(Frorás: nepszava.hu, bbc.com) Az Egyesült Királyság szeptemberben, az ENSZ-közgyűlés mekezdődése előtt elismeri a független palesztin államot, ha Izrael addig nem hajlandó tűzszünetre és más feltételek teljesítésére – jelentette be ma Sir Keir Starmer brit miniszterelnök. Ennek értelmében Netanjahu kormányának érdemi lépéseket kell tennie a Gázai-övezetben dúló, pusztító éhínség megszüntetésére, tűzszünetet kell kötnie a Hamásszal, egyértelművé kell tennie, hogy Izrael nem annektálja Ciszjordániát, és elkötelezettnek kell lennie egy hosszú távú békefolyamat mellett, amely kétállami megoldáshoz vezet.

A brit miniszterelnök megismételte korábbi álláspontját, miszerint nem egyenlővé teszi Izraelt a Hamasszal, a szélsőséges palesztin szervezettel, amely 2023. október 7-én terrortámadást hajtott végre Izrael ellen, és hogy az Egyesült Királyság követelései a Hamasszal szemben változatlanok maradnak. Ezek közé tartozik az összes túsz szabadon bocsátása, a tűzszüneti megállapodás aláírása és az a vállalás, hogy a jövőben nem vesznek részt a gázai kormányban.

Keir Starmer bejelentését alig néhány nappal azután tette, hogy Emmanuel Macron francia elnök jelezte, hogy Franciaország 2025 szeptemberében az ENSZ-közgyűlésen elismeri a független palesztin államot, nyilvánvalóan azért, hogy nyomást gyakoroljon a Netanjahu-kormányra a gázai éhínség enyhítésére. A független palesztin államot az ENSZ 193 jelenlegi tagállamából 147 ismeri el – Magyarország 1988-ban létesített diplomáciai kapcsolatokat a palesztinokkal –, de most két európai nagyhatalom, Franciaország és az Egyesült Királyság, határozott lépéseket tett ebben a kérdésben.

Ez nagy változás a brit külpolitikában – írja a BBC tudósítója, Jeremy Bowen Jeruzsálemből. A brit kormány pontosan tudja: rendkívül valószínűtlen, hogy Izrael elfogadja azokat a feltételeket, amelyeket az Egyesült Királyság előterjesztett. A jelenlegi izraeli kormány ugyanis határozottan elutasít minden előrelépést a kétállami megoldás felé.

Nem csupán elutasítja, mint elméletet – a kormányban olyan szereplők is helyet kapnak, akiknek politikai támogatására Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek szüksége van, és akik az elmúlt 24 órában nyíltan beszéltek arról, hogy remélik: sikerül annektálni olyan területeket, amelyeket a palesztinok saját államuk részeként szeretnének látni. És ez nem csupán izraeli sajtóértesülés egy esetleges gázai annexiós tervről – hanem konkrét nyilatkozatok az ország pénzügyminiszterétől, akit a nacionalizmus és a vallási meggyőződés keveréke motivál.

A pénzügyminiszter ezt mondta: „Sokan kérdezik, miért maradok a kormányban. Azért maradok, mert jó dolgok fognak történni.” Ezek alatt a „jó dolgok” alatt azt érti, hogy olyan területeket foglalnak el, amelyeket a palesztinok saját államuk részének tekintenek, és ezeket az izraeli államba integrálják. Elképzelhető ugyan, hogy Netanjahu megpróbálja átalakítani kormányát úgy, hogy elfogadhassa ezeket a feltételeket – de ez jelenleg nem tűnik valószínűnek.Ráadásul az Egyesült Államok élesen elítélte azt az ENSZ-konferenciát, amelyen David Lammy brit külügyminiszter a kétállami megoldás fontosságáról beszélt.

Az amerikai külügyminisztérium tegnap kemény hangvételű nyilatkozatot tett közzé: a konferenciát a terrorizmus jutalmazásának minősítette, és úgy fogalmazott, hogy az zavarja az Egyesült Államoknak, a Közel-Keletre vonatkozó saját béketervének megvalósítását. Alig egy hónapja diplomáciai források arról beszéltek, hogy az Egyesült Királyság Franciaországgal összehangoltan kíván lépéseket tenni a palesztin államiság elismerése felé, de akkor még a palesztin félnek kívántak feltételeket támasztani. Most viszont ezek a feltételek már az izraeli félre vonatkoznak.

Ez a változás jól mutatja, hogy a brit külpolitika új irányvonalat keres a Közel-Keleten. A palesztin államiság kérdésében korábban tapasztalt óvatosságot egy egyértelműbb, elvi állásfoglalás váltotta fel – még akkor is, ha ezzel London szembe kerülhet aszövetségeseivel, különösen Washingtonnal. A brit kormány most nemcsak a palesztin oldaltól vár konkrét lépéseket, hanem az izraeli felet is számon kívánja kérni – egy olyan időszakban, amikor az izraeli belpolitika erősen jobbra tolódott, és a kompromisszumkészség minimális – írja a BBC tudósítója.