A kijárási korlátozás okozta bezártság egyre nagyobb vágyat ébresztett az emberekben a szabadban eltöltött idő iránt. Az ingatlannet.hu megvizsgálta, hogy a koronavírus ilyen értelemben megváltoztatta-e az ingatlanvásárlási szokásokat. Nőtt-e azoknak a száma, akik egy vidéki ingatlanba vagy éppenséggel nyaralóba fektetnék be pénzüket.
A koronavírus hatására a vevők körében a lakások kisebb népszerűségnek örvendenek, mint a családi házak vagy a nyaralók. Korábban a hétvégi házak kedvelt ingatlanbefektetési lehetőségnek számítottak ugyan a magyar társadalomban, de ez az évek múltán kikopott. Úgy tűnik föl, most kezdenek újra divatba jönni.
Tehát látványos változás a fogyasztói szokásokban, hogy az ingatlanvásárlók inkább a ritkán lakott területek felé irányítják figyelmüket, ahelyett, hogy a főváros belső kerületeiben keresnék otthonukat. Azok, akik ingatlanvásárláson törik a fejüket, inkább a nagy, kertes házakat preferálják a kislakások helyett; mindenekelőtt a kisgyermekes családok.
A nyaralókat is előnyben részesítik a befektetésben gondolkodók. Ennek oka lehet, hogy a koronavírus miatt felértékelődött a szabadban eltöltött idő szerepe. Akik nagyvárosi lakásban élnek, a szabadnapjukon szeretnének kimozdulni, erre pedig a legjobb választás egy hétvégi ház.
Az ingatlannet.hu vizsgálata alá vonta azon ingatlanhirdetőket, akik éltek a csereopció lehetőségével. Az adatok alapján az elmúlt két évben a főváros és vidék közötti ingatlancserék aránya szinte változatlan. A cserére hajlandó ingatlantulajdonosok jó része 2018-ban és 2019-ben nem szívesen változtatta meg lakóhelyét. Átlagosan, százalékos megoszlásban: 75% vidéki ingatlanját egy szintén vidéki ingatlanra cserélte volna, 10% pedig a fővárosban maradt volna. Az ingatlancsere által a fővárosból vidékre vágyók aránya átlagosan 5%, míg a vidékről fővárosba költözni akarók aránya 10% körüli volt.
Az idén eddig hasonlóképpen alakultak számok. A vidéken élők és ott is maradók, valamint a fővárosból vidékre vágyók aránya változatlanul 74 és 5% körül mozog. Azonban az idén már 10-ről 14%-ra nőtt azoknak száma, akik budapesti ingatlanjukat kizárólag egy másik budapesti ingatlanra szerették volna elcserélni. Emellett pedig csökkent azoknak a száma, akik vidékről a fővárosba költöztek volna szívesen, arányuk 10-ről 7%-ra esett vissza.
Tehát a cserés ingatlanokra vonatkozó adatok még nem mutatják azt, hogy a vidék kezdene vonzó lenni a fővárosi ingatlantulajdonosok számára, de a vidéki ingatlantulajdonosok már egyre kevésbé szeretnének a budapesti forgatagba költözni.
Egyelőre továbbra is változatlan a vidéki nagyvárosok és a Budapest közötti hatalmas árkülönbség. A vizsgált megyeszékhelyek – Kecskemét, Debrecen – lakóingatlanainak átlagos négyzetméter-árai mintegy 70–90 százalékkal voltak olcsóbbak Budapesthez képest az elmúlt két és fél évben.
A 2020. áprilisi négyzetméter-árak alapján Budapest lakóingatlanainak átlagára 770 ezer forint volt, a Kecskeméten eladó lakások és házak átlagára összességében 400 ezer forint volt. A vizsgált időszakban a debreceni lakóingatlanok átlagosan 460 ezer Ft/m²-es áron kerültek eladásra, mely átlagár a fővárositól több mint 300 ezer Ft/m²-rel maradt el.
Azonban, ha a magyarok egyik legkedveltebb üdülőhelyére, Siófok ingatlanpiacára tekintünk, akkor láthatjuk, hogy a budapestihez mérten nem túl nagy az árkülönbség. A siófoki lakóingatlanokat az idén áprilisban átlagosan csak 50 ezer Ft/m²-rel kínálták olcsóbban a fővárosiaknál.
Mivel egy ideje a legtöbb nagyvárosban, illetve településen sem lengenek ki az árak, így a görbék várhatóan nem fognak túlságosan szétválni egymástól vagy éppen közelíteni egymáshoz.
Bár a koronavírus következtében a közeli jövőben várhatóan csökkenni fognak az árak, drasztikus visszaesésre nem számíthatunk.