Pár óra különbséggel két tudósítást is közzé tett a The Washington Post a vasárnapi önkormányzati választásokról. Az elsőben csaknem percről percre kiemelték a nap meghatározó pillanatait, a második cikk azt elemzi, miért kapott ekkora pofont a negyedik terminusát taposó és az autokráciát Magyarországon újra kiépített Orbán egy évtized elteltével.
Az eredmények ismeretében egyre többekben tudatosodik, hogy a legyőzhetetlennek hitt Orbánt mégiscsak meg lehet verni választásokon. A The Washington Post az ellenzéki összefogást páratlannak és példaértékűnek nevezte a jövőre nézve is.
A The New York Times a populista Orbánra mért sorscsapásként jellemzi az ellenzék előretörését. A médiatúlsúly és a pénzügyi ellehetetlenítés, illetve Orbán megosztó politikája ellenére a soha nem látott egységbe tömörült ellenzék bebizonyította minden ellehetetlenítő körülmény dacára, hogy le lehet győzni Orbán rendíthetetlen illiberalizmusát. Ez fordulópont az ellenzék számára is, hiszen innentől kezdve fokozatosan építkezhet, izmosodhat. Ugyanakkor lehet attól tartani, hogy minden eddiginél keményebb lesz Orbán az ellenzékkel, hiába ígért a vereség első órájában együttműködést velük.
Míg Lengyelországban győztek, Magyarországon sebeiket nyalogatják a populisták címmel pedig a népszerű CNN hírtévé közöl tudósítást szintén a vasárnapi voksolásról. Orbán nehéz perceket élhetett át, mert lengyel kollégájának éppen akkor gratulálhatott, amikor rádöbbent a hazai vereségre. Annak ellenére, hogy 11 nagyvárost sikerült az ellenzéknek az irányítása alá vonnia, az elemzés megjegyzi, hogy az eredmény a vidék és város súlyos kettészakadását tanúsítja.
Az akadémiai életből kiszorított, diszkriminált, vagy éppen hontalanná tett kutatóknak ad létteret és érvényesülési lehetőséget az írországi Maynooth University például úgy, hogy oktatóként alkalmazza őket átmenetileg, mintegy menedéket nyújtva – írja az The Irish Times. Az Európai Bizottság szervezésében megvalósuló InSpirEurope, illetve az azon belül létrehozott „kutatók veszélynek kitéve” program részeként eddig leginkább Törökországból, Szíriából, Jemenből és Iránból érkeztek üldözött akadémikusok, de újabban az Európai Unión belül is megjelentek a bajba jutottak, így Magyar- és Lengyelországban. Philip Nolan, a Maynooth University elnöke szerint a kezdeményezés abból a felismerésből született, hogy demokrácia nélkül nincs akadémiai tanszabadság és kutatás, ugyanakkor a kutatás szabadsága teremti és élteti a demokráciát. Az értelmiség e rétegét nemcsak üldözik, de egyre gyakrabban erőszak áldozatai is lesznek, ezért vállalkozott több egyetem is – például a Humboldt Foundation, bár említhetők francia, norvég, svéd, holland, görög egyetemek is, mi több még Lengyelországban is van menedéket nyújtó felsőfokú intézmény arra, hogy befogadja az üldözött akadémikusokat. Természetesen a CEU-t név szerint is megemlíti a cikk, amelyik kénytelen volt egészen Bécsig menekülni, miután a kormány nem hagyta jóvá az akkreditációját, és ami csak ürügy volt arra, hogy az egyetem alapítóját, Soros Györgyöt vegye a magyar kormány a célkeresztjébe. A cikk azzal zárul, hogy az európai tanszabadságot ért fenyegetés legyen figyelmeztetés mindenki számára.
A remény szerint Magyarországra visszatérő Szabad Európa Rádió, a SZER nyomatékos üzenetet küld a világnak – írja Ohio képviselője, Marcy Kaptur a népszerű amerikai lapban, a The Hillben. Mindazok a problémák, amelyeket az autokrácia közvetítésével Orbán kitermelt, megérdemlik, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok is gondot fordítson rájuk, ezért támogatom – fogalmazott a képviselő asszony – a SZER újbóli elindítását. Ezzel Washington bizonyítani tudja, továbbra is elkötelezett a sajtó- és szólásszabadság, a civil szervezetek támogatása mellett. A rádió reménysugár volt már az első virágzása idején is, nem lenne ez most sem másként – véli a törvényhozó asszony, aki kendőzetlenül ír arról is, hogy manapság Amerikában is megtapasztalják, milyen törékeny a demokrácia, ezért folytonos törődést kíván, s létének biztosítéka az információhoz jutás korlátlan szabadsága is.
A Kreml nyomásgyakorlása – mint a problémák eredője és következménye is egyben –, ha a politikai és a gazdasági érdeknyomás nem lenne elég, akkor az orosz trollok az utolsó mentsvárat, a közösségi hálót is keresztül-kasul szövik, hogy még csak véletlenül se maradjon ki egyetlen terület sem a nyomásgyakorlás fegyvertárából.