Sokan aggódnak a mesterséges intelligencia (MI) környezetre gyakorolt káros hatásai miatt…vajon tényleg veszélyes? A mesterséges intelligencia nem csupán a digitális tartalom létrehozásának és feldolgozásának eszközéül szolgál, hanem fontos szerepet játszik környezetünk megóvásában is.
Fekete Csaba Csongor (a bal oldali képen) két évtizedes tudással és tapasztalattal rendelkező mesterségesintelligencia-szakértő segítségével tekintettünk át, miként segíthet az MI a környezetünk megóvásában.
Az MI-rendszerek kulcsszerepet töltenek be a digitális tartalom tömörítésében, például a videók esetében. Az internetes forgalom 82%-a videós tartalom, következésképpen hatalmas adatforgalommal jár és tárolóhelyet kíván – nagy mennyiségű energiafelhasználás árán.
A tömörítést szolgáló fejlesztések lehetővé teszik a nagyméretű adatfolyamatok hatékony kezelését anélkül, hogy az a használói élmény rovására menne. A DeepMind által végzett kutatások arra összpontosítanak, hogy miként lehet tökéletesíteni, finomítani a számítógépes rendszerek energia-felhasználását a mesterséges intelligenciával.
A (z angol nyelvben otthonos kifejezéssel) mély (magyarul talán jobb lenne: a „különösen alapos”) tanulásra épülő modelleknek nagy mennyiségű számítási erőforrásra van szükségük, ami persze rengeteg energiafogyasztással járhat. A nagy adatközpontok és szerverfarmok üzemeltetése, amelyek ezeket a rendszereket táplálják, hatalmas környezeti terhelést okoznak.
A Google által alkalmazott, mesterséges intelligenciára épülő optimalizálási folyamatok például 40%-kal csökkentették az adatközpontok hűtési költségeit. Ez nemcsak környezetbarát, hanem gazdaságos megoldás is.
Az MI nélkülözhetetlen eszköz az éghajlatváltozás modellezésében. A kutatók szerint kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy minden eddiginél hatékonyabb intézkedéseket tegyünk a környezet védelméért – mind a szennyezés visszaszorításában, mind pedig a megújuló energiaforrást szolgáló hálózatok stabilabbá tételében (pl. napelemparkok optimális telepítésében). A mesterséges intelligencia által generált adatok és modellek segíthetnek a klímaváltozás hatásainak jobb megértésében és a rájuk adandó hatékony válaszok kidolgozásában.
A Deepmind mesterséges intelligenciája forradalmi lépést tett az anyagtudomány terén és 800 évvel a jövőbe repítette a kutatókat. Az áttörés eredményeként számos új inorganikus kristályt fedeztek fel, amik elképesztő haladás eszközei lehetnek a technológiai fejlődésben. Ezek az anyagok nem csupán új irányokba terelhetik a társadalmat, de a szupravezetőktől a következő generációs akkumulátorokig számos területen forradalmi változásokat hozhatnak.
Az ilyen mérföldkövek révén még előbbre léphetünk a fenntartható energiatermelésben, az egészségügyi eszközök fejlesztésében vagy éppen a környezetvédelemben.
„Fontos, hogy felismerjük és kihasználjuk az MI által kínált lehetőségeket az éghajlatváltozás és környezetszennyezés elleni harcban. Semmiképpen se hagyjuk figyelmen kívül az MI-nek a fenntartható jövőnk formálásában játszott – és majdan játszó – igen fontos szerepét sem, valamint azt se, hogy maga az ember, melyik felhasználási módját részesíti előnyben” – figyelmeztet a szakértő.
Fekete Cs. Csongor jó két évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember az adatalapú üzleti megoldások és fejlesztések területén. Mesterségesintelligencia-modellek fejlesztése mellett üzleti partnereinek is segít az MI vállalati bevezetésében és alkalmazásában. Gépi tanulás technológiára épülő üzleti ajánló rendszerét a Microsoft vezérigazgatója nem egyszer publikált különféle szakmai fórumokon. Fekete Cs. Csongor együttműködik az Európai Űrügynökséggel is, úttörő fejlesztései között szerepel az Opt4Sol.AI, amely kulcsfontosságú eszköz a megújuló energiatermelés bővülésében és a klímaváltozás elleni küzdelemben azáltal, hogy segíti az eddiginél hatékonyabb és fenntarthatóbb napelemes energiaforrások elterjedését.