(Forrás: kurier.at/Josef Siffert, Marie North) A CNN szerint az USA rakétavédelmi rendszert akar szállítani. Sajtóértesülés szerint az amerikai kormány modern föld–levegő rakétavédelmi rendszert akar adni Ukrajnának – jelentette a CNN. Az Egyesült Államok megvásárolta a Namans rendszert a Kongsberg (Norvégia) és a Raytheon (USA) fegyvergyártó cégektől Ukrajna számára. (A nyitó képen: elmauban tanácskoznak a G7-ek.)
Ukrán tisztviselők azért kérték a fegyvert, mert az több mint 100 mérföldre (mintegy 160 kilométerre) lévő célpontokat is eltalálhat. Az Egyesült Államok valószínűleg további katonai támogatást jelent be ezen a héten, beleértve további tüzérségi lőszereket és radarberendezéseket.
A moszkvai Kreml óvatosan reagált a CNN jelentésére, azt állítja, hogy nincs tudomásuk az amerikai tervről – mondta Dmitrij Peszkov szóvivő az Interfax hírügynökség szerint. Oroszország ugyanakkor folyamatosan intézkedéseket tesz érdekeinek védelmére.
Robert Habeck német gazdasági miniszter a jövő téli hiány esetén kényszerű gázcsökkentésre figyelmeztetett. A télen egy „középtávú” forgatókönyv szerint „törvénybe kell alkotni a tényleges csökkentést” – mondta Habeck az EU-tagországok energiaügyi minisztereivel ma Luxemburgban tartott találkozója előtt. Véleménye szerint egy ilyen csökkentés „súlyos gazdasági válsághoz” vezetne Európában és Németországban.
A miniszter nem árulta el, hogy pontosan kit érinthetnek a csökkentések. Ez függ a helyzettől és attól, hogy milyen hideg lesz a tél, hol vannak „regionális szűk keresztmetszetek és mely iparágak milyen ellátási láncokhoz kapcsolódnak”. Habeck ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „szolidaritás” és „nagyon gyors cselekvés” szükséges. A megújuló energiák gyors elterjesztése és az energiahatékonyság növelése „kulcsfontosságú összetevők lehetnek” – tette hozzá Habeck. A luxembourgi találkozón az EU energiaügyi miniszterei ezt a két kérdést tárgyalják az EU által tervezett „Fit for 55” klímacsomag részeként.
A kelet-ukrajnai Liszicsanszk városában, amelyet orosz csapatok támadtak meg, a megmaradt civilek helyzete egyre kritikusabb. A hatóságok ma arra kérték a polgárokat, hogy sürgősen hagyják el a luhanszki régió utolsó, ukrán ellenőrzés alatt álló nagyvárost. Valós életveszély fenyeget. Továbbra sem tudható, hogy hány polgári személy van még Liszicsanszkban. Mielőtt Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát, körülbelül 100 000 ember élt ott.
„Nagyon nehéz a helyzet a városban – mondta Hajdaj kormányzó. Az orosz támadások katasztrofális károkat okoztak, az orosz csapatok Liszicsanszk ellen összpontosítják támadásaikat, miután a hétvégén elfoglalták a stratégiailag fontos szomszédos várost, Szievarodonyecket, amelyet csak folyó választ el. Sziverodonyeck eleste után Liszicsanszk az utolsó nagyobb ukrán bástya a luhanszki régióban. Az ukrán hadsereg vezérkara közölte, hogy az orosz erők tüzérséggel vágták el Liszicsanszkot Dél-Ukrajnától.
Két európai diplomata szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt szeretné, ha a háború a jövő tél kezdete előtt véget érne országában. Zelenszkij ezt videóüzenetben közölte az Elmau-kastélyban tanácskozó G7 állam- és kormányfőivel.
Egy diplomata szerint Zelenszkij ukrán elnök átfogó segítséget kér a G7 állam- és kormányfőitől az Oroszország elleni védekező háborúban. A videóbeszélgetésen Zelenszkij arra kérte az elmaui csúcstalálkozó résztvevőit, hogy szállítsanak Ukrajnának légvédelmi rendszereket. Emellett a hét vezető nyugati ipari országnak további szankciókat is meg kell tenniük Oroszországgal szemben, segíteniük kell Ukrajnát a gabonaexportban, és pénzügyi segítséget kell nyújtaniuk az országnak az újjáépítéshez.
Leonore Gewessler német energiaügyi miniszter a közös gázvásárlás felgyorsítását sürgette uniós szinten. „A helyzet súlyos, és tényleg nem kellene illúzióink lenni: Oroszország az energiaellátást arra használja, hogy zsaroljon minket” – mondta Gewessler Luxemburgban, mielőtt az EU-s kollégáival tárgyalt. Az EU válasza csak közös lehet, de az EU Bizottságnak „gyorsabbá” kell válnia a közös gázvásárlásban – mondta a miniszter.
Recep Tayyip Erdogan török elnök találkozni akar kedden Sauli Niinistö finn elnökkel és Magdalena Andersson svéd miniszterelnökkel a Svédország és Finnország NATO-felvételéről szóló vitában. A megbeszélésekre a tervek szerint Madridban kerül sor, ahol szerdán kezdődik a katonai szövetség csúcstalálkozója. A finn elnöki hivatal tájékoztatása szerint a találkozón jelen lesz Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is.
Svéd- és Finnország május közepén kérte csatlakozását a NATO-hoz. Törökország eddig blokkolta a csatlakozást, azzal indokolván, hogy a két észak-európai ország állítólagosan támogatja a „terrorista szervezeteket”, például a betiltott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) és a Szíriai Kurd Milíciát, az YPG-t. Svédország és Finnország ezt elutasítja.
Az amerikai kormány szerint az USA és a többi G7-ország az Ukrajna elleni orosz agressziós háború miatt további büntetőintézkedéseket kíván bevezetni Moszkvával szemben.
Az intézkedések egyebek mellett a katonai termelés és az ellátási láncok ellen irányultak – jelentette be a Fehér Ház hétfőn a G7 bajorországi csúcstalálkozója alkalmával.
Nagy-Britannia szerint az orosz hadsereg elsősorban a tartalékosokra fog támaszkodni az Ukrajna elleni háborúban. A harci tartalék önkéntes részmunkaidős munkavállalókból áll, akiket valójában a front hátsó részének biztonsági feladatokra szánnak – közölte a Honvédelmi Minisztérium ma Londonban hírszerzési információkra hivatkozva. A zászlóaljak valószínűleg megtelnének olyan veteránokkal, akik az elmúlt öt évben szolgáltak. „Annak ellenére, hogy Ukrajnában folyamatosan hiányoznak a hadműveleti tartalékosok, az orosz vezetés valószínűleg továbbra is vonakodik az általános mozgósítás elrendelésétől” – áll a közleményben.
Taktikailag az oroszok továbbra is a Szivjerodoneck és Liszjhanszk környékén vannak. De a brit minisztérium egy további tervet is lát: „Egyhetes folyamatos heves ágyúzások azt jelzik, hogy Oroszország most próbál lendületet venni az északi Izjum-tengelyen”. Ott azonban az ukrán erők tartanák a vonalat, jól kihasználva az erdős terepet védekezésre.
A brit haditengerészet nem tervezi, hogy segítsen megkerülni az ukrán fekete-tengeri kikötők orosz blokádját. „Megvizsgáljuk, mit tehetünk a vasutak javításáért, egy szárazföldi hidat keresünk, hogy búzát vigyünk át a szárazföldi határon” – mondta George Eustice miniszterelnök a Sky Newsnak. – Jelenleg nagyon-nagyon veszélyes hajókat küldeni a Fekete-tengerre. A területen maga Ukrajna zárta be kikötőit biztonsági okokból – mondta Eustice.
Az európai államok jobban szeretnék koordinálni a gázellátást. Boltz energiaszakértő ebben az országban is energiatakarékosságot tanácsol.