. Elmondta, hogy nővérétől tanult meg olvasni 4-5 éves korában, 10 évesen már keresztrejtvénye jelent meg nyomtatásban. A szavak bűvöletében élt. Egyetemista éveinek elején költőnek készült, de Pais Dezső nyelvész professzor hatására nyelvész, nyelvtörténész lett belőle. A hároméves nyelvészeti aspirantúra, ösztöndíj után rögtön az MTA Nyelvtudományi Intézetébe látott munkához. A szóhasadásról írt nagy jelentéstani nyelvészeti monográfiáját megvédve, elnyerte a kandidátusi címet. A mai magyar nyelvi osztályon a főnöke Lőrincze Lajos volt. Mivel az országos hírű nyelvész nem tudott minden előadás-felkérésnek eleget tenni, gyakran őt küldte nyelvi ismeretterjesztő előadás megtartására.
A feladat nagyon megtetszett Grétsy Lászlónak, és így észrevétlenül nyelvművelővé vált. Akkoriban állították össze a Nyelvtudományi Intézetben a kétkötetes, több mint 2500 oldalas Nyelvművelő kézikönyvet, amiből most válogatás jelent meg „Melyiket válasszam? – Háromszáz tanács a helyénvaló szóhasználathoz” címmel a Tinta kiadásában.
Az ünnepelt elmondta, hogy számos folyóiratban – Családi Lap, Szabad Föld, IPM Magazin – volt hosszabb-rövidebb ideig nyelvművelő rovata. Az Élet és Tudományban pedig több mint fél évszázada – még most is – szerkeszti a Nyelv és Élet rovatot. Számára az igazi ismertséget a rádió- és a tévéműsorok hozták meg, különösen sokan emlékeznek még a mai napig is a Vágó Istvánnal közös Álljunk meg egy szóra! tévéműsorra.
Grétsy László befejezésül megköszönte a Lőrincze Lajos-díjat, és elmondta: ismertségét, népszerűségét mindig próbálta a nyelvművelés és a nyelvi ismeretterjesztés szolgálatába állítani.