A vizsgált időszakban a 15–64 évesek 62,9%-a, azaz 4 millió 263 ezer jelent meg (foglalkoztatottként, illetve munkanélküliként) a munkaerőpiacon, 39 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt. A férfiak 69%-os aktivitási aránya 0,6 százalékponttal, a nők 57%-os aránya 0,4 százalékponttal volt magasabb a 2010. május–júliusinál.
A 15–64 éves foglalkoztatottak száma átlagosan 3 millió 800 ezer volt, 43 ezerrel több az egy évvel ezelőttinél. A korcsoport 56,1%-os foglalkoztatási rátája 0,6 százalékponttal haladta meg az előző év azonos időszakit. A 15–64 éves férfinépességből 2 millió 53 ezren voltak foglalkoztatottak, ami 61,6%-os foglalkoztatási rátának felelt meg. A nőket 1 millió 747 ezer fős, 50,7%-os foglalkoztatottság jellemezte. A férfifoglalkoztatottak száma 43 ezerrel haladta meg az egy évvel azelőttit, ami 1,1 százalékpontos javulás a foglalkoztatási rátájukban. A nők foglalkoztatási mutatói lényegében nem változtak.
A 15–74 éves munkanélküliek száma 463 ezer olt, 4 ezerrel kevesebb, mint egy évvel azelőtt. A munkanélküliségi ráta 10,8%-os értéke az előző év azonos időszakához mérten 0,2 százalékponttal volt alacsonyabb. A változás mértéke mindkét mutató esetében mintavételi hibahatáron belül volt.
A férfiak munkanélküliségi rátájának értéke a múlt egy év alatt 0,7 százalékponttal 10,7%-ra csökkent, miközben a nőké 0,3 százalékponttal 10,8%-ra emelkedett.
A munkanélküliek hatoda a munkaerőpiacon csak kis számban jelen lévő 15–24 éves korosztályból került ki, az erre a korcsoportra számított 25%-os munkanélküliségi ráta 1,3 százalékponttal volt alacsonyabb, mint 2010 azonos időszakában. A 25–54 évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája a múlt egy évben 0,3 százalékponttal, 10%-ra csökkent.
A munkanélküliek 50,7%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,2 hónap.
Elemzők: továbbra is magas lehet idén a munkanélküliség
(MTI) Barta György, a CIB Bank vezető elemzője az MTI megkeresésére úgy vélekedett, az adatoknak nagyon örülni nem lehet, a munkanélküliségi ráta stagnálása azt jelenti: nem volt javulás. Az átlagos munkakeresési idő még mindig nagyon hosszú – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: ez arra utal, hogy még mindig nagyon „laza” a munkaerőpiac, azaz nagyon nehéz állást találni. Nincs érdemi munkaerő-piaci „feszülés” – hangsúlyozta. Szerinte a javulás elhúzódó lesz.
Egy biztató részlet van csupán az adatok között, az, hogy tovább nőtt a foglalkoztatottság, amely abból származott, hogy a gazdaságilag aktívak száma tovább emelkedett – hívta fel a figyelmet. Mint mondta, ez üdvözlendő.
Előrejelzése szerint idén még nem lesz érdemi javulás a munkaerőpiacon, az állástalanok aránya az év végén is 10,8 százalék lehet, ahogy tavaly is. Kiemelte: 2012-ben főként a közmunkaprogramoknak köszönhetően lehet kisebb javulás, ennek azonban lesznek költségvetési hatásai.
Úgy vélekedett, a kormányhoz közel álló közgazdászok is egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy a kormány által kitűzött, lefelé revideált munkaerő-piaci célok sem teljesíthetőek. Kockázatot jelent, hogy sok rokkant nyugdíjast igyekszik a kabinet visszavezetni a munkaerőpiacra – tette hozzá azzal, hogy az e csoportba tartozók alkalmazhatósága nem túl jó, így jelentős részüket munkanélküliként regisztrálják majd. Kiemelte még, hogy az év elején meglépett adócsökkentésnek, amelytől a kormány azt is reméltek, hogy meghozza némileg a vállalatok foglalkoztatási kedvét, nem volt érdemi munkaerő-piaci hatása.
Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az elemzői várakozásoknál magasabb, 10,8 százalék maradt a munkanélküliségi ráta május-július között, azonban kissé mérséklődött az egy évvel korábbi 11 százalékról.
A vártnál magasabb munkanélküliségi ráta mögött az aktivitási ráta növekedése áll, ami önmagában kedvező is, feltehetően a megszigorított nyugdíjba vonulási feltételeket tükrözi, de szerepe lehetett a frissen végzettek megjelenésének is. A foglalkoztatottak száma a vártnál gyorsabban, 23,3 ezer fővel emelkedett az április-júniusi átlaghoz képest, míg 42,7 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ami feltehetően nagyobb részt a közmunkaprogramok felfutásának köszönhető – húzta alá. A munkanélküliek száma ugyanakkor 2,5 ezerrel nőtt az előző háromhavi periódushoz képest, míg 4 ezerrel csökkent az egy évvel ezelőttihez képest – közölte.
Prognózisa szerint a következő hónapokban szezonális hatások és a feldolgozóipar munkaerő-kereslete miatt a foglalkoztatás kissé tovább nőhet, míg a munkanélküliség magas maradhat. A munkanélküliségi ráta a nyár végére 10,4 százalékra csökkenhet, azonban a jövő év elejére szezonális hatások miatt újra elérheti a 11 százalékot. Az elemző idén éves átlagban 10,9 százalékos, jövőre 10,5 százalékos munkanélküliségi rátára számít.
Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője szerint szépen növekszik a foglalkoztatás az év eleje óta. Ez az adat pozitív fejleményeket mutathat – hívta fel a figyelmet. Szerinte ez a javulás az exportra termelő ágazatoknak köszönhető. Aláhúzta azonban, hogy nincsenek összhangban a második negyedéves növekedési és a munkaerő-piaci adatok, nőtt a foglalkoztatottság, de nem javult a termelékenység. Szerinte az adatok azt mutathatják, hogy vagy átmeneti hatás miatt volt alacsony a GDP a második negyedévben, vagy alapvetően lassult a növekedés, és a munkaadók még nem alkalmazkodtak hozzá. Ha az utóbbi az igaz, akkor várhatóan csökkeni fog a foglalkoztatottság – emelte ki.