Magas rangú uniós diplomaták arról tájékoztatták az amerikai hírportál Brüsszelben szerkesztett amerikai hírportál, a Politico európai kiadását, hogy az EU-tagállamok közötti konszenzus hiányában nem sikerül elérni a kitűzött célt a menedéknyújtásra vonatkozó közös politikai irányelvek elfogadását e félév végéig, vagyis a máltai soros EU-elnökség lezárultáig.
Eközben – teszi hozzá a hírportál – Olaszország arra kénytelen felkészülni, hogy partjaira az idén példátlanul nagy számban érkeznek a menekültek. A menedéknyújtási politika összehangolását leginkább a német kormány sürgette, mert Németországban szeptemberben parlamenti választásokat tartanak, és a téma hallatlanul érzékeny.
A cél az lett volna, hogy elkerüljék a 2015-i menekültválság megismétlődését. Akkor több, mint egymillióan érkeztek Európába. Különösen nagy nyomás nehezedett Olasz- és Görögországra, és az unió a terhek kvóta szerinti kötelező megosztása mellett döntött. E gondolatnak azonban a közép-európai országok hevesen ellenállnak. A kitűzött cél az volt, hogy összesen 160 ezer menedékkérő átvételével enyhítsék az Itáliára és Görögországra nehezedő nyomást, de mindeddig csak 20 ezer embert sikerült átköltöztetni. Magyarország és Lengyelország egyetlen embert sem volt hajlandó átvenni, a csehek pedig hétfőn jelentették be, hogy további személyeket nem fogadnak. Magyarország és Szlovákia beperelte az Európai Bizottságot a luxembourgi uniós bíróságnál a kötelező kvóták miatt. Egy diplomata elmondta a Politicónak: több tagországban most arra várnak, hogy az Európai Bíróság hozzon ítéletet a magyar és a szlovák kereset ügyében, addig ők sem akarnak fogadni újabb menekülteket.
Az osztrák Der Standard ugyanebben a témában a bécsi egyetem Kelet-Európát kutató munkacsoportjának a tanulmányát közli. A menekültügyhöz való hozzáállásról szóló elemzés a szolidáris Nyugat és az elutasító Kelet ellentétpárjára alapozza megállapításait. Eszerint a keleti tagországokat nem csupán a 2015-i menekülthullám érintette sokkal kisebb mértékben, hanem ezek a társadalmak egyébként is sokkal homogénebbek, a lakosság állampolgárságát is tekintve. A tanulmány szerzői úgy látják: a keletiek elzárkózása részben a bevándorlókkal kapcsolatos eddigi tapasztalatok eltérő voltára, illetve hiányára vezethető vissza. A jólétben élő Nyugat-Európa a második világháború után hozzászokott a vendégmunkásokhoz, eközben a kelet-európai társadalmak lényegesen zártabbak maradtak.
Két német lap, a nagy példányszámú, ugyanakkor színvonalas Die Welt és a bulvár kategóriába sorolható Bild egyaránt ismerteti a dpa hírügynökség beszámolóját arról, hogy a bautzeni szász fellebbviteli bíróság úgy döntött: a menekültügy jogállami szabályozásának magyarországi hiányosságai miatt nem toloncolható vissza Magyarországra egy iraki menekült férfi, aki korábban Magyarországon már beadott menedékkérelmet. A német bíróság megítélése szerint a férfit az a veszély fenyegetné Magyarországon, hogy őrizetbe vennék, majd nagy valószínűséggel kitoloncolnák Szerbiába, anélkül, hogy érdemben kivizsgálnák menedékkérelmét.
Az EUObserver című uniós hírportál arról közöl cikket, hogy az Európai Bizottság most a cseh kormányt is jogi eljárással fenyegette meg, miután Prága közölte, hogy nem hajlandó újabb menekülteket átvenni.
A német nyelvű, valamint az amerikai sajtó tényszerűen beszámol arról, hogy Magyarország kiadja Németországnak a holokausszttagadó Horst Mahlert.
Végül essék szó másról is, mint a menekültügyről és kitoloncolásról. A Frankfurter Allgemeine Zeitung egyik írása egy olyan müncheni fiatalember történetét ismerteti, akinek az érettségije nem sikerült túl fényesen, így német orvosi egyetemre nem vették fel, és Szegeden kezdte meg orvosi tanulmányait. A német oktatási rendszerhez igazodó elővizsga, a Physikum sikeres letétele után Németországban akarta folytatni. Ott azonban a magyar egyetemen szerzett érdemjegyeit jószerével nem vették figyelembe. Állítólag sokan jártak így, és közülük többen csak perrel tudták érvényesíteni egyes német egyetemekkel szemben azt az igényüket, hogy vegyék át őket. Ez történt a majna-frankfurti lap által leírt esetben is, a fiatalembernek a würzburgi egyetemre sikerült végül ilyen módon átiratkoznia. A riport összességében azt hangsúlyozza, hogy a magyar egyetemen semmivel sem alacsonyabbak a követelmények.