Összefogtak a látszerész szakemberek, hogy meggyőzzék a lakosságot: a napszemüveg nem divatkellék, hanem látásunk védelmezője, célszerű már gyerekkorban is hordani.
Az elmúlt évtizedben volt olyan nyár, amikor 20 napon volt kiemelkedően nagy az UV (ibolyántúli)-sugárzás (UV-index 8.0 felett), és bár az idei nyár eddig nem tekinthető extrémnek ebből a szempontból, azért túl vagyunk már egy karantén-időszakon, amely alatt jócskán csökkent a légszennyezettség, az addiginál tisztább levegő pedig több sugárzást engedett át. A figyelmünk tehát nem lankadhat, mert könnyen maradandó károkat szenvedhet el szervezetünk, ha nem vesszük komolyan az UV-sugárzást. – Persze, először mindenki a bőre védelmére gondol, és keveseknek jut eszébe, hogy a látást legalább annyira óvni kell ezekben az időkben.
A kevésbé ismert tényre kívánja felhívni a figyelmet a Magyar Látszerész-szövetség UV Extra 2020 elnevezésű nyári kampánya, amelyre az idén 50 éves szervezet vizsgálattal is készült. Homoki Imre alelnök egy ibolyántúli (UV) -sugárzást mérő berendezéssel hasonlította össze, hogy mekkora a terhelés zárt helyen, árnyékos területen és a napos szabadban. Az értékek megdöbbentőek: bent 5 alatti értéket mért a készülék, az árnyékos utcarészen 30-40 Joule/m2-t, a tűző napon már 400 feletti volt a mutató.
Elképzelhető, miért van szüksége védelemre a szemünknek a nyári napsütésben; nélküle ugyanis néhány óra alatt nagy energiájú UV-sugárzást kell elnyelnie a szem szaruhártyájának, amely ettől könnyen megéghet. Ibolyántúli sugárzást szűrő napszemüveg nélkül nagymértékben nő a szürkehályog és a kúszóhályog kialakulásának kockázata, a kor előrehaladtával gyengülhet a színlátás vagy az éjszakai látás, és az is bizonyított, hogy az UV-sugárzás szerepet játszik a retina öregedésében és az időskori vaksághoz vezető sárgatest-sorvadásban, sőt, rákot is okozhat a szemben. Azt is fontos megjegyezni, hogy a fogamzásgátlókat, vízhajtókat, bizonyos antibiotikumokat és egyes nyugtatókat szedők fogékonyabbak az UV-sugárzás következtében kialakuló szembetegségekre.
A Magyar Látszerész-szövetség szerint a szemüveg- és kontaktlencse-viselők nagy része nem tudja, hogy az általa használt látásjavító eszköz megvédi-e a szemét az UV káros, rövidtávú vagy akár maradandó károsodást okozó hatásaitól. A szemüveg- és kontaktlencse-gyártók felkészültek a problémára, termékeik nagy része tökéletes védelmet nyújt viselője számára. De ha nem vagyunk biztosak egy napszemüveg vagy látásjavító dioptriás lencse minőségében, akkor sincs gond: forduljunk optikushoz, akik meg tudják mérni, hogy az adott lencse valóban rendelkezik-e UV-védelemmel!
Az idén a gyermekek szemének védelme a nyári kampány kiemelt üzenete, hiszen a legfiatalabbak azok, akik fesztelenül és gyanútlanul futkároznak a tűző napon, kertben, vízparton, játszótéren. Nem zavarja őket az erős fény sem, pedig a veszély valós. Az ő esetükben a szülőknek kell gondoskodniuk arról, hogy az egyik legfontosabb érzékszervük egészségesen szolgálja őket életük végéig. „Ha eleve szemüveges a gyerek, akkor könnyebb a dolgunk, hiszen elég, ha UV-szűrős, teljes védelmet adó lencsét választunk a látásjavító szemüvegébe. Vannak fényre sötétedők és olyanok is, amelyek nem színezettek, ám védenek. Nehezebb a helyzet, ha egyébként jól látó gyermekkel kell megszoktatnunk: folyamatosan viselje a napszemüveget a napos időszakban” – állítja Homoki Imre.
Fontos tehát, hogy ne csak a hőmérsékletet alakulása és az eső valószínűsége miatt figyeljük az időjárásjelentést, hanem az UV-értékek miatt is, és menjünk el egy szaküzletbe, hogy az UV szakértők segíthessenek megismerni az elérhető megoldásokat.
Gyakorlati tanács egy apától, Szabadi Zsolttól, a Magyar Látszerész-szövetség elnökétől: „Engedjük, hogy a gyerek beleszóljon a keret kiválasztásába. Sokféle, számára is vonzó példányt kínálnak az optikák, és ha a gyerek maga dönthet, szívesen viseli majd a napszemüveget. Így már 3–4 éves korban, könnyen kialakítható az a jó gyakorlat, hogy ha kilépünk a napra, máris az orrunkra teszünk egy napszemüveget.”