Miért nincs értelme Orbán „gyermekvédelmi” népszavazásának, és miért van mégis?” – kérdi Kovács Zoltán, a Telex újságírója, az EurActiv uniós médiaportálon megjelent cikkében. A megfejtés viszonylag egyszerű. A szerző emlékeztet arra, hogy a népszavazásra kijelölt, gyermekvédelminek nevezett törvény kötelezettségszegési eljárás megindítására sarkallta az Európai Bizottságot, a jogszabály ugyanis célba veszi az LMBTQ-közösséget. Ennek folytán lehetséges, hogy a referendum jogi értelemben nem helyénvaló, ám Kovács szerint politikai szempontból nagyon is van értelme.

A törvény – olvasható az eredetileg a Telexen megjelent elemzésnek az EurActiv olvasói számára tömörített változatában – elsősorban a pedofília büntetőjogi szankcionálásának a szigorítására irányult, ám az utolsó percben benyújtott módosítás olyan paragrafusokat tartalmaz, amelyek korlátozzák az LMBTQ-témák megjelenítését a médiában és a szexuális nevelésben. A Nemzeti Választási Bizottság 9:2 arányban elfogadta a népszavazásra kijelölt kérdéseket.

A cikk egyenként ismerteti a kérdésekkel kapcsolatos ellentmondásokat, majd megállapítja: a referendum könnyen értelmezhető úgy, hogy Orbán Viktor arra készül, európai szinten védje meg a szóban forgó törvényt. A sikeres népszavazást fel lehetne hozni érvként amellett, hogy ez a nép kétségbevonhatatlan akarata, és ez központi fontosságú a magyar nemzeti azonosságot illetően. Márpedig: a nemzeti identitást, valamint az egyes EU-országok alkotmányában foglalt alapértékeket az EU-jog is elfogadja, mint olyan jogalapot, amely felmentést adhat az egyes EU-előírások alól. A magyar alaptörvényben pedig ez olvasható: „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.”    

A szerző mindazonáltal valószínűtlennek tartja a magyar kormány érvelését, amely lényegében eljut odáig, hogy a homoszexualitás veszélyezteti a gyermekeket, méltányolná az Európai Bizottság vagy az Európai Bíróság.

Sokatmondó – olvasható a cikkben –, hogy a miniszterelnök mindössze három nappal azután jelentette be a népszavazási kezdeményezést, hogy kirobbant a Pegasus megfigyelési botrány. A bejelentéssel a kormánypárt e skandallum ellenére visszaszerezte a közbeszéd fölötti ellenőrzést. Emellett a referendum az időbeli egybeesés miatt valószínűleg beárnyékolhatja az ellenzéki előválasztási kampányt, valamint felszültséget is kelthet az egyes ellenzéki pártok között, hiszen a Jobbik a parlamenti szavazáson igennel voksolt – bár hangsúlyozta, hogy a törvénynek csak a pedofília elleni passzusaival ért egyet, és az esetleges választási győzelem nyomán eltörölnék a törvény azon kitételeit, amelyeknek semmi közük a gyermekek védelméhez.

Ugyancsak az EurActivon olvasható – ám nagyrészt a Reuters hírügynökség beszámolóján alapul – az a tudósítás, amely ismerteti Paolo Gentiloninak, az Európai Bizottság gazdasági ügyekben illetékes olasz biztosának Lengyelországhoz intézett figyelmeztetését. Eszerint, ha Varsó továbbra is kétségbe vonja az Európai Unió jogi előírásainak az elsőségét a nemzeti joggal szemben, akkor ezzel hátráltatja annak az 57 000 millió eurónak a folyósítását, amit Lengyelországnak szánna az EU a világjárvány következményeinek kiiktatását célzó helyreállítási alapból. A lengyel kormány felszólította az alkotmánybíróságot, hogy mondja ki a lengyel nemzeti jog elsőbbségét az EU jogával szemben. Az alkotmánybíróság halogatja a kérdés napirendre tűzését: először e hét keddre ígérte, de most szeptember 22-ikére napolta el. Gentiloni szerint a varsói kormány kezdeményezése újabb ok a pénz visszatartására. A gazdasági EU-biztos az Európai Parlament képviselői előtt beszélt.

Ugyanezen a rendezvényen Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság lett alelnöke megerősítette: a támogatást sem Lengyelország, sem Magyarország számára nem szabadítják fel, amíg a brüsszeli testület nem látja úgy, hogy e két ország eleget tesz az EU követelményeinek.

A Reuters beszámolója szerint a migránsok távoltartása és az uniós tagállamok nemzeti hatáskörének Brüsszellel szembeni megőrzése áll Andrej Babiš cseh miniszterelnök tegnap megkezdődött választási kampányának középpontjában. A Cseh Köztársaságban október 8–9-én tartják a parlamenti választást. Babiš a 67. születésnapján Ústi nad Labem városában kezdte meg hivatalosan populista pártjának, az ANO-nak a kampányát. „Ez az utolsó esélyünk, hogy megvédjük nemzeti érdekeinket, életszínvonalunkat és kultúránkat” – mondta a kormányfő, akinek – ezt már jómagam teszem hozzá – hivatalos papírja van arról, hogy vállalkozása csalárd módon jutott uniós támogatásokhoz.