A Deloitte 23 európai országra kiterjedő felmérése szerint tavaly hazánk élen járt a lakásfejlesztésben. Az idei harmadik negyedév adatai alapján azonban ismét fordult a kocka, alig haladja meg a húszezret a meghirdetett építkezésekkel készülő fővárosi lakások száma ebben a negyedévben.

A könyvvizsgálati, tanácsadási, valamint adó-tanácsadási, vállalati kockázati és jogi szolgáltatásokat nyújtó Deloitte a nyár végén tette közzé a legfrissebb lakáspiaci elemzését: 23 európai országra kiterjedő felmérése szerint tavaly Magyarországon mérték a legnagyobb drágulást 2020-hoz képest: átlagosan 21,5%-ot (!) az új építésű ingatlanok piacán átlagosan. Bár hasonló áremelkedés más európai országokban – pl. az Egyesült Királyságban, Csehországban és Szlovákiában – is megfigyelhető, ott „csak” mintegy 20%-ot regisztráltak.

A Duna House Barométer szerint az idei harmadik negyedévben – Budapest kerületeit vizsgálva, az új építésű lakásokat tekintve – a legkedvezőbb árakkal Pesterzsébeten találkozhattak a vásárlók. A főváros XX. kerületében négyzetméterenként 764 ezer forintért vehettek új otthont. (Megjegyzendő: az 1970-es években Budapest XVII. kerületében, zöldövezetben 240 ezer forintba került egy húszéves, 3 szobás, összkomfortos családi ház – körötte 1200 négyzetméter kerttel. Ebből kiszámítható a forint elképesztő mértékű elértéktelenedése.)

A legdrágább továbbra is a budai I. kerület: a lakások átlagos négyzetméterára megközelítette a 3 millió forintot. Ebből is látszik, hogy micsoda mértékben romlik a magyar nemzeti valuta. Az ingatlanárak ugyanis a legjobb mércéi az inflációnak.

Bár a statisztikai hivatal szerint a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke idén júniusban 17%-kal felülmúlta az előző év júniusit, a havi nettó 280 800 Ft-os bevétel mellett egy átlagember számára így is nehezen elérhetetlen új építésű ingatlan megvásárlása a fővárosban. Már csak azért is, mert átlagos négyzetméteráruk az idei III. negyedévében 1,2 millió forintra rúgott. Ha valaki Budapesten a mostani nettó jövedelmével számolva 50 négyzetméteres lakás szeretne vásárolni, annak havonta a teljes bevételét kellene félretennie – 17 éven át. Csak hát jó másfél évtized múlva – ha a forint a mostani ütemben romlik – elérhetjük akár az 1946. évi szintet, a mill- meg bill-forintot.

A Deloitte Property Index vizsgálta a lakásépítés intenzitását is; 2020-hoz képest tavaly a legnagyobb növekedését Írországban (+39,7%), az Egyesült Királyságban (+37,1%), Szerbiában (+33,4%) és Magyarországon (+32,7%) tapasztalták. Csakhogy az 1000 lakosra jutó, elkészült lakások számában 29,5%-os a csökkenés hazánkban!

A bizonytalan gazdasági környezet, az infláció és az építőanyagok, valamint a munkaerő drágulása következtében ismét változott a helyzet: a 2021-i fellendülést újabb enyhülés követte. A legfrissebb adatok szerint az idei III. negyedévben újra csökkent az országosan meghirdetett épülő lakások száma, már alig haladja meg a 20 ezret. Ez az érték az előző év azonos időszakához képest jó ötödével kevesebb.

Az immár égbe szökő rezsiárak miatt megnőtt a kereslet a modern, viszonylag kicsi energiafogyasztású ingatlanok iránt. Ráadásul az emelkedő kamatok korántsem kedveznek a hitelfelvételi kedvnek, miáltal a nagy megtakarítással nem rendelkező vásárlók várhatóan aligha vesznek új építésű ingatlant.