Országos online felméréssel vizsgált: mi foglalkoztatja legjobban az Y-generáció tagjait a munkavállalás kapcsán, és milyen szempontokat mérlegelnek a jövőjükkel összefüggésben. Ebből sokkal árnyaltabb kép rajzolódott ki.
Az Y-generáció tagjait leginkább az foglalkoztatja a jövőjükkel kapcsolatban, hogy el tudnak-e majd helyezkedni, illetve képesek-e olyan munkát szerezni, amely lehetőséget ad nekik a szakmai fejlődésre és a saját sikerek elérésére.
A 20–36 éves korosztályon belül leginkább azok félnek a munkanélküliségtől, akik a középiskoláikat a közeli múltban végezték el, és vidéken, elsősorban falun élnek. A náluk idősebb, több tapasztalattal rendelkezők körében már jelentősen kisebb azoknak az aránya, akik attól tartanak, hogy nem kapnak állást. A friss diplomások 37 százaléka gondolja azt, hogy nem lesz munkája, a 3–5 éves munkatapasztalattal bírók közül már csupán 9 százalék ilyen borúlátó – derül ki a felmérésből.
Meg az is, hogy az Y-generációnak korántsem csupán a munkahelyszerzés a legfőbb célja. Inkább olyan állást szeretne, ahol folyamatosan képezheti magát és ezzel párhuzamosan az eredményeit is elismerik.
Az 1980 után születettek kíváncsiak az őket illető véleményekre, igényt tartanak a dicséretre az elvégzett feladat után, mert elsősorban ez serkenti őket, ekként maradnak elkötelezettek.
A Y-generáció lojalitását a versenyképes juttatási csomag teszi teljessé. A válaszadók közel fele legalábbis ezt jelölte meg az egyik fő érvként az állás elfogadása, vagy elutasítása szempontjának. Konkrét összegekre nem tettek utalást a kutatóknak, de azt a megkérdezettek harmada fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy „a fix munkaidő egyenlő fix bér” elvet kevésbé tartják vonzónak. Ez alapján egyértelműnek látszik, hogy a magas fizetéssel járó rugalmas beosztások sokkal kedveltebbek ebben a korosztályban.
A Frissdiplomás kutatásának további érdekessége, hogy a válaszadók szerint a külföldi munkavégzés kisebb arányban vonzó a fiataloknak, mint ahogy azt a média által feldolgozott, a nagyarányú gazdasági kivándorolásról szóló hírek alapján gondolnánk. Csupán a megkérdezettek negyede mondta azt: szerepel a tervei közt az, hogy a határon túl szerezzen tapasztalatokat hosszabb, vagy rövidebb távon.
A kutatás megállapítása szerint az Y-nemzedék számára a karriertervek megvalósítása mellett az is legalább olyan fontos, hogy a munka cseppet se menjen a magánéletük rovására. Ennek megfelelően a válaszadók jó része reális veszélyként említette: felborulhat az egyensúly az életük két fő területe közt, és rendszeresen többet kell majd dolgozniuk annál, mint, amennyit optimálisnak tartanak.
A kutatás eredményei alapján a Frissdiplomás azt a tanácsot adja a munkaadóknak, hogy akkor járnak a legjobban, ha az Y-generációs munkavállalókat olyan ajánlatokkal csábítják magukhoz, amelyek folyamatos fejlődési lehetőséget, rugalmas körülményeket és versenyképes juttatásokat biztosítanak a számukra. Cserébe a frissen belépő fiatalok lelkesedésükkel, lendületükkel, tenni akarásukkal, új megközelítéseikkel, terhelhetőségükkel és ötleteikkel képesek akár látványos mértékben is növelni az őket alkalmazó vállalkozások eredményességét, hatékonyságát.
A kutatási eredményeket bemutató tájékoztatón Viszkok Fruzsina, aki magát vloggernek tartja, elmondta véleményét. Havonta másfél millióan nézik életmódprogramját, a legnézettebb a hazai csatornák közül; 132 ezren követik a Youtube-on, 90 ezren az instagramon és 44 ezren a facebookon. Ez a fiatal lány, aki egyetemistaként indította vállalkozását, elmondta: az Y generációs közönségénél ugyanazokat a jelenségeket tapasztalta, mint amelyeket a felmérés is bizonyított. A fiatalok számára fontos a pénz, de a hitelességet is nagyon fontosnak tartják. Azt is megfigyelte, hogy a képek és a videók szerepe egyre nagyobb, és a szövegek és blogok iránt csökkent az érdeklődés.
