Válaszra sem méltatott magyar újságírók

Tüntetésen megtámadott újságírók, rendőri erőszak, halálos fenyegetések, perek – számtalan akadályt gördítenek Európában is a független újságírás útjába, ezekről beszélgettek újságírók és EP-képviselők a sajtószabadság napján az Európai Parlamentben.

Munk Veronika a Telex társfőszerkesztője egy kérdésre válaszolva azt mondta, hogy jó stratégia lehet a források elzárása a jogállami mechanizmussal. Vera Jourová hétfői sajtótájékoztatóján új bizottsági ajánlásokról beszélt az újságírók védelmében.

Az újságírást teljesen blokkolják vagy súlyosan akadályozzák az általunk felmért országok 73 százalékában – mondta Christophe Deloire a beszélgetés elején. Hozzátette, hogy „ez nagy kár, hiszen az újságírás a legjobb vakcina a dezinformáció vírusa ellen”.

A Riporterek Határok Nélkül (RSF) szervezet főtitkára pozitívumként kiemelte, hogy Európa még mindig az a kontinens, ahol a leginkább kedvező a helyzet a sajtószabadság szempontjából.

Deloire negatív példaként először Német- és Olaszországot említette, ahol a járványügyi intézkedések elleni demonstrációkon a szélsőségesek több alkalommal az eseményről tudósító újságírókra támadtak. Francia- és Görögországban pedig a rendőrség alkalmazott újságírókkal szemben erőszakot, vagy vette őket őrizetbe jogtalanul.

Hangsúlyozta: világosan látszik, hogy nőtt az újságírókkal szembeni erőszak, de szerinte ez a jelenség a járványtól függetlenül létezik. Ami a pandémia alatt romlott, az például az újságírók forrásainak csökkentése, például azzal, hogy a kórházakba nem engedték be a médiát és az ott dolgozókat nyilatkozni.

Szlovákiából Deloire említette Jan Kuciak újságíró megölésének a perét, ahol felmentették azt az üzletembert, aki a vád szerint megbízást adott a galád gyilkosságra.

Magyarországról ezt mondta: az EU-nak minden létező eszközt be kellene vetnie, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök „lazítson a magyar média szorításán”. Ugyanez érvényes Lengyelországra és Szlovéniára – tette hozzá.

Magyarország a 92. helyre csúszott vissza a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság-rangsorában. Egyedül Bulgáriában rosszabb a helyzet. Magyarország 2006-ban még a 10. helyen állt, az Orbán-kormány megalakulásakor 2010-ben pedig már a 25. volt.

Heidi Hautala finn zöldpárti EP-képviselő Munk Veronikával, a Telex.hu társfőszerkesztőjével beszélgetett arról, hogy milyen kihívásokkal szembesülnek a független újságírók Magyarországon.

Munk hangsúlyozta: Magyarországon nincsenek fizikai fenyegetések, nem zárják börtönbe az újságírókat, nem öltek meg újságírót. A gond az, hogy a magyar állam és kormány megpróbálja megnehezíteni, ellehetetleníteni a munkájukat azzal, hogy nem biztosít hozzáférést az információkhoz. Nem válaszolnak az újságírói kérdésekre, nem engedik közel az újságírókat, hogy kérdezhessenek – sorolta.

Példaként említette, hogy a tavaly szeptemberben indult Telex első száz napjában 52 kérdést tettek fel a kormánynak és állami intézményeknek. Mindössze 9 esetben kaptak választ.

A Telexnek körülbelül 700 000 olvasója van naponta, körülbelül egy hónap alatt gyűjtöttek össze 1 millió eurót a működésükre, 44 ezer adományozott pénzt.

Sophia In ‘T Veld holland liberális EP-képviselő arról kérdezte, hogy ha az EP cselekszik, és bíróság elé viszi a Bizottságot, ezzel kikényszerítve, hogy alkalmazzák a jogállami mechanizmust, vonják meg az EU-s forrásokat az olyan országoktól, mint Lengyel- és Magyarország, az segíthet-e a média szabadságának és sokszínűségének a megvédésében. Munk szerint „minden a pénzről szól, ezért ez jó irány lehet, hogy megoldást találjanak a problémára”. Azonban szkeptikus, nem biztos abban, hogy a pénzforrások elzárása változtatna például azokon a nehézségeken, melyekkel szembesülnek a független újságírók a munkájuk közben, hiszen ezek mind legális dolgok, és az országban demokrácia van.

Nikolaj Stajkov bolgár oknyomozó újságíró arról beszélt, hogy Bulgáriában már fizikai fenyegetésnek is ki vannak téve az újságírók: verések és letartóztatások formájában. Az EU- országok közül a legrosszabb ott a sajtószabadság helyzete a Riporterek Határok Nélkül jelentése szerint.

Stajkovot életveszélyesen megfenyegették, miután az ügyészség munkájával kapcsolatos cikken dolgozott és ehhez interjút kért egy egykori magas beosztású bírótól. A kérelemre nem kapott semmilyen választ, de elkezdték ismeretlenek fenyegető üzenetekkel hívogatni, temetkezési szolgáltatásról szóló e-maileket kapott, az otthonát és a szülei otthonát is megrongálták – üzenve ezzel: tudják, hogy hol lakik. A rendőrség nem végzett rendes nyomozást az ügyében, még azoknak a telefonszámoknak sem néztek utána, ahonnan hívták – mondta el.

Sajnos az a benyomásom, hogy az oknyomozó újságírás és az ügyészség nem ugyanazon az oldalán van a barikádnak a korrupció- és szervezett bűnözés elleni harcban. Nikolaj Stajkov  bolgár oknyomozó újságíró

A sajtószabadság napján tartott beszélgetés harmadik újságíró meghívottja az olasz Federica Angeli volt, aki a római maffiáról írt oknyomozó riportot. Arról, hogy miként változtatták meg a demokratikus szabályokat, szereztek befolyást legális üzletekben, fektettek be pénzt például a Rómához közeli tengerparton a boltokban tisztségviselők megvesztegetésével.

Életveszélyes fenyegetéseket kapott, ezért 8 éve él védelem alatt. Mint mondta, ez nemcsak a magánéletére van hatással, de megnehezíti a munkát is. Nehéz úgy oknyomozó riporterként informálódni, hogy mindenhova fegyveres kíséri.

Azt is bevallotta, hogy még mindig fél, mert az ő helyzetében lévőknél a félelem sosem múlik el. Ennek ellenére úgy érzi, hogy jó döntést hozott.

Egy toll többekkel végezhet, mint egy kard – idézett egy olasz mondást az újságíró, hozzátéve, hogy azok, akikről a cikke szólt, börtönben vannak. Sok embernek visszaadta a szabadságát, sokan már nem félnek jelenteni a hatóságoknak, hogy mi zajlik. Egyedül azt sajnálja, hogy a családját is belerángatta az ügybe.

Máltán 2017-ben egy bankról megjelentek újságcikkek, melyek leleplezik, hogy részt vett pénzmosási ügyletekben. A bank több milliós perrel fenyegette meg a kis piac miatt kicsi, és kevés pénzzel rendelkező helyi médiumokat – idézte fel David Casa néppárti EP-képviselő a beszélgetésen. Mint mondta a médiavállalatok kénytelenek voltak eltüntetni a szóban forgó cikkeket, annak ellenére, hogy a történet igaz volt, mert túl nagy összeget buktak volna, ha elvesztik a pert.

Új ajánlások a bizottságtól az újságírók védelmében

A sajtószabadság napján nyilatkozó Vera Jourová bizottsági alelnök felidézte, hogy a múlt években meggyilkoltak három újságírót Európában. Ezért a bizottság új ajánlásokat dolgoz ki a riporterek védelmében.

„Új ajánlásokat készítünk elő a tagállamok számára, hogy növeljük az újságírók védelmét. Reagálni kell a fenyegetésekre, hiszen a megtámadott újságírók mindegyike fenyegetéseket kapott. Azonban erre nem jött megfelelő válasz a rendőrségtől. Még az idén közzétesszük az ajánlásokat” – tette hozzá Jourová.

És a bizottság új jogszabály-tervezeten dolgozik a sajtószabadság védelmében. A sajtószabadság-törvényt jövőre mutathatják majd be.

„Az európai szabályok nem ismerik el a média különleges szerepét, amit a demokrácia egyik pillérként lát el. Éppen ezért tárgyalunk arról Thierry Breton közös piacért felelős biztossal, hogy talán ideje lenne javaslatot tenni a szabad sajtótörvényre. Meggyőződésem, hogy meg kell tennünk ezt a lépést” – mondta bizottsági alelnök.

Szerinte a tagállamoknak az újjáépítési alapokból van lehetőségük segíteni a médiát.

Utolsó előtti helyen Magyarország az EU-ban a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság-listáján  * Elfogadhatatlannak minősítette a magyar köztévé riportját az osztrák külügy * RSF: „problémás” a magyar sajtószabadság

Varga Judit éteri gyengédséggel adózik Soros képességeinek

Gábor György jegyzete

Már megint Varga Judit mondta ki a lényeget! Azt követően, hogy a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-szervezet Orbán Viktort fölvette a „sajtószabadság ellenségeinek” listájára, a sajtó- és véleményszabadság harcosainak oly parádés társaságába, mint például Aljakszandr Lukasenko, Ali Hámenei, Bassár el-Aszad, Daniel Ortega, Ilham Aliyev, Kim Dzsongun, Mohammed bin Salman, Recep Tayyip Erdoğan, Rodrigo Duterte vagy Vlagyimir Putyin, Varga Judit azonnal értelmezte a történteket, s rámutatott a lényegre:

„a Soros ex machina ismét belendült”.

Ezzel a mondatával valójában nem imádott főnökét, Orbán Viktort védte meg, hanem éteri gyengédséggel és törékeny szeméremmel adózott Soros Györgynek, s Soros György földöntúli, olümposzi képességeinek. A fogalom (deus ex machina, görögül: ἀπὸ μηχανῆς θεός) ugyanis azt a dramaturgiai elemet jelenti, amikor az emberi ésszel, képességgel és tudással már megoldhatatlannak látszó szituációt vagy cselekményhelyzetet valamely váratlanul megjelenő istenség (akit leggyakrabban egy daruval vagy más szerkezettel emeltek be a színpadra) isteni erejénél és képességénél fogva megoldja, azzal a tanulsággal szolgálva a nézőknek, hogy a kilátástalannak tűnő emberi-földi bonyodalmakat egyedül az olümposziak képesek kezelni, s azokra harmonikus, valamennyi fél számára elfogadható megoldást találni. Épp, amint ez megesik például Euripidész Oresztész c. drámájának legvégén, amikor fentről, a felhők közül érkező (ex machina) Apollón békét teremt, megszünteti a viszályt, s akihez aztán a Kar a darab legvégén méltán fordul e szavakkal: „Ó, te hatalmas szent Győzelem, te az életemet kísérd, sose szűnj koszorúzni!”

Ha Varga Judit azt szerette volna mondani, hogy Soros újfent „lebukott”, mert még a Riporterek Határok Nélkül szervezetét is, mint mindent a kozmikus mindenségben, ő mozgat, ő irányít, ő felügyel és ő pénzel, akkor mindenféle nagyzolás helyett elég lett volna annyit mondania, hogy újfent kibújt a (Soros nevű) szög a zsákból. Ha viszont sima szájával kecsegtetni akarta Soros Györgyöt, akkor ezt – mi tagadás – rendkívül artisztikusan tette, s ezzel a bűbájos gesztusával akár célt is érhet.

Igaz, a boldog beteljesüléshez feltehetően deus ex machinára lesz majd szükség.