A kormánybiztos, akinek feladata a magyar filmipar versenyképességét előmozdító intézkedéseket megalapozó 
stratégia kidolgozása, szakmai egyeztetést követően jelentette be a Magyar Nemzeti Filmalap közhasznú Zrt. 
létrehozását. 

Elképzelései szerint az új filmtámogatási rendszer folyamatos pályáztatáson, a különféle műfajok közönséghez 
juttatásán alapul, ide értve a mozikat, televíziót, filmfesztiválokat is. A pályáztatás kiinduló pontja a forgatókönyv, 
szinopszis, vagy javasolt filmterv, amit egy kinevezendő ötfős grémium bírálna el a támogatás odaítélése előtt. A 
koncepció lényeges eleme az „egyablakos rendszer”, azaz egy műfajhoz tartozó tervvel egy intézménynél, központi 
irodánál lehet majd pályázni, amely viszont figyelemmel kísérné a film egész útját, és nagy adatbázissal segítené a 
filmkészítés folyamatát. A normatív támogatások rendszere megszűnik. Az elhangzottak szerint ezzel a pénzekkel 
való keveredéseket, netán visszaéléseket, rossz gazdálkodásokat szeretnék kiszűrni. A kormány jóváhagyását 
követően a mozgóképszakmai feladatokat tematizálva az alábbi intézmények hatáskörébe utalják:

Magyar Nemzeti Filmalap:(MNF) a filmszínházi bemutatásra szánt műfajok: a hazai és koprodukciós gyártású 
játékfilmek, az egész estés animációs, valamint dokumentumfilmek, továbbá az új tehetségek elindulását szolgáló 
első és kísérleti filmek. Az MNF támogatásának felhasználására művenként „projektcégeket” kell létrehozni, hogy a 
filmalap kijelölt szakemberei végigkísérhessék és segíthessék a fejlesztés, a gyártás és a könyvelés teljes folyamatát. A tervek szerint az idén rendelkezésre álló, megközelítőleg 2 milliárd forintból 3–4 egész estés film támogatása várható maximum 15 millió forint, vagy a költségvetés feléig. Előfordulhat ennél nagyobb támogatás, de akkor a filmalap a film bevételéből is részesül. A jövő évtől kezdve évi 8–10 új magyar film támogatása a cél, – 
természetesen az Országgyűlés által elfogadott éves költségvetéstől függően. 

A koncepció szerint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaphoz tartoznak a televíziós bemutatásra 
készülő dokumentumfilmek vagy sorozatok, a tudományos ismeretterjesztő, valamint a rövid animációs filmek. 
Ezekre a műfajokra hozzávetőlegesen 700 millió forintos keretet különítenek el.A filmalap és az MTV Alap között megkezdődtek a tárgyalások a tv-filmek és -sorozatok közös támogatásával 
kapcsolatban. 

Az egyéb mozgóképszakmai feladatok, pl. a Mozgókép Mestere-díjak, kiadványok, rendezvények szervezetek, 
filmklubok támogatásának új otthont kell találni; ez lehet a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma, vagy a Nemzeti 
Kulturális Alap. A Filmszemle gondjaival momentán nem foglalkoznak.

Vajna elmondta: a legnagyobb súlyt a forgatókönyvre fekteti, ezért a filmalap a szakmai képzésben szoros 
kapcsolatot alakít ki egyrészt az ELTE új filmkészítő szakirányával, ahol az együttműködésben a forgatókönyvírás és 
-fejlesztés oktatását nemzetközi műhelyek szervezésével, továbbá világhírű forgatókönyvírók és rendezők 
közreműködésével kívánják segíteni. Másrészt a Színház és Filmművészeti Egyetemmel is megkezdődtek az 
együttműködési tárgyalások egyebek között arról, hogy az intézmény hallgatói „tanoncprogram” formájában szakmai gyakorlatokon vehessenek részt a nemzetközi produkciók fogatásán. Erről máris megkezdődtek az egyeztetések a nagy stúdiókkal és a bérmunkákkal foglalkozó produkciós irodákkal. 

A művészfilmek és az art mozik támogatására szükség van, a rájuk vonatkozó végleges koncepció kidolgozása 
elkezdődött; olyan gondok is felvetődnek, hogy egy-egy digitális kópia elkészítése, vetítése háromszorosába kerül az analógénak. 

A kormánybiztosi koncepcióban részletezett változások nem érintik a filmgyártás 20 százalékos adókedvezményét; 
az továbbra is változatlan formában igényelhető. 

A nemzetközi filmszakmai tevékenység bővül a forgalmazással és a nemzetközi filmeladással. Szeretnének a 
marketingre is odafigyelni – hangzott el. A filmalap égisze alatt működik majd az európai uniós filmtámogatásokat 
kezelő Eurimages iroda, a Media Desk és a fesztiváloztatás is. 

Az elképzelések szerint a filmes vagyonelemeket a megszűnő állami stúdióktól és egyéb cégektől a Magyar Nemzeti 
Filmalapnál működő filmvagyon-kezelő igazgatóság veszi át.

Elhangzott: a tervezett változásokat a kormánybiztos és munkatársai egyeztették az Európai Bizottsággal, és 
megerősíttetett, hogy nem szükséges az EB előzetes jóváhagyása, mert az új feltétel-rendszer nem okoz változást 
az N202/2008-i határozatban foglalt követelmények teljesítésében (pl. a kitöltendő kulturális teszt, illetve a 
meghatározott támogatási keretösszegek). A vonatkozó jogszabályokba módosítás révén beírják a Magyar Nemzeti Filmalapot.

Vajna az új szervezetet most 5–6, később legföljebb 18 munkatárssal kívánja működtetni, és nagyon bízik abban, 
hogy a nézőszámot is sikerül majd megemelni a közönségsikert arató, a fesztiválokon jól szereplő, és a nemzetközi 
filmforgalmazásban nyereséget eredményező filmek elkészülésének támogatásával. Azt majd a jövő tapasztalatai 
fogják eldönteni, hogy az új elképzelések a hazai filmszakma épülésére, vagy kárára lesznek-e.