Kötelezettségszegési eljárások: Magyarországra vonatkozó döntések

A különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat.

Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Ha ekként nem sikerül, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat. A Bizottság ma a következő döntéseket hozta Magyarországra vonatkozóan:

  • A Bizottság keresetet indít a Bíróságon a cigaretta esetében előírt minimális uniós jövedéki adómérték alkalmazásának elmulasztása miatt

    A Bizottság keresetet indít az Európai Unió Bíróságán Magyarországgal szemben a dohánygyártmányokra vonatkozó uniós szabályok által a cigaretta tekintetében előírt uniós jövedékiadó-küszöb alkalmazásának elmulasztása miatt. Magyarországnak hosszú, 2017. december 31-ig tartó átmeneti időszak állt a rendelkezésére, hogy fokozatosan emelje a cigarettára kivetett jövedéki adót, amíg az eléri az előírt küszöbértéket. A Magyarország által alkalmazott jövedéki adómérték jelenleg sem éri el az uniós küszöbértéket, ami torzítja a más tagállamokkal folytatott versenyt, és ellentmond az uniós egészségvédelmi politikának. A közös uniós szabályozás, amely a belső piac megfelelő működését és az emberi egészség magas szintű védelmét hivatott biztosítani, megköveteli a tagállamoktól, hogy olyan jövedéki adót vessenek ki, melynek összege az alkalmazandó súlyozott kiskereskedelmi átlagár legalább 60%-ának, 1000 cigarettánként pedig legalább 90 eurónak felel meg. A 60%-os szabály nem alkalmazandó, ha a jövedéki adó 1000 darab cigaretta esetében legalább 115 euró.
    Az erről szóló teljes közlemény itt olvasható. 
  • Következő lépés az élelmiszer-ellátás tranzitzónákban való elmulasztása miatt indított kötelezettségszegési eljárásban

    A Bizottság indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, amiért az nem látja el élelmiszerrel a szerb határon található magyar tranzitzónákban őrizetben tartott személyeket. Ez azokat a személyeket érinti, akiknek a nemzetközi védelem iránti kérelmét elutasították, és akik arra várnak, hogy valamelyik nem uniós országba visszaküldjék őket. A Bizottság véleménye szerint a visszatérésre kötelezett személyek arra kényszerítése, hogy a magyar tranzitzónákban tartózkodjanak, az uniós visszatérési irányelv értelmében de facto őrizetnek minősül. A Bizottság megítélése szerint az élelmiszer-ellátás ilyen körülmények között való elmulasztása nem felel meg a visszatérési irányelvben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt kötelezettségeknek. A Bizottság 2019. július 26-án felszólító levelet küldött az ügyben Magyarországnak. Mivel a magyar kormány válasza nem oszlatta el a Bizottság aggályait, a Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, és a helyzet sürgősségére tekintettel egy hónapos határidőt írt elő a válaszadáshoz. A Bizottság felkéri a magyar hatóságokat, hogy e határidőn belül feleljenek meg a vonatkozó uniós szabályoknak. Ha ez nem történik meg, a Bizottság az ügyet az EU Bírósága elé viheti.
    Az erről szóló teljes sajtóközlemény itt olvasható. 
  • A Bizottság 12 másik tagállam mellett felszólítja Magyarországot, hogy juttassa érvényre a gyermekek szexuális zaklatása elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályokat

    A Bizottság felszólító levelet küld 13 tagállamnak – köztük Magyarországnak –, amiért nem hajtották végre a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemre vonatkozó uniós irányelvet. Az EU szigorú szabályokat hozott, melyek Európa-szerte büntetik a gyermekek szexuális zaklatását. Az irányelv különleges intézkedéseket is előír a gyermekek online szexuális zaklatása és szexuális kizsákmányolása elleni küzdelem céljából. Az irányelv átfogó jellegéből adódóan számos tagállamban késedelmet szenvedett az új intézkedések végrehajtása. A gyermekek szexuális zaklatással és kizsákmányolással szembeni hatékony védelmének biztosítása érdekében azonban mindegyik tagállamnak teljes mértékben meg kell felelnie az irányelv rendelkezéseinek. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy 13 tagállammal szemben kötelezettségszegési eljárást indít az irányelv nemzeti jogba való helytelen átültetése miatt. Az érintett tagállamoknak két hónap áll a rendelkezésükre, hogy választ adjanak a Bizottságnak. 
  • A Bizottság felszólítja Magyarországot és további 3 tagállamot, hogy tartsa tiszteletben az EU kizárólagos hatáskörét a DNS-profilok, ujjlenyomatadatok és gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált cseréjét illetően

    A Bizottság felszólító levelet küld Ausztriának, Bulgáriának, Magyarországnak és Romániának, amiért e tagállamok 2018. szeptember 13-án megállapodást írtak alá 8 nyugat-balkáni országgal a DNS-adatok, a daktiloszkópiai adatok és a gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált cseréjéről. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a megállapodás sérti az EU kizárólagos hatáskörét ezen a területen. Az érintett tagállamoknak két hónap áll a rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a Bizottság által megfogalmazott érvekre. 
  • Magyarország feleljen meg a légi közlekedés biztonságára vonatkozó uniós szabályoknak

    A Bizottság indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak egyes, a polgári repülés terén végzett légi szállítási műveletekkel kapcsolatos uniós műszaki követelmények és igazgatási eljárások meg nem tartása miatt. A szóban forgó uniós rendelet részletes szabályokat határoz meg a légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozóan, ideértve az üzembentartók légi járműveinek földi ellenőrzését is. Magyarország ugyanakkor elegendő alkalmazott hiányában nem tudta ellenőrizni, hogy a biztonsági követelmények teljesülnek-e. Magyarországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett érvekre.
  • A tagállamok tegyenek eleget a hulladékokkal kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségeiknek

    A hulladékokra vonatkozó uniós jogszabályok előírják, hogy a tagállamok kötelesek adatokat szolgáltatni a Bizottságnak. Az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról szóló uniós irányelv értelmében a tagállamok az adott év végét követő néhány hónapon belül kötelesek a Bizottságnak jelentést tenni az irányelv által meghatározott begyűjtési arányokról, és a jelentésben ki kell térniük a begyűjtési arány kiszámításához szükséges adatok előállításának módjára is. A tagállamoknak jelentést kell készíteniük az adott naptári évben elért újrafeldolgozási szintről, valamint arról, hogy teljesültek-e az újrafeldolgozási hatékonysági mutatók. Magyarország és további 13 tagállam a mai napig nem teljesítette kötelezettségét a 2016. és/vagy a 2017. évre vonatkozóan. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy minden érintett tagállamnak felszólító levelet küld.