A konferencia célja, hogy a Szigetvár-Turbékkal kapcsolatos új tudományos eredményeket nemzetközi kontextusba ágyazottan mutassa be mind a szűken vett szakma, mind pedig a téma iránt az érdeklődő nagyközönség számára, túl a leginkább visszhangot keltő, a Szulejmán szultán maradványait rejtő türbe feltárásán.

Erre a lehetőséget az teremti meg, hogy Szigetvár-Turbékon a hódoltsági időszak és az azt követő korok kutatásában 2012 végén új fejezet kezdődött. Az intenzív, több tudományterületre kiterjedő és viszonylag rövid időn belül sok új eredményt felmutató munkát eredetileg török pénzügyi támogatással kezdte meg egy magyar kutatócsoport. Az eredmények nagy hazai és nemzetközi visszhangot keltettek, és jó alapot kínáltak a 2015. szeptember 1-jén kezdődött és 2018-ig tartó, 36 hónapos OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok)–kutatáshoz. A címe: Szigetvár és Turbék politikai, katonai és szakrális szerepe az Oszmán–Habsburg nagyhatalmi vetélkedésben és a magyarországi török berendezkedésben – tények és emlékezet.

Az elvégzendő munka kijelöli Szigetvár politikai–katonai és szakrális–szimbolikus jelentőségét az oszmán és a magyar–Habsburg világban, valamint a közép-európai nagyhatalmi rivalizálás rendszerében. A kutatók új források feltárásával és elemzésével pontosítják azt, hogy az 1553–68 közötti időszakban Szigetvár és az érte folytatott harcok milyen szerepet játszottak, illetve hogyan illeszkedtek azokba a folyamatokba, amelyek az Oszmán Birodalom európai terjeszkedésének leállásához és a birodalom nagy belső átalakulásához vezettek.

Elkészítik Szigetvár és környéke 16–17. századi környezetének részletes táj- és hadszíntér-rekonstrukcióját. Ez magába foglalja a turbéki-zsibóti szőlőhegyen, Szulejmán sírja körül kialakult oszmán zarándoktelepülés területi kereteinek, belső struktúrájának, fő épületeinek és funkcióiknak földrajzi és régészeti módszerekkel történő meghatározását. Ez utóbbiak és a forráskutatás révén tisztázzák a Turbék egykori népességével, annak életvitelével és gazdasági életével kapcsolatos kérdéseket is.

A kutatások során feltárják az 1566. évi ostrommal, a kortárs krónikákkal kezdődő, a politikai kontextus függvényében változó emlékezet formáit és az emlékezetpolitika változásait. Meghatározzák, hogy mennyiben fontos jelképe Zrínyi Miklós hősi halála a magyar és a horvát nemzetté válási folyamatnak, és Szulejmán szultán szigetvári halála és turbéki sírhelye az Oszmán Birodalom térfoglalásának. Fontos hozadéka lesz a kutatásoknak a Zrínyi Miklóssal és Szulejmánnal kapcsolatos emlékezetpolitika szerepének feltárása napjaink magyar, török, horvát és bosnyák ideológiai rendszereiben.