Világunk állatóriásai – borzongás vasárnap délre

Ma még számos „szuperóriás” állat él Földünkön, bár számuk vészesen csökken: élőhelyeik zsugorodnak, miként a táplálékforrásaik is. Steve Backshallbrit természettudós folyamatosan járja a világot, hogy – a nyilvánvaló kockázatokkal sem törődve – testközelből ismerkedjen meg Földünk „nagyjaival” és életkörülményeikkel. Kalandjait a Viasat Nature csatorna szeptember 5-én, vasárnap délben mutatja be. Az egyórás dokumentumfilm címe: Szuperóriás állatok.

Afrika legnagyobb hüllője, a nílusi krokodil annyira tökélyre fejlesztette méretbeli fölényét, hogy évezredek óta nem kellett fejlődnie. Hossza elérheti a 6 métert, súlya meghaladhatja az egytonnát. Nyers erejét gyorsasággal, türelemmel és kiváló rejtőzködéssel kombinálja, és bár a szárazföldön is lenyűgöző, sikerének titka a víz alatt rejlik. Backshall tudja, hogy ha a vízben akarja megfigyelni az állatot, akkor azonnal a fenékre kell merülnie, a felszín ugyanis életveszélyes: a krokodil lesből, alulról támadja meg áldozatait. A krokodilok türelme is hihetetlen: akár napokig is képesek meglapulva várni a zsákmányukra, és akár fél évig is kibírják két étkezés között, ugyanakkor áldozatot látván azonnal akcióba tudnak lendülni.

Florida mocsarainak lenyűgöző az élővilága: aligátorok, teknősök és számos más állat él ott, azonban van egy hüllő, aminek nem kellene ott lennie – kiszorítja a többit. Ez a szalagos tigrispiton, amely akár 6 méteresre is megnőhet. A pitonok Délkelet-Ázsiában őshonosok, és házi kedvencként vitték be őket Dél-Amerikába, néhányat elengedtek, mások megszöktek, ekként gyorsan elterjedtek új hazájukban. Több mint kétezret fogtak be közülük a mocsarakban, de senki sem tudja pontosan, hány példány élhet a térségben – akár százezer is. A pitonnak nincs ragadozója ezen a területen, ellenben ő szinte bármit képes elkapni: volt olyan példány, amelyben egy szarvas maradványaira bukkantak.

A legtöbb bálnának nincsenek fogai, nem úgy mint a nagy ámbráscetnek, a tengerek legnagyobb ragadozójának, amely nagy halakra, cápákra és óriáskalmárra vadászik. A hossza a 20 métert, a súlya pedig a 45 tonnát is elérheti, impozáns méretének köszönhetően pedig ő képes kibocsátani az állatvilág legerősebb hangját. Ezt a hangot az úgynevezett dinnye szerv adja ki, amely az állat hosszának akár egyharmada is lehet.

A hangnyaláb az egész testet átjárja, majd belőle kitörve visszaverődik a környező tárgyakról, amiből a cet létrehozza környezetének 3D-s képét. Ennek segítségével pedig képes akár vaksötétben is vadászni több mint ezer méter mélyen. A legnagyobb hímek akár 230 decibel erősségű hangot is ki tudnak adni magukból.