Xántus János – Egyesült Államok, Mexikó

Sorozatunkban szobrok, emléktáblák, utcák, terek hirdetik a nagyvilágban az elismerésre méltónak ítélt magyarok nevét. Ám arra, hogy az állatvilág, a fauna egynémely egyedének elnevezésében  közvetlen utalást találnánk egy honfitársunkra, eddig csak Xántus János (182594) esetében bukkantunk…

Görög gyökerű hősünk (akinek a családneve Xantus, sőt, Xanthus alakban is előfordult, ő maga azonban Xántusnak írta) a győri bencés, majd a pécsi ciszterci gimnáziumba járt, ezután jogi tanulmányokat folytatott. Az 1848-i szabadságharc kitörése után azonnal jelentkezett nemzetőrnek, a pákozdi csatában már tűzmesterként vett részt, Komárom védelmét huszár főhadnagyként erősítette. A szabadságharc bukása után hadbíróság elé állították, de a fogságból sikerült megszöknie. Ezután egy ideig Londonban élt, majd 1852-ben áthajózott az Egyesült Államokba.

Az USA-ban a legkülönfélébb munkákat (lapkihordó, matróz, boltos segéd, könyvkereskedő, gyógyszerész, zongoratanító, vasúti tervrajzoló, mérnök, német, latin és spanyol nyelvtanár) felvállalva élte túl az első éveket, de később kedvezően alakult a sorsa. 1856-ban az Arkansas folyó forrásvidékének feltérképezésével bízták meg, majd 1857-ben a Smithsonian Intézet felkérésére Kaliforniában végzett hasonló tevékenységet.

Éjjeli gyíkfélék családjából (Xantusiidae) egy Xantusia vigilis

Az évtized végén a Kaliforniai-félszigetet és a környező tengert, annak élővilágát, illetve a tengeráramlást kutatta. Egy ideig egészségügyi tisztként az uniós csapatoknál szolgált, majd a washingtoni külügyminisztérium megbízásából rövid ideig konzulként is működött a mexikói Manzanillóban. Onnan tért haza Magyarországra 1864-ben, hogy régi álma, a Pesti Állatkert megalapítását előmozdítsa.

Xántus-kolibri (Basilinna xantusii ) A madárka főleg a mexikói Baja California félsziget vidékén látható, de ma már megtalálható az USA-beli Kaliforniától egészen a kanadai British Columbia-ig.

Az 1866-ban megnyílt állatkert első igazgatója Xántus János lett. Ám 1868-ban e tisztségét feladva csatlakozott a Kelet- és Délkelet-Ázsiába tartó osztrák-magyar tudományos expedícióhoz. Sziámban (Thaiföldön), Francia-Indokínában, Kínában, Japánban, Tajvanon, Hongkongban, majd Szumátra, Jáva és Luzon szigetén is járt, s mindenütt értékes természetrajzi és néprajzi anyagot gyűjtött a Magyar Nemzeti Múzeum számára. A múzeum rendkívül gazdag, több ezer példányt tartalmazó anyagot kapott Xántustól – talán legismertebb a Borneóról hazaküldött kitömött orángutánja.

Az állattan egyrészt rengeteg múzeumi példányt, másrészt sok-sok, a gyűjtött anyag alapján leírt új fajt köszönhet neki. Valódi világjáró volt tehát, de nevét a nagyvilágban mégsem érc vagy márvány őrzi, hanem az amerikai állatvilág néhány színpompás egyede. Több természettudós is ilyen emléket állított Xántusnak: például a kaktusz- vagy Xántus-kolibri (Basilinna xantusii), a Xántus-levélujjúgekkó (Phyllodactylus xanti), illetve az éjjeli gyíkfélék családjának (Xantusiidae) elnevezésével, sőt egy őszirózsaféle növény (Chaenactis xantiana) is emlékeztet rá. De jelentős volt a munkássága a botanika, a földrajz és a néprajz terén is.

Xántus-levélujjúgekkó (Phyllodactylus xanti)

Ázsiai útjáról 1871-ben ért haza. Ezután az anyag feldolgozásával, úti élményeinek megírásával, a Magyar Földrajzi Társaság megalapításával volt elfoglalva, 1872-ben pedig kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának „első őrévé”. Gyakorlatilag Xántus volt a később önálló intézménnyé (Néprajzi Múzeum) fejlődött gyűjtemény megalapozója és fő szervezője.

A Fővárosi Állat- és Növénykert bejárata.

Xántus Jánosnak a Fővárosi Állat- és Növénykertben álló mellszobrát, Pátzay Pál szobrászművész alkotását 1968-ban leplezték le, s az állatkerten belül 1996-ban állították föl jelenlegi helyén. (Az irodalom barátai körében elfogadottnak számít, hogy az indiánregényeiről ismert német író, Karl May számára Xántus János kalandos élete adta az inspirációt Old Shatterhand alakjának megalkotásához.)

Köszönöm Hanga Zoltán és Erdős André segítségét.