Washingtoni lap: keresztény ember nem lehet rasszista

Egy williamsburgi olvasó levelét közölte véleményrovatában a The Washington Post; a szerző, Miles Lambert azt állítja, hogy az amerikaiaknak tulajdonképpen nincs mit okulniuk Orbán Dallasban elhangzott beszédéből, mert a magyar történelem útelágazásai nem hasonlíthatóak össze az amerikaival. Még akkor sem, ha Orbán Viktor nagyon elszánt, amikor igyekszik párhuzamokat vonni a két ország között.

Miről is van szó? Az Osztrák–Magyar Monarchia részeként hazánk az I. világháborúban a vesztesek oldalán vett részt, aminek okán a trianoni békeszerződés etnikai és területvesztést eredményezett. Ennek a veszteségnek a visszaszerzése hajszolta bele Magyarországot a II. világháborúba. Azóta is nyílt seb a magyarok lelkén az ország szétdarabolása, nem beszélve a világon egyedülálló magyar nyelvről.

Lambert szerint a magyaroknak nem kell megmagyarázni, mit jelent az az egzisztenciális fenyegetés, amivel Orbán az asszimilálódni képtelen idegeneket akarja távol tartani a magyaroktól. Ilyen tekintetben pedig semmiféle párhuzamot sem lehet vonni a két ország között. Az amerikaiaknak nincs miért fontolóra venni Orbán kijelentéseit, amikor saját belpolitikai problémáikat akarják megoldani.

Ennek épp az ellenkezőjét állítja Rod Dreher amerikai konzervatív véleményvezér, aki esztendővel ezelőtt interjút adott a Klubrádiónak. A The American Conservative folyóiratnak azt mondta, hogy igen is van miért odafigyelniük az amerikaiaknak Orbán beszédére. Ő is jelen volt a rendezvényen és szerinte a legnagyobb tapsot akkor kapta a magyar miniszterelnök, amikor a gender-ideológiáról beszélt, és kijelentette, az anya nő, az apa férfi, a gyerekeinket pedig hagyják békén. Az, hogy mennyire igazat mond, Dreher szerint mi sem bizonyítja jobban, minthogy „Orbánt négyszer egymást követően megválasztotta a nép szabad és tisztességes választásokon”. Ezt pedig a baloldali média gyomra nem veszi be, ráadásul az ellenzék reménytelenül rosszul politizál – állapítja meg. Ehhez hasonlókat ír 15 oldalon át.

A washingtoni The Christian Post is tudósított Orbán dallasi beszédéről, kiemelve azt a tételmondatot, ami szerint az apa férfi, az anya nő, a gyerekeket pedig hagyják békén. Sajnos, arra nem tért ki, hogy mitől igaz ez a tételmondat, mert az első megállapításból nem következik a második akkor, ha valaki mégiscsak rasszista kijelentéseket tesz. Kérdés továbbá, ha valaki rasszista kijelentéseket tesz, akkor aligha keresztény. Kiemelte még a kisebbségre rendkívül sértő Orbán-mondatot is az írás, ami szerint „kevesebb transzvesztita férfit és több Chuck Norrist”.

Az NBCNews szerint az önmagában sokat elárul a CPAC és Orbán viszonyáról, hogy kik szólaltak fel a rendezvényen. Sorolja a szélsőséges jobboldaliakat, illetve Steve Bannont, akit épp most találtak bűnösnek, miután nem ment el a január 6-i bizottság kongresszusi beidézésére. Akár több év börtönbüntetést is kaphat az őszi ítélethozatalkor. Az írás leszögezi: ennek a CPAC-nek semmi köze Reagan és Bush elnök pártjához, ők mindketten részt vettek annak idején a rendezvényen. A mostani viszont nem csak a republikánus párt szélsőségeseit vonultatta fel, hanem a perek sokaságában érintett Donald Trump híveinek seregszemléje volt.

A Szabad Európa/Szabadság Rádió angol nyelvű szekciójában bukaresti keltezéssel olvasható elemzés arról, hogy Orbán Viktor miként vásárolja meg a sportbefektetéseken keresztül a szomszédos országok magyarjainak szívét és lelkét a hatalomgyakorlás és befolyásszerzés ’soft’ eszközeivel. Csak Erdélyben 33 000 millió forintot fektetett be az elmúlt 6 évben. Július harmadik hetében pedig úgy járt ott Orbán, hogy hivatalosan a román kormány meg sem hívta.

A Московский Комсомолец újságban egy orosz felsőházi képviselő, Alekszej Puskov paradoxonnak tartja, hogy Orbán felszólal az orosz szankciók ellen az Európai Unióban, majd pedig megszavazza őket. A végeredmény a részéről: ha az EU tagja vagy, akkor nem hozhatsz szabadon döntéseket függetlenül az EU-tól.

Emellett a cikk külön kiemeli Orbánnak a Kossuth rádióban is elhangzott mondatát, ami szerint teljes tévedés, hogy az Ukrajnának küldött korszerű nyugati fegyverekkel meg lehet nyerni a háborút.

(Forrás: muosz.hu) Visszaesés fenyegeti az euróövezetet és ez duplán megviseli Kelet-Európa sérülékeny gazdaságait: a valutakereskedők nem kímélik a forintot, a zlotyt és a koronát, miközben egyre gyengül az euró árfolyama a dollárral szemben – írja a Bloomberg.

Pedig a három ország már a háborút is eléggé megszenvedte, de a helyzet csak még súlyosabbra fordul, ha beáll a visszaesés az eurózónában.Magyar-, Cseh- és Lengyelországot kemény feladat elé állította, hogy egyre kisebb a kereslet termékeik iránt a 19 partnert tömörítő övezetből, ami az exportjuk nagyjából 60%-át veszi fel. Ám a Valutaalap már a múlt hónapban arra figyelmeztetett, hogy cudar idők várnak a közös fizetőeszközt használó államokra a rekordinfláció, illetve amiatt, hogy Oroszország feltehetőleg korlátozza a gázszállításokat.

Előreláthatólag érzékeny csökkenést okoz a három feltörekvő gazdaságban, ha a dollár a jövőben hosszú időn át erősebb lesz, mint az euró – mondják a Goldman Sachs elemzői. A forint a harcok kezdete óta így is 17%-ot gyengült az amerikai valutával szemben, illetve az euróhoz képest 8,2%-ot vesztett értékéből.

A gyors pénzügyi szigorítás segített ugyan stabilizálni a forint jegyzését, de hogy az Orbán-kabinet még mindig nem állapodott meg az újjáépítési alapból járó támogatás feltételeiben, az szintén folyamatosan hozzájárul a magyarok pénzének értékvesztéséhez. A Deutsche Bank egyik illetékese szerint: ha megfordul az erőviszony a dollár és az euró között, az megpecsételheti a forint, a zloty és a korona sorsát.

Deutschlandfunk Finnország meg akarja szigorítani az orosz állampolgárok beutazását. A finn diplomácia vezetője azt közölte, hogy a tárca olyan szabályozáson dolgozik, amelynek alapján az Oroszországból érkező turisták az eddiginél csak nehezebben kaphatnak vízumot. A helsinki kormány úgy véli, hogy a rendszert később ki kellene terjeszteni az egész schengeni térségre. Az elképzelést a hónap végén vitatják meg az érintett külügyminiszterek. A finneknél különben a lakosság többsége amellett van, hogy idegenforgalmi célokból egyáltalán ne látogathassanak oroszok az országba.

Frankfurter Allgemeine Zeitung A német kormány, illetve törvényhozás külpolitikai tanácsadó testületeként szolgáló Tudomány és Politika Alapítvány (SWP) friss tanulmánya amellett foglalt állást, hogy vissza kell szorítani a vétó intézményét az unióban, tehát hogy csakis úgy lehessen határozatokat elfogadni, ha azokkal az összes kormány egyetért.

Ha továbbra is fennmarad az egyhangú döntéshozatal elve, akkor egy idő után gyakorlatilag megbénulhat szervezet. Nem beszélve arról, ha akár egyetlen új tag is bekerülne, annyira szerteágaznak az érdekek.

Az Európai Parlament pont ezt az újítást szorgalmazza a Tanácsban, mert erősíteni kívánja a testület működőképességét. Főleg akkor, amikor a kül- és biztonságpolitikában a szankciókról van szó. Mert a legutóbbi csomagról több mint 4 héten át vitatkoztak és csak úgy jutottak dűlőre, hogy Magyarország széles körű külön jogokat csikart ki.

Az elemzés szerint az alapszerződések módosítása nélkül is keresztül lehet vinni a változtatást. Ám ebbe aligha mennének bele a magyarok és a lengyelek. Hiszen akkor idővel eljutnának oda, hogy minden területen a többség akarata érvényesülne, hiába ágálnának ellene egyes tagállamok. Azaz nem lehetne nyomást gyakorolni a vétóval. Viszont egyelőre tény, hogy a módosítást jelen állás szerint csakis egyhangúan lehetne megszavazni.

The Wall Street Journal A németek egyre inkább ráébrednek, hogy egyelőre nem lehet leállítani a maradék három atomerőművüket, a politikusok azonban továbbra is ingadoznak – állapítja meg a vezércikk. Úgy értékeli, hogy Európa gazdaságát igen nagy veszély fenyegeti Németország energiapolitikája részéről, csak az jó, hogy a közvéleményben szorul vissza az elutasítás a nukleáris reaktorokkal szemben.

Legutóbb már 78%-a közölte, hogy a tervekkel ellentétben az év vége után is, legalább 2023 nyaráig működtetni kell az érintett erőműveket, amik az áramszükséglet 6%-át fedezik. A zöldek jó kétharmada is az élettartam meghosszabbítása mellett van.

A fukushimai szerencsétlenség nyomán a németek annak ellenére fogadták el Angela Merkel döntését a blokkok üzemen kívül helyezéséről, hogy megújuló forrásokból nem lehet előállítani az ipar számára szükséges árammennyiséget, illetve hogy a gáz kiszolgáltatottá tette az országot Putyinnal szemben.

Ám Olaf Scholz kancellár és Robert Habeck gazdasági miniszter is csak ötöl-hatol, pedig az emberek látják a háború következményeit, azt, hogy hová vezetett a zöldenergia-átmenet elhibázott irányvonala. Az ország és a földrész gazdasági jövője is azon múlik, mennyire hajlandó Berlin megszívelni a tanulságokat.

Handelsblatt Donald Trump harciasan lépett fel a republikánus jobboldal texasi tanácskozásán, ám ezzel rávilágított, mennyire megosztott a párt. A volt amerikai elnök igyekszik ugyan összefogni híveit, ám egyre növekszik az ellenállás vele szemben.

Trump, aki imádja a nyilvánosságot, két órán keresztül ünnepeltette magát két napja Dallasban. Mert ezen a fórumon még előadhatja a szokásos meséjét, mármint hogy a demokraták szakadékba viszik az országot. Olyan küzdelmet vázolt, amelynek tétje az USA jövője. De hogy mekkora a támogatottsága a jobboldalon, az vitatott.

Volt nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton azt mondja, hogy Trump befolyása egyfolytában csökken. Szerinte ezt bizonyítják a közvélemény-kutatási adatok, főként a törvényhozás ostroma miatt. Hiszen új és újabb bizonyítékok kerülnek elő a politikus ellen, mind többen értik meg, milyen mértékben rombol, illetve kiszámíthatatlan. Népszerűsége jelenleg már csupán 33%-on áll.

Azt azonban Trump ezúttal sem árulta el, hogy indul-e 2024-ben. Megfigyelők úgy vélik: ennek stratégiai oka van, mivel ily módon szabadon gazdálkodhat a részére összeadott milliókkal, viszont anyagilag megkötné a saját kezét, ha elkötelezné magát a jelöltség mellett. Inkább arra összpontosít, hogy tüzelje táborát és különféle posztokra ajánlja az embereit. Ám Bolton szerint kétséges, hogy a radikális nézetekkel képes-e elnyerni a lakosság többségének bizalmát. Ahhoz ugyanis jóval inkább a közép felé kellene araszolnia.

Orbán Viktor két nappal Trump előtt szólalt fel. Ünnepelték a Budapestről érkezett autokratát – pár nappal azután, hogy újabb felháborodásról gondoskodott, miután kifejtette, hogy a magyarok nem akarják a fajok keveredését.

Financial Times Az elemzés nagyon sok hasonlóságot lát az egykori Szolidaritás és a mostani belorusz ellenzéki mozgalom között, épp ezért ajánlja is Lukasenko ellenfeleinek, hogy építsenek a történelmi tanulságokra. Merthogy akkor is, most is egy elnyomó rezsim ellen kellett küzdeni, ami összeállt Moszkvával, nekiontott a polgároknak és szégyent hozott a nemzet fejére.

És mindkét hatalom ugyanolyan kőkeményen reagált a tiltakozásokra. Csak most ráadásul dúl az ukrán háború. Aligha lehet arra számítani, hogy a belaruszok saját erőből felszabadulnak a diktatúra alól, nem úgy, mint a lengyelek 40 éve. Ahhoz persze kellett egy Gorbacsov, Putyin árnyékában viszont jelenleg börtönszerű viszonyok uralkodnak a fehéroroszoknál.

További különbség, hogy Belarusz gyakorlatilag teljesen ki van szolgáltatva Oroszországnak. Ezzel szemben annak idején Wojciech Jaruselski nem használt gengszter módszereket a hatalom gyakorlásához. Egy idő után pedig amnesztiát hirdetett, bár az is igaz, hogy a kiszabadultak közül sokan gyorsan újra visszakerültek a rács mögé. De legalább kereste a kiutat a válságból. A belarusz fegyintézetek viszont egyfolytában tele vannak.

Mégis van rá alap, hogy a belarusz társadalom ne veszítse el minden reményét. A nemzet ébredése visszafordíthatatlan. És a tömegek nem radikalizálódtak. Leginkább szabad választásokat követelnek, szabadságot és igazságot. E pillanatban aligha lehet bármelyiket is kiharcolni, de azért nem teljesen kilátástalan a küzdelem. Hiszen olyan jogokról van itt szó, amelyekre nagy szükség volna Oroszországban is, és lehet, hogy pont ez segíti elő a változást.