(Tudósítónk jelentése Veronából) Hanti Vilmos, a Nemzetközi Ellenállók Szövetségének (FIR) elnöke ma beszédet mondott a Veronához tartozó Caldieróban az olasz Eurázsia-egyesület rendezvényén, majd a nemzetközi esemény részvevői felavatták „Villy, a szovjet partizán” emlékművét.
Hanti hangsúlyozta: Villy alakjában az antifasiszta háború valamennyi áldozatára emlékszik az utókor. A több, mit nyolcvan esztendővel ezelőttiek, a hősök felejthetetlen példamutatása a jelennek is szól: napjainkban is kemény ellenállásra van szükség az újraéledő fasiszta eszmék és az újfasizmus ellen.
A rendezvény részvevői Verona központjában megnyitották a ll. világháborúról összeállított kiállítást. Hanti Vilmos a bemutatón hangoztatta: akkor, amikor egyre kevesebb hiteles információ jut el napjaink nemzedékeihez a jó nyolc évtizeddel ezelőtt történtekről, és amikor a dicstelen vesztesek szellemi követői tisztára akarják mosni a háborús bűnösöket és teret készítenek elő önmaguknak és vélt vagy valódi követőiknek, mindennél fontosabb a hiteles történelmi igazság megismertetése a társadalommal.
Hanti Vilmos a konferencián elhangzott beszédében a többi között elmondta, hogy napjaink társadalmait világszerte ostromolják a demagógiák, a populizmus, a szélsőjobb. Ezért különösen fontos, hogy a világ humanista erői, az antifasiszták hallassák hangjukat, hirdessék a demokratikus párbeszéd szükségességét, a népek egyenrangú együttműködését.
A szónok, a kereken 30 országban hatvannál több tagszervezetet összefogó Ellenállók Nemzetközi Szervezete, a jövőre 70 éves FIR elnöke emlékeztette hallgatóságát a történelmi tényekre, mindenekelőtt arra, hogy a II. világháborúban – a nemzetközi fasizmus elleni szövetségben – mintegy 70 ország vett részt, és összesen több, mint 73 millió katona és civil esett áldozatul. Hangoztatta, hogy náci-fasizmus elleni harcban a legnagyobb véráldozatot az egykori Szovjetunió népei hozták. „A II. világháború befejezésének 75. évfordulóján – a FIR nevében – e helyütt is tisztelettel hajtom meg fejemet a zsarnokság ellen, a szabadságért folytatott háborúban hősi halált halt politikai és fegyveres antifasiszta ellenállók, katonák és civilek, a háborús szörnyűségek valamennyi áldozata emléke előtt” – hangoztatta a szónok, majd így folytatta:
a FIR nagy tisztelettel emlékezik a 22 éves korában a német fasiszták által meggyilkolt szovjet partizán hősre, a harkovi születésű Vlagyimir Tuliszkóra, azaz Villyre, aki együttműködött az olasz partizánokkal, akit az olasz parasztok is segítettek. Örömteli számomra, hogy a jelenlévők is tisztességgel ápolják Villy emlékét.
A szónok ezt követően a második világháború utáni időszak történelmét foglalta össze, hangoztatván, hogy 1945 tavaszán Európa népei együttélésének új szakasza kezdődött el. A háborúban győztes szövetségesek lefektették a háború utáni európai rend alapjait.
Napjaink történései között említette, hogy vannak a kormányok, amelyek engedményeket tesznek szélsőséges, jobboldalnak, lejáratván a parlamenti demokráciát. A történelemhamisítás módszerei között sorolta a hitleri Németország mellett harcolók, az SS-szel kollaborálók „tisztára mosását”. Vannak helyek, ahol megszüntetik, lerombolják a II. világháború hőseinek közterületi emlékműveit, hogy fasiszta, rasszista egyének szobrait állítsanak a helyükbe. Kifejezte meggyőződését, hogy a történelmet meghamisító igyekezetet megtöri a józanság és a hitelesség, még akkor is, ha az antifasiszta ellenállás és személyiségei – átmenetileg – egyre kevesebbszer jelennek meg a közoktatásban, a közbeszédben.
Hanti Vilmos emlékeztetett arra, hogy a fasiszta, neonáci nézetek napjainkban leginkább a kirekesztés, az idegengyűlöletet, a burkolt vagy leplezetlen rasszizmus képében jelentkeznek, tetézve sok helyütt az elvakult szélsőségességgel, az ultranacionalizmus mitikus történelemszemléletével. „Mindezeket a nézeteket a demokratikus erőknek el kell szigetelniük, folyamatos és meggyőző munkát kell folytatniuk, mindenekelőtt a fiatalabb nemzedékek köreiben, hogy elmondhassák nekik tegnapjaink igaz történetét – hangoztatta a szónok. – A hiteles történelemoktatás ezért különösen fontos.”
A háború ellentétes az emberiség érdekeivel. Az antifasiszták békét akarnak. Csakhogy napjaink helyi háborúi, konfliktusai miatt mára főleg Európában növekszik a menekültek száma. Egyes országokban a menekültek ügyének kezelésében évek tapasztalt botrányos, embertelen esetek miatt a FIR is mélységes aggodalmát fejezte ki. Az EU minden tagállamának közösen és humanitárius szellemben kell részt vennie a mindenekelőtt szélsőjobboldali, populista demagógia elleni küzdelemben. Európa nem zárkózhat be.
A szónok végezetül felhívta a figyelmet földrészünk és az egész világ súlyos politikai, gazdasági, társadalmi válságaira, és közös cselekvésre, szolidaritásra szólított föl abban a szellemben, amelyet a népek együttes akarattal fogalmazta meg 75 esztendővel ezelőtt, amikor véget ért a második világháború.
„Az egykori antifasiszta ellenállók milliói nem azért áldozták életüket a II. világháborúban, hogy utódaik ma tétlenül nézzék az újfasizmus és más embertelen eszmék közéleti megjelenését és térhódítását” – fejezte be nagy egyetértéssel fogadott ünnepi beszédét Hanti Vilmos, a Nemzetközi Ellenállók Szövetségének (FIR) elnöke.