Varsóban megtért a borjú? – Orbán nem nyugszik, bár lyukas a nadrágja

Magyarországgal ellentétben mintha a lengyel vezetés a megbékélést keresné az EU-val az Európai Bíróság iránymutató jogállami határozata után, annál is inkább, mivel úgy tűnik föl, hogy az új mechanizmussal a Bizottság megfelelő eszközt kapott a kezébe általában a bajkeverőkkel szemben – írja a tekintélyes The Economist.

Varsó évek óta macerálta Brüsszelt, de immár vége, hogy az unió az elvek hangoztatásán túl nem tud semmit sem tenni. Így aztán a lengyel hatóságok ebben a hónapban kétszer is felajánlották: visszakoznak a sokat bírált jogi reform ügyében.

Az egyik ok, hogy Oroszország csörteti a kardot Ukrajna kapcsán, és ilyen feszült időben nem tanácsos elidegeníteni a szövetségeseket. Ráadásul új menekültválság körvonalazódik. Így a lengyelek rendezték a vitát a csehekkel a turówi lignitbánya ügyében és lemondtak arról, hogy államosítsák az amerikai Discovery-csoport lengyelországi hírtévéjét.

A meghátrálásnak azonban van egy prózaibb indoka is: a pénz. A Bizottság egyelőre befagyasztotta a koronaalapból félretett 36 milliárd eurót, pedig az kb. 2%-kal dobná meg a lengyel GDP-t a következő években. Emellett, csakhogy még rosszabb legyen a dolog az európai gazfickók számára, elhárult az akadály az új jogállami rendszer elől és az érinti a költségvetési támogatásokat is. Nem beszélve arról, hogy az EUB hatalmas napi bírságokat vetett ki a PiS-kormányra.  

Ez így már akkora summa, hogy Lengyelország kétszer is meggondolja, főként mivel idáig a szubvenciók egyik legfőbb kedvezményezettje volt és ha kiesnek ezek az alapok, akkor azt bőrükön éreznék a szavazópolgárok.

Magyarország más, mert Orbán a vazallusaira herdálta el a brüsszeli alapokat, ezért az átlagpolgár nemigen érzékelné, ha bezárul a bőségszaru. A csókosok annál inkább. Ily módon a magyar miniszterelnök inkább dacolhat az unióval.

Ám kérdés, hogy az EU kíván-e élni az új felhatalmazással. Németország sokáig pártolta, hogy bánjanak puha kézzel a jogsértőkkel. Ellenben a lengyelek most a döntéshozatal megbénításával fenyegetőznek az európai intézményekben, csak itt az a gond, hogy manapság rengeteg kérdésben nem tanácsos vétózni.  Ezzel együtt továbbra sem világos, mekkorák Brüsszel győzelmi esélyei Varsóval szemben, de immár sokkal erősebbnek látszik, mint még nem is oly régen.

Magyarország szakaszgyőzelmet aratott az EU ellen a jogállami vitában: egy brüsszeli szóvivő bejelentette, hogy a Bizottság egy hónapon belül beindíthatja ugyan az új mechanizmust, de akár 9 hónapig is eltarthat, amíg pénzeket fagyaszt be a demokratikus normákat megsértő kormányok ellen – írja a Die Presse. A magyar választások viszont nem egészen másfél hónap múlva lesznek.

Az EU ugyanakkor nyomást gyakorol Lengyelországra: az illetékes miniszterek jövő kedden ismét a Varsó ellen folyamatban lévő jogállami eljárással foglalkoznak, bár sok esélyük nincs a sikerre, mivel Magyarország vétóval akadályozhatja meg az érdemi lépéseket. (Sőt, lehet, hogy Szlovénia is csatlakozik hozzá.) Egy uniós diplomata szerint azonban mégis van értelme nekifutni a dolognak, mivel a két országban enyhén szólva is rendkívül aggasztó a helyzet. És a két vezetés lehetőséget kap, hogy kifejtse álláspontját a többiek előtt, sőt, még az sem kizárt, hogy módosít politikáján.

Magyarországon minden csak drágább lesz, de Orbán politikailag bebiztosítja magát. Az infláció központi kérdés a választás előtt, a kormány az árak ellenőrzésével és bőkezű társadalmi juttatásokkal igyekszik kifogni a szelet az ellenzék vitorlájából. A kampány azonban meglepően éles, de a végeredmény, az esetleges hatalomváltás szempontjából döntő lesz, mennyire képes egységet sugározni az ellenzék, de még inkább, hogy Orbánnak sikerül-e a gazdasági jólét tartósságáról meggyőznie a polgárokat, függetlenül az erős drágulástól és az EU-val zajló vitáktól – olvasható a Neue Zürcher Zeitung elemzésében.

A Policy Solutions felmérése szerint a lakosság számára a magas megélhetési költségek, illetve az alacsony bérek a legégetőbb gond. Sokak életszínvonala meglehetősen alacsony. Viszont az árak legutóbb 7,1%-kal ugrottak meg. Ugyanakkor a munkanélküliség felére esett vissza, ellenben a keresetek erősen nőttek. Ezzel együtt átszámítva csupán átlagosan 950 franknak felelnek meg, és ennél csupán három tagállam tud rosszabb értéket felmutatni az EU-ban.

Ebbe belejátszik persze, hogy a járvány nyomán mindenütt drágulás megy végbe. De a magyaroknál főleg az élelmiszereknél drámai a változás, majdnem 18%, és hamarosan megnyomják a ceruzát az éttermek is. Csaknem 15 éve nem volt ilyen magas szinten az infláció. A hatalom felismerte, hogy baj van, ezért nem csak nyugdíjakat, hanem a minimálbért is növelte. Korlátozta hat alapvető élelem, valamint a benzin árát. Azt gondolja, hogy ezek a lépések 2%-kal fékezik az áremelkedés ütemét.

Orbán Balázs államtitkár szerint a gondok nagyrésze külföldről ered, az ellenzék viszont igyekszik a kormányra hárítani a felelősséget. Ugyanakkor közgazdászok abból indulnak ki, hogy a hatósági ármegállapítás rövidtávon jó ugyan az infláció ellen, de a következmény a már most is tapasztalható áruhiány. A miniszterelnök ellenfelei számára ezzel együtt nem lesz könnyű tőkét kovácsolni a magasba törő árakból.

A hatalom ugyanis sok pénzt és drasztikus intézkedéseket vet be, ami április 3-áig csillapíthatja az indulatokat. Azonkívül, hála az orosz kapcsolatnak, viszonylag alacsonynak az energiaárak. Ám ezt a fajta populizmust hosszabb távon aligha lehet fenntartani, emellett folyamatosan gyarapszik a költségvetési hiány. Az ellenzéki hat párt ugyanakkor ragaszkodik a legtöbb szociálpolitikai lépéshez. Távolabbra tekintve: fölöttébb problémás, hogy a hatalom ilyen nagyvonalúan bánik az adóforintokkal, főként miután várható, hogy a jogállami aggályok miatt Brüsszel keményen visszafoghatja a támogatásokat.

Magyarországon gondok vannak a benzinkutaknál, mert kisebb szolgáltatók korlátozzák a naponta és személyenként kiadható mennyiséget, miután a kormány a maximális ár bevezetésével ráfizetésessé tette az üzletet. A nagykereskedelmi ár pl. a dízel esetében jóval meghaladja a megengedett 480 forintot, ezért beindult a benzinturizmus is. Azaz: határon túlról immár nagyfogyasztók is magyar kutatnál tankolnak – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Az infláció viszonylag magas, decemberben 7,4 %-ot tett ki, amire 15 éve nem volt példa. Így az ország a lengyelek és a baltiak mellett rekordernek számít Európában. A hatalom ugyanakkor igyekszik megnyugtatni az embereket a választás előtt. Ám elképzelhető, hogy az üzemanyagárak visszafogása miatt benzinkutak zárnak be.

Hatalmas sajtókampány zajlik Magyarországon a nemszeretem civil szerveztek lejáratására, illetve Orbán Viktor pozícióinak megerősítésére – állapítja meg a Le Monde. A módszer ultraprofi, a hivatalos propaganda által terjesztett dezinformáció nagyon emlékeztet arra, ami a négy évvel ezelőtti választások előtt történt. Akkor a Politico azt derítette ki, hogy a szálak a Black Cube izraeli magán hírszerző céghez vezettek.

Nagyon úgy látszik, hogy most minden mélyütés megengedett. A Magyar Nemzet, a kormány első számú szócsöve lassan két hete szinte minden nap állítólagos leleplezéseket közöl civil aktivistáktól a ‘Soros-hálózatról’. Az üzletembert Orbán a fő közellenségnek tette meg. A folyamatban lévő kampány azt állítja, hogy Soros üzelmeinek célja az ország lejáratása külföldön a világsajtón keresztül. Az egykor tekintélyes orgánumnak számított Magyar Nemzet mára a miniszterelnök legfőbb propaganda eszközévé silányult, és mindannyiszor ismeretlen forrásra hivatkozik.

A cikkeket azután szélsebesen lefordítják angolra, franciára és németre. A lényeg: „Soros ügynökei egymás után buknak le, mert Magyarországon szó sincs diktatúráról, nagy világlapok hamis képet festenek az országról”. Az információkat azonnal átveszi a hatalom közeli média, és közzéteszik a kormány blogján is angolul. Kovács Zoltán pedig rögvest továbbítja a „leleplezéseket” a nemzetközi sajtónak.

Csak éppen nagyon az rajzolódik ki, hogy az akció mögött jól szervezett titkosszolgálati művelet húzódik meg. Mert mint pl. Jeney Orsolya, az Amnesty International volt igazgatója elmondta, róla úgy készítettek felvételt, hogy állásinterjúra hívták, mivel akkor nem volt munkája, ám a másfél órás beszélgetésen nem jutottak semmire sem. Elvileg arról volt szó, hogy egy alapítványnál kellene dolgoznia, amit egy brit földön élő, gazdag muzulmán üzletember hozna létre, de hogy a megbeszélésből a Magyar Nemzet részleteket hozzon nyilvánosságra, azt az érintett felháborítónak, és egy demokráciában megengedhetetlennek tartja.

Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság elnöke azt mondja, rögtön gyanút fogott, hogy itt valami bűzlik, amikor több ismerőse is beszélt neki ezekről a fura találkozókról, ahol egyébként többször is ugyanaz az ember volt a tárgyalópartner.

Egyébiránt megpróbálták belerángatni az ügybe az Nemzetközi Újságíró-szövetség első emberét is, mert megjelent egy blogbejegyzés a francia Médiapart-on, amely szerint Peyregne bírál egy sor nagytekintélyű világlapot, amiért azok fenyegetésnek tekintik Orbánt a demokráciával szemben. Ám az érintett közölte, hogy soha senkivel nem találkozott az oknyomozó újságtól, viszont rémlik neki, hogy egyszer, 2020 őszén leült egy illetővel, egy titokzatos, Alexander Svoboda nevű férfival, aki arról beszélt, hogy alapítványt kíván létesíteni Magyarországon a dezinformáció elleni harc céljából.

A Magyar Nemzet viszont úgy tálalta, hogy a francia tisztségviselő szervezete módszertani útmutatóval szolgál olyan orgánumok számára, mint az Financial Times, a The New York Times, a Die Welt és a Le Monde. Az egész mögött pedig megint csak Soros van, aki nyilvánvalóan befolyásolni igyekszik, mi jelenjen meg Magyarországról. Szóval, az egész nevetséges – mondja az illetékes, aki különben elismeri, hogy szervezete kap pénzt Soros alapítványaitól, ám az soha nem kért érte semmit sem cserében.

A demokráciák győzedelmeskedni tudnak az autokráciák elleni halálos küzdelemben, de a Hszi–Putyin-tengelyt csak akkor tudják legyűrni, ha együttműködnek a technológiai fejlesztésben és többen költenek a védelemre – olvasható a The Timesban. A liberális világrend nem szembesült ekkora kihívással 1989 óta, egyrészt Ukrajna, másrészt Kína ázsiai húzásai miatt. A két ország véget akar vetni Amerika vezető helyének a nemzetközi porondon. Mindkettő azon van, hogy ismerjék el befolyási övezeteit. Félnek a demokráciától és azt szeretnék, ha a világ biztonságosabb volna az autokráciák számára.

Összefogásuk egyik azonnali előnye, hogy az Egyesült Államok kénytelen megosztani figyelmét a két fenyegetés között. Nem lehet tudni, mi történik, ha Putyin éppen akkor gyakorol nyomást Kijevre, amikor Peking megindul Tajvan ellen. Még Amerika sem képes egyszerre reagálni a két válságra. Az orosz–kínai együttműködés másik hozománya, hogy együtt ellensúlyozni tudja a Nyugat gazdasági erejét. A Kremlt immár nem fenyegeti, hogy belefullad az energiahordozóiba, ha nem tudja eladni a gázt és olajat Európának: a kínaiak boldogan megveszik tőle.

Viszont: ha a demokráciák nem adnak hathatós választ az Ukrajna elleni agresszióra, akkor az felbátoríthatja Kínát Tajvan ellenében. Amúgy Peking éberen figyeli, mennyi veszteséget hajlandóak elviselni a G7-ek, ha szankciókat rendelnek el Moszkva ellen. A másik oldalnak viszont csökkentenie kell függését ezektől a tekintélyuralmi rezsimektől. Ehhez neki kell diktálnia a szabályokat az új technológiák felé vezető úton.

Fel kell ismernie továbbá, hogy Washington nem viselhet ekkora katonai terhet. Oroszország három éve kb. 30%-kal többet költött védelemre, mint a britek, a franciák vagy a németek. A demokráciák között is vannak ellentétek, de ha nem állnak össze a huzamos feszültség kivédésére, akkor a világ nyugodtabb hely lesz az autokráciák számára, ellenben a jogállam sokkal bizonytalanabb jövő elé néz.

Határkerítés ide vagy oda, Magyarország a reménység útját jelenti a Nyugatra tartó migránsok számára. Orbán Viktor ugyan úgy állítja be az igen éles választási küzdelemben, hogy az ország erőd az illegális migráció ellen, de a határok igencsak lyukasnak látszanak – írja a Reuters. Az adatok szerint ezrek lépnek be magyar területre jogellenesen Szerbia és Románia felől, hiába minden drótakadály és erős őrizet.

Ausztriában tavaly csaknem kétszer annyi, 40 ezer határsértőt fogtak el, mint egy évvel azelőtt (21 641) és java részük Magyarországon át érkezett.

A magyar rendőrség tavaly 1277 embercsempészt kapcsolt le, főleg románokat, szerbeket, magyarokat, ukránokat és bolgárokat, szemben a 2020-i 455-tel. A kormány szóvivője azt közölte, hogy a migráció továbbra is fenyegetés és meg kell erősíteni, illetve át kell szervezni a határvédelmet. Ideértve, hogy új erőket vonnak be.

Rendőrségi információk szerint 2021-ben több mint 122 ezer embert tartóztattak fel délen, egy évvel előtte még a felét sem, csupán 46 ezret. 2020-ban pedig mindössze 17 ezret.