Augusztusban az üzleti szférán belül mind a négy vizsgált ágazat várakozása kisebb-nagyobb mértékben romlott. Az ipari bizalmi index számottevően (5 ponttal) csökkent, értéke lényegében visszatért a májusi szintre. Egyaránt romlott az elmúlt időszaki termelési helyzet megítélése és a közeli jövőre vonatkozó termelési kilátás is. Kedvezőtlenebbé vált a rendelésállomány – de ezen belül az exporté nem – és a készletek megítélése is.

Az építőipari bizalmi index – július után – augusztusban is csökkent (3 ponttal), e mutató értéke hároméves mélypontra süllyedt. A magasépítő cégek kilátásai számottevően romlottak, míg a mélyépítő cégeké kissé javultak. Az előző háromhavi termelés megítélése augusztusban némileg javult, viszont a rendelésállományé érezhetően kedvezőtlenebb lett.

A kereskedelmi bizalmi index értéke 2016 nyolcadik hónapjában tovább csökkent (4 ponttal), így kilépett az elmúlt immár több mint két évet jellemző viszonylag keskeny sávból, ráadásul 2013 novembere óta először süllyedt negatív tartományba. Az eladási pozíció megítélése stagnáló készletszint mellett – csakúgy, mint az előző hónapban – most is számottevően romlott, a rendelések várható alakulását is csökkenés jellemezte.

A szolgáltatói bizalmi index értéke – a júliusi látványos emelkedés után – augusztusban visszaesett (3 ponttal), de még így is meghaladja a májusi–júniusi szinteket. A felmérést megelőző három hónap forgalmának megítélése enyhén romlott, a forgalmi kilátások lényegében nem változtak.

A foglalkoztatási szándék mind a négy ágazatban gyengült, különösen erőteljes volt a romlás a szolgáltató ágazatban. A négy vizsgált szektor átlagos várakozását kifejező mutató 30 havi mélypontra zuhant.

A lakosság munkanélküliségtől való félelme viszont kissé mérséklődött. Az áremelési szándék az iparban és az építőiparban nem változott, a kereskedelem kissé gyengült, a szolgáltatások területén erősödött.

A fogyasztók inflációs várakozása csökkent. A magyar gazdaság közeli jövőben várható helyzetének megítélése augusztusban mind a négy vizsgált ágazatban látványosan javult. A lakosság e területen korántsem ilyen derűlátó, körükben kissé romlottak ezek a kilátások.

A GKI fogyasztói bizalmi index – a júliusi számottevő emelkedés után – augusztusban némileg (2,5 ponttal) csökkent, s így a júniusi szint közelébe esett vissza. Ebben a hónapban a lakosság a következő egy évre vonatkozóan saját várható pénzügyi helyzetét, a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlásának lehetőségeit, valamint a várható megtakarítási képességét is az előző hónaphoz képest rosszabbnak ítélte.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga. Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) A GKI szezonálisan kiigazított adatokat közöl, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket. A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítja.